Olvasni bárhol lehet, mégis van három nap júniusban Budapesten, amikor a helyszín sem mindegy. Ez az Irodalom Éjszakája a Margit-negyedben június 4. és 6. között.
Három napon át 26 ország 26 kortárs szerzőjének műveiből hallgathatunk részleteket 24 színész közreműködésével, jeltolmácsolással – 9 helyszínen: a Barabás Villában, a Fény utcai Piac FeteKert Kávézójában, a Grintában, ahol a minőségi kávézási kultúra találkozik a kerékpározás szenvedélyével, a Helyóvóban (a Mechwart liget légoltalmi pincéjében), a Kapás utcai Szakrendelőben, a Kollab impozáns panorámájú közösségi térben, a SZALONKÁ-ban, a Színkör Alkotóműhely és Közösségi Térben, valamint a Tilos Rádióban.

Az idei Irodalom Éjszakáján Szlovákiát a Womanpress kiadó gondozásában megjelent A semmirekellő című regény részlete képviselte. Jana Juráňová művének főszereplője egy idős asszony, akit a családja és a társadalom sem tart fontosnak. Magányosan él egy szakrendelő folyosóin, a szociális ellátórendszer, a társadalmi érzékenység, a valódi segítségnyújtásnak csupán a látszatát fenntartó rendszerek kudarcaként – A semmirekellő egy mélyen elgondolkodtató, megrázó mű az emberi méltóság megőrzésének fontosságáról.
A Vályi Horváth Erika fordításában megjelent regény részletét Török-Illyés Orsolya tolmácsolta a Kapás utcai Szakrendelőben.
„Tudtommal eddig még senki nem olvasta a fordításomat egy szakrendelőben, benn ülve a szekrényben, bugyi nélkül, egy felmosóvödör mellett, de ha igen, akkor sem olyan érzékletesen, ennyi karcos szenvedéllyel, ahogy azt ma este Török-Illyés Orsolya tette” – írta a fordító Facebook-posztjában.
Jana Juráňová Ludmillájának menedéket nyújtó szakrendelője mintha a Kapás utcai Szakrendelő harmadik emeleti szekrényére(-be) íródott volna.

A péntek esti első felolvasásról a második helyszín, a Mamut bevásárlóközpont tetején lévő, impozáns üvegpanorámájú közösségi tere és kávézója, a Kollab felé vettük az irányt. Félix J. Palma Belső terek (Las interioridades) című, díjnyertes novelláskötete rejtélyekkel és illúzióval teli szekrény-világáról Szikszai Rémusz felolvasásában hallgathattunk részletet – a szűk, titkokat rejtő szekrények ismerkedési helyek, barátságok születésének, szerelemnek, játéknak, a társadalmi érintkezésnek és az emberi kapcsolatok szerveződésének helyszínei – „bár bizonyos történések után lehet, hogy egy ágy alatt adekvátabbnak érezzük ezeket a várakozással töltött pillanatokat” – írja az esemény katalógusa. És miközben hallgatjuk Szikszai Rémusz felolvasását erről a(z alig) megismerhető, megismerhetetlenségében szorongást keltő szekrény-világról, nézzük a háta mögött a lélegzetelállító panorámát – Buda felett lassan lemegy a nap, és megyünk tovább a sötétben a Mechwart liget óvóhelyére, hogy szembenézzünk a kérdéssel: Hol található menedék, kapaszkodó, újrateremthető-e még az élet, amikor a háború véget ér?
Idén a rendezvénysorozat témája a menedék volt, e köré szerveződtek a szövegek. Ezt keressük a külső fenyegetettséggel és a káosszal szemben, a családban, a barátságokban, de ezt vágyjuk megtalálni a szerelemben is – a menedéket a másikban.

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.