Amerikában 65 éve sugározták először a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki című sorozatot. Az Oscar-díjas animátorok, William Hanna és Joseph Barbera fejéből kipattant vígjáték gyerekeket és felnőtteket egyaránt megszólított, Magyarországon pedig különös népszerűségnek örvendett. Íme néhány érdekesség a rajzfilmklasszikusról!
Mindenki családja
Ez volt az első animált sorozat, amit főműsoridőben adtak, csaknem 30 évvel A Simpson család előtt. A terv pontosan ez is volt; megteremteni egy minden korosztály számára vonzó rajzfilmet a korabeli sitcomok alapján. A főszereplők eredetileg ókori rómaiak lettek volna, majd zarándokok, később közönséges parasztok. Végül a kőkorszaki társadalomban rejlő humoros lehetőségek miatt döntöttek az ősemberek mellett.
Életemet a szerepért
A két főszereplő szinkronszínésze szívét-lelkét beleadta a szerepbe. Fred „subidubidúját” (angolul „jabadabadú”) a figurát megszólaltató Alan Reed improvizálta anyja egyik gyakori, nyelvjárásban elhadart szólása alapján. Mel Blanc ugyan nem rögtönzött legendás felkiáltásokat Béni számára, de még akkor sem hagyott fel a szinkronizálással, amikor egy autóbaleset után a kórházi ágyról kellett dolgoznia.
Gyújtsunk rá, Béni!
Frédi és Béni egy ideig a Winston cigarettamárka reklámarcai voltak. Az epizódok végén rendszeresen lejátszottak egy animált reklámot, ahol a két kőkorszaki szaki a kerti munka helyett félrevonult cigizni, majd a feleségeik megdobálták őket szerszámokkal. Egy 1970-es amerikai törvény azonban betiltotta a cigarettareklámokat, így Frédi és Béni egy egészséges szőlőlémárkát kezdtek reklámozni helyette.
A többmilliós kislány
Fred lánya, Enikő (angolul Pebbles) eredetileg fiú lett volna. Az alkotót, Joseph Barberát állítólag felhívta egy, a sorozatból készülő játékokért felelős személy, és amikor megtudta, hogy a tervezett kisbaba fiú lesz, ezt mondta: „kár, ha lány lett volna, akkor nekem meg egy jó ajánlatom lett volna”. Barbera ott helyben meggondolta magát, végül pedig csaknem 3 millió, Enikő alapján készült játékbabát adtak el.
Költői túlzás
Magyarországon 1966-tól sugározták a sorozatot, és hamar közkedveltté vált, köszönhetően Romhányi József író frappáns fordításának. A versbe szedett, szójátékokra épülő szinkront a kritikusok közül ugyan sokan nem szívlelték, a közönség viszont azonnal megkedvelte, és még az a (máig megerősítetlen) pletyka is elterjedt, hogy Amerikában az egész szériát újsaszinkronizálták a magyar fordítás mintájára.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.