A világ legnagyobb jéghegye zátonyra futott hosszú antarktiszi útja után. A tudósok vizsgálják, hogy a zátonyra futott A23a jéghegy segíthet-e a tápanyagok felkavarásában, és ezzel elérhetőbbé teheti-e az élelmet a pingvinek és a fókák számára.
A világ legnagyobb jéghegye valószínűleg zátonyra futott egy távoli antarktiszi sziget közelében, mintegy 70 km-re tőle – közölte egy kutatócsoport. Ez azt jelentheti, hogy megmenekült a létfontosságú élőhely attól, hogy a hatalmas jéghegy nekiütközzön. Az óriási A23a jéghegy – amely körülbelül 3 300 négyzetkilométer kiterjedésű és közel 1 billió tonnát nyom – 2020 óta sodródik észak felé az Antarktiszról Dél-Georgia szigete irányába.
A Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) közleménye szerint a gigantikus jégfal március 1. óta 73 km-re a szigettől vesztegel. „Ha a jéghegy helyben marad, nem várható, hogy jelentős hatással lesz a helyi élővilágra” – mondta Andrew Meijers a kutatóintézet óceanográfusa. „Az elmúlt évtizedekben számos jéghegy, amely ezt az útvonalat járta be a Déli-óceánon, darabokra tört, szétszóródott és elolvadt” – mondta Meijers, aki 2023 végén találkozott az A23a jégheggyel, és azóta műholdfelvételek segítségével nyomon követi az útját.
A jéghegy több mint 30 évig volt megrekedve, mielőtt 2020-ban kiszabadult. Útja során az óceáni áramlatok időnként feltartóztatták és körbeforgatták. A műholdképek korábban azt mutatták, hogy nem esik szét kisebb darabokra azon az útvonalon, amelyen általában az ilyen jéghegyek sodródnak, azonban januárban egy 19 km hosszú darab letört róla.
A Dél-Georgia szigetéhez való túlzott közelség komoly fenyegetést jelentett volna az ottani vadállományra nézve. Ha a jéghegy túl közel kerül a szigethez, a pingvineknek és a fókáknak sokkal messzebbre kellene úszniuk és kerülőutakat tenniük, hogy táplálékhoz jussanak. „Ez csökkenthetné az utódaik számára visszahozott élelem mennyiségét, és növelhetné a halálozási arányt” – magyarázta Meijers. Jelenlegi helyzetében azonban a jéghegy előnyökkel is járhat az élővilág számára. „A jéghegy zátonyra futása és olvadása által felkevert tápanyagok növelhetik az élelem mennyiségét az egész helyi ökoszisztéma számára, beleértve a pingvineket és a fókákat is” – mondta.
Dél-Georgia és a közeli Dél-Sandwich-szigetek körülbelül 5 millió fóka és 65 millió madár – köztük 30 különböző faj – élőhelye. A sziget fókáit és pingvinjeit már egy „rossz szezon” sújtotta egy madárinfluenza-járvány miatt.
A jéghegy nem jelent veszélyt a hajózásra, mivel akkora, hogy a hajók könnyen elkerülhetik. Ugyanakkor, ahogy darabokra törik, bizonyos területek kereskedelmi halászhajók számára megközelíthetetlenné válhatnak „a kisebb, de gyakran veszélyesebb jégtömbök miatt” – figyelmeztetett Meijers.
„Az ekkora méretű jéghegyek ritkák, de nem példátlanok. Az elmúlt öt évben két hasonló méretű jéghegy is megjelent ezen a területen”
– mondta Meijers.
„Az ilyen hatalmas jéghegyek teljesen normális részei az antarktiszi jégtakarók életciklusának”
– tette hozzá. Ugyanakkor a jégselfek 2000 óta 6 billió tonna tömeget veszítettek, amit a gyorsuló jégveszteség is kísér, amelyet a klímaváltozásnak tulajdonítanak. A kutatók a múlt hónapban arra figyelmeztettek, hogy ha a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 és 2,0 Celsius-fok közé emelkedik az ipari forradalom előtti szinthez képest, akkor annyi fagyott víz olvadhat el, hogy a tengerek szintje akár egy tucat métert is emelkedhet – és elérheti a visszafordíthatatlan pontot.
A tavalyi év – amely minden korábbi hőmérsékleti rekordot megdöntött, miközben a világot tüzek, áradások és viharok sújtották – volt az első naptári év, amelynek átlaghőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.