Orbán a nemzeti ünnepen Putyin helyett az ellenzéket ostorozta

Az ünnepélyes zászlófelvonás után folytatódtak a március 15-ei rendezvények a fővárosban. A hatalmasra duzzadt Békemenet résztvevői déltől gyülekeztek a Komjádi Sportuszoda mellett, Orbán Viktor délután mondott beszédet a Kossuth Lajos téren. Az ellenzék a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést A hatalom a népé címmel, ahol Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök és az Európai Tanács korábbi elnöke is felszólalt.

A baloldal „elvesztette a józan eszét és holdkórosan beletámolyogna” egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében a Kossuth téren. A kormányfő azt mondta, a magyarok jól tudják, kik szokták bezsebelni az efféle háborúk hasznait, de elég erősek vagyunk, és ellenállunk a baloldal és a mögöttük álló háborús bajkeverők terveinek. Orbán egy szóval sem ítélte el az orosz agressziót. A miniszterelnök végig úgy beszélt a háborúról, mint természeti csapásról, amit nagyhatalmak geopolitikai játszmái idéztek elő. Vlagyimir Putyin nevét ki sem ejtette a száján, de nem ítélte el világosan a szomszédos Ukrajna lerohanását, és a civilek elleni értelmetlen és brutális támadásokat sem. Másrészt annál nagyobb élvezettel pocskondiázta a magyar ellenzéket, ami ellen csatára hívott. Sőt odáig vetemedett, hogy még a 7 évig a lengyel kormányfő posztját betöltő, egyébként korábban a Fidesszel egy pártcsaládban tevékenykedő Donald Tuskba is belerúgott. „Végső kétségbeesésében az ellenzék idehozta Donald Tuskot, a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, aki először szétverte a saját pártját Lengyelországban, aztán a Néppártot az EU-ban” – mondta Orbán az ellenzéki gyűlés egyik felszólalójára utalva.

Ma önökkel vagyok, mert lengyel vagyok – kezdte beszédét a március 15-i „kormányváltó” ellenzéki nagygyűlés díszvendége, Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a konzervatív pártcsalád, az Európai Néppárt elnöke, aki szerint az Ukrajnában a háború nemcsak Ukrajnáért, hanem Magyarország, Lengyelország és egész Európa szabadságáért folyik, és egyetlen tisztességes embernek sem lehet kétsége, melyik oldalra áll ebben a küzdelemben. Ezért is van jelentősége az április 3-i parlamenti választás eredményének, amely – vélte Tusk – nemcsak a magyarok számára fontos, hanem az ukrán nép számára is. Most, amikor az Európai Unió és a Nyugat ébredezik a letargikus álmából, nem lehet semmiféle politikai üzletbe belemenni – fogalmazott, hozzáfűzve, Orbán Viktor és csapata megdolgozott azért, hogy egész Európában a leginkább Putyin-párti kép alakuljon ki róla. Bevallása szerint sajnálattal veszi tudomásul, a putyini víziót a cenzúráról, az autoriter és korrupt államról, amely a törvényé helyett az erő kultuszát hirdeti, osztják Budapesten is.

Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta beszédében, hogy Orbán „idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen”, mert kettéosztotta az országot, éket vert emberek közé, megmérgezte a „nép”, „nemzet” szavakat. Márki-Zay ezután rátért arra, hogy Orbán önzése és hatalomvágya miatt „önként választottuk a lemaradó Keletet a fejlődő Nyugat helyett” és „önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára”. Azt mondta a közelgő parlamenti választásra utalva, hogy „soha nem volt még ennyire egyszerű a választás”, mert egyetlen, egyes-egyedül egy jó választásunk van: a Kelettel szemben Európát válasszuk, a rabsággal, az önkénnyel szemben a szabadságot válasszuk. Hisszük, hogy abból a mély gödörből, ahová Orbán Viktor juttatta az országot, a kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé, mondta a végén Márki-Zay, aki így kommentálta a közvélemény-kutatásokat, amelyek nem őt hozzák ki esélyesnek: „Közvélemény-kutatást még soha nem nyertem, igaz, választást még soha nem vesztettem el.”

(MTI, Tx, hvg)