David Lynch festőként kezdte művészi pályafutását. Elmondása szerint egy nap elképzelte, ahogy egy festménye életre kel, mozogni kezd – ezután fordult először a filmkészítés felé. Hollywood egyik legkülöncebb alkotója volt, mégis alapjaiban rengette meg a popkultúrát. Következzenek a legérdekesebb mozzanatok a megboldogult ikon karrierjéből!
Lynch köztudottan hadilábon állt a stúdiófilmekkel, noha egyik legismertebb műve, Az elefántember is az volt. Stúdióhoz kapcsolódott azonban az egyetlen olyan projekt is, melyet csalódásként élt meg. Az 1984-es Dűne rendezésére sosem kellett volna felkérni. Az anyavállalat a következő Csillagok háborújaként akarta eladni a filmet, Lynch pedig éppen akkortájt utasította el A Jedi visszatér rendezését. Nem meglepő, hogy a végeredmény kevésbé lett közönségbarát, mint azt a stúdió remélte. Az általuk újravágott verziót pedig Lynch annyira gyűlölte, hogy a nevét is kivetette a stáblistából.
Furcsa fickó a reflektorfényben
Amikor következő nagy filmje, a Kék bársony főszereplőit kereste, egy ismerőse bemutatta Isabella Rossellininek – az alkotás későbbi sztárjának, valamint Lynch ideiglenes partnerének. Az anekdota szerint a rendező azzal próbált bókolni a színésznőnek, hogy „akár Ingrid Bergman lánya is lehetne”. Meghívója azonnal vállon ütötte: „Hülye. Hiszen ő Ingrid Bergman lánya.” Lynch egész karrierjét jellemezte az efféle magabiztos botladozás. Amikor Veszett világ című filmje elnyerte az 1990-es cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját, a közönségből sokan még hangosan fújoltak. Időbe telt, mire a mainstream megkedvelte őt.
Mainstream kacsintgatások
Neki viszont meglehetősen egyoldalú kapcsolata volt a mainstreammel. Ha akart, nyitott felé, de mindig a maga bizarr módján. Szürreális reklámokat készített például a legnagyobb márkáknak, köztük a Diornak és a Guccinak. És bár ő maga sosem nyert Oscar-díjat (noha négyszer is jelölték), nem játszotta el Woody Allen-módra, hogy felette van az egésznek. Színészei díjazása mellett előszeretettel kampányolt: az Inland Empire megjelenésekor például kiült egy utca sarkára. Egyik oldalán egy hatalmas plakát ajánlotta a szavazók figyelmébe a film főszereplőjét, Laura Dernt, másik oldalán pedig egy tehén legelt. Van még kérdés?
Az internetes ikon
Élete utolsó éveit egy betegség miatt főként otthonában töltötte. Új közönségre lelt azonban az interneten – YouTube-csatornáján éveken át mindennap feltöltött egy rövid videót az időjárásról, valamint kisorsolt egy számot. Csak úgy. Határozott véleménynyilvánításai szintén népszerűvé váltak a webes fórumokon: egyebek között az az eset, amikor felháborodottan leszidott valakit, aki szerint meg kellett volna vágni egy jelenetét („ki a retkes lóf*szt érdekel, hogy milyen hosszú egy jelenet?”), de hasonló szenvedéllyel beszélt arról is, mit gondol azokról, akik telefonon néznek filmet. Nem sok jót.
Végigbotladozott az életen, de pont így akarta – a kátyúkat ő maga kereste. Amiben pedig megkapaszkodott, azon levakarhatatlan kéznyomot hagyott. Reméljük, lesz majd, aki a nyomdokaiba botlik.
Nekrológunkat a legendás rendezőről ezen a linken olvashatják.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.