A francia elnöki pár, Emmanuel és Brigitte Macron hónapok óta tartó, szinte filmszerű rágalmazási perbe keveredett az Egyesült Államokban. A per tétje: bebizonyítani, hogy a francia first lady nem az, aminek egy amerikai influenszer állítja – vagyis nem férfi.
A történet elsőre abszurdnak tűnik, de az internet 2025-ben sem fukarkodik a valósággal vetekedő összeesküvés-elméletekkel. Candace Owens, az amerikai jobboldali médiatér egyik legismertebb – és legharsányabb – szereplője ugyanis azt állította: Brigitte Macron férfiként született és valaki más személyazonosságát vette át.
Macronék bekeményítenek
A pert a Delaware állambeli bíróság tárgyalja, ahol Macronék ügyvédje, Tom Clare már jelezte: szakértői tanúk és tudományos bizonyítékok sorát készülnek bemutatni.
A nyilvánosságra került információk szerint olyan családi fényképek is előkerülnek majd, amelyek Brigitte Macront terhesen vagy gyermekeivel együtt ábrázolják.
A cél világos: lezárni a 2021 óta időről időre új erőre kapó, transzfób álhírekből táplálkozó hullámot.
Egy álhír születése – majd újjászületése
A történet eredete egészen 2021-ig nyúlik vissza, amikor egy Natacha Rey nevű önjelölt „újságíró” azt állította egy YouTube-interjúban: Brigitte Macron valójában egy Jean Michel Trogneux nevű férfi. Bár Macronék akkor is pert indítottak, az ügy franciaországi jogi útja fordulatokkal teli volt: 2024-ben még megnyerték a pert, ám 2025-ben a fellebbviteli bíróság végül a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva megváltoztatta a döntést.
Ekkor lépett színre Candace Owens, aki 2024-ben teljes gőzzel felült a hullámvasútra.
Videók, bejegyzések, majd egy többmilliós nézettségű, nyolcrészes podcastsorozat – a Becoming Brigitte – épült fel az állításra, miszerint a francia first lady „nem az, akinek mondja magát”.
Owens később azt állította, kész akár a karrierjét is kockára tenni, hogy „bizonyítsa az igazát”.
A transzvizsgálatok új korszaka
Brigitte Macron nincs egyedül a célkeresztben. Michelle Obama, Jacinda Ardern vagy Kamala Harris is mind olyan női közszereplők, akik ellen hasonló, transzfób hangulatkeltésre épülő kampányok indultak. A jelenségre egyes kutatók új nevet is adtak: „transzvizsgálat”.
Az amerikai jog szigorú ebben a kérdésben: közszereplők esetében a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a vádlott tudatosan, rosszindulatból terjesztett hamis információt. A Macronék által benyújtott, 22 pontból álló kereset szerint Owens nemcsak elutasította a visszavonási kérelmeket, de újabb tartalmakkal hergelte tovább a közvéleményt.
Hamis videó, valódi botrány
Ahogy az internet működni szokott, a történet hamar önálló életre kelt. Július elején például egy hamisított híradóvideó söpört végig a közösségi médián.
A videó azt állította, hogy egy bizonyos François Faivre sebész – aki „leleplező interjúra” készült Brigitte Macron állítólagos nemváltoztatása ügyében – rejtélyes körülmények között kiesett egy párizsi ablakon.
A probléma csak az volt, hogy sem Faivre, sem az interjú, sem a baleset nem létezett. A felvétel stockanyagból lett összeollózva, a „sebész” pedig valószínűleg egy mesterséges intelligencia által generált arc.
De mint az ilyen helyzetekben lenni szokott: a tények már túl későn érkeztek.
„A bizonyíték nem elég” – az álhírek kora
Lexi Webster digitális kultúrakutató szerint hiába minden dokumentum, fotó vagy szakértői vélemény: az internet népe sokszor azt hiszi el, amit elhinni szeretne.
„Még ha Brigitte Macron nyilvánosságra hozná a születési anyakönyvi kivonatát, akkor is azt mondanák, hogy hamis” – mondja Webster, aki szerint még egy megnyert per sem állítja meg a pletykák terjedését.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.