Képek: NMH, Somogyi Tibor, Végh Attila/Instagram
Óriási fába vágta a fejszéjét Végh Attila. A felvidéki magyar küzdősport első számú harcosa életében először egy „igazi” bokszoló ellen lép a ringbe. Rögtön magasra tette a mércét, hiszen december 20-án Budapesten a profik és az amatőrök között is világbajnok Erdei Zsolt lesz az ellenfele. Egyiküket sem irigyeljük… A dunaszerdahelyi születésű, Pumukli becenevű, 40 éves sztárral beszélgettünk.
Szerző: Szekeres Tamás
Hogyan került egyáltalán képbe Erdei Zsolt mint ellenfél?
Nem biztos, hogy mindenki tudja rólam, de én igazából MMA-harcos vagyok. Viszont úgy gondoltam, a karrierem vége felé szeretném magam néhány bokszmeccsen is kipróbálni. Szóltam a menedzseremnek, hogy mi a tervem, s kapóra jött, hogy a Hell megkeresett minket, és tett egy ajánlatot: lépjek ringbe a decemberi Hell Boxing Kings gálán Erdei Zsolt ellen. Rábólintottam, hiszen hatalmas megtiszteltetés egy ilyen bokszolóval összemérni a tudásom.
Mennyire ismeri leendő ellenfelét?
Amennyire távolról lehet. Mivel egész életemben a magyar televíziót néztem, ahol az ő meccseit közvetítették, végigkövettem a pályafutását. De persze Kovács „Kokó” István, a Klicsko fivérek és Dariusz Michalczewski mérkőzéseit is, nagy élmény volt mindegyik. Szóval tudom, hogy Zsolt milyen eredményeket ért el, hogy brutálisan jó, ráadásul nagyon intelligens bokszoló, élmény lesz egy ekkora legendával bunyózni.
Az augusztus 23-i Hell Boxing Kings gálán mutatták be Erdei ellenfeleként, s amikor a ringben szemtől szemben álltak, Zsolt felemelt mutatóujjal mondott valamit. Úgy tűnt, mintha ugyan viccesen, de megfenyegetné. Valójában mit mondott?
Bevallom, fogalmam sincs. Vagy meg sem hallottam, vagy elfelejtettem. De ő nagyon sportszerű, biztos, hogy nem valami durvaságot mondott. Szerény fiú, és nagyon tiszteljük egymást.
A ringben viszont nincs tisztelet. Magasabb, nehezebb, fiatalabb, mint a riválisa, ez elég lehet a nagyobb boksztudás ellensúlyozására?
Ez majd ott és akkor fog csak kiderülni, de azt biztosra mondhatom: igazából nem számít az, hogy ő már 51 éves, és egy évtizede nem bokszolt. Ez olyan, mint a biciklizés, ha rég nem ültél nyeregbe, az első pár napon még talán bizonytalankodsz, de utána ugyanúgy menni fog, mint régen. Szóval egyértelműen nem én vagyok ennek a meccsnek az esélyese, de mindig is szerettem úgy harcolni, hogy az ellenfél a favorit. Ez nekem extra motivációt ad, hogy annál keményebben eddzek, annál koncentráltabban harcoljak.
Magyarországon magyar ellenféllel harcolni, erről jó emlékei lehetnek, hiszen – igaz, még 2008–2009-ben – háromszor is győzni tudott, ráadásul kétszer gyors kiütéssel.
Igen, emlékszem. De azok MMA-meccsek voltak, most pedig bokszolni kell!
Azért azt is kipróbálta már.
Valóban volt három meccsem, és mind a hármat megnyertem, de…
A legnagyobb siker
Bár Attila kempóban (a karate egy speciális ága) is nyert világbajnoki címet, alighanem pályafutása csúcsára 2013-ban ért fel, amikor a rendkívül erős Bellator szervezetnél félnehézsúlyú világbajnoki címet szerzett – első európaiként. A február 28-i, Rio Rancho-i (USA, Új-Mexikó) gála főmérkőzésén a francia Christian M’Pumbu ellen lépett az oktogonba, és egyhangú pontozással (50:45, 49:46, 48:47) nyert.
Akkor még veretlen! Ellentétben Zsolttal. Igaz, ő 35 profi meccsből veszített el egyet, és azt is csalással!
...Szóval mind a hármat megnyertem, de egyiket sem „igazi” bokszoló ellen. Zsolt pedig két súlycsoportnak is volt világbajnoka. Még egy szó a magyarországi élményeimről: a kempós karrieremet ott kezdtem, örülök, hogy most visszatérhetek ide.
Mondta, hogy magyarként végigkövette Madár pályafutását. Ő egyébként mennyire ismert és népszerű Szlovákiában?
Szerintem a felvidékiek között ő népszerű figura, de azt gyanítom, a szlovákok nem nagyon ismerik, ahogy Magyarországon rólam sem tudja senki – na jó, a „szakmát” leszámítva –, hogy ki vagyok.
A menedzsere mondta, hogy a hazájában viszont elképesztően népszerű, az első számú sportcelebritás. Azt gondoltam, talán túloz, de megkérdeztem néhány szlovákiai ismerősöm, és igazolták a szavait. Tudom, hogy részt vett a Let’s Dance táncos show-műsorban is, de ez inkább következménye volt a népszerűségének, semmint az oka. Akkor mi a magyarázat?
Alighanem ez egy elég összetett dolog. Például az biztosan számít, hogy mindig mosolygok, és nagyon pozitív a beállítottságom. Aztán az elért sporteredményeim miatt nyilván sok gyereknek példakép vagyok. De szerintem az a kettősség is érdekessé tesz, ami jellemző rám, hogy a ringben egy „vadállat” vagyok, azon kívül viszont egy rendes, családszerető ember.
Miért éppen Pumukli, miért éppen Madár?
Attila egy nagydarab, kőkemény verekedő, az ismert rajzfilmfigura meg egy kedves, mosolygós kisgyerek. „Talán nem meglepő, de én is kissrác koromban kaptam ezt a becenevem, mert pirospozsgás arcom és nagy fürtjeim voltak” – mondta egy régebbi interjúban. Zsoltra a Madár nevet – szintén még gyerekként – edzője, Szántó Imre ragasztotta rá. Méghozzá azért, mert a mester úgy látta, hogy a mozgása könnyed és gyors, úgy repked az ellenfelei körül, mint egy madár.
Ha már szóba hozta a családját: kik aggódnak önért egy-egy meccse előtt?
A feleségem, Natália biztos, a gyerekek viszont még elég kicsik, Attila öt-, Dorka pedig hároméves.
Vissza még a népszerűséghez! Az ismertségét biztos növelte, de a rajongói számát alighanem csökkentette, hogy beleártotta magát a politikába. Még három szponzorát is elveszítette miatta.
Lehet, velem van a baj, de ha tényleg demokráciában élünk, miért ne vállalhatnám fel, hogy kivel szimpatizálok. A legutóbbi elnökválasztás előtt elmondtam, hogy kire szavazok, de senkit nem agitáltam, hogy ő is szavazzon rá, és a kiállásomért egy fillért sem kaptam. A nekem hátat fordító szponzorok helyett pedig jöttek újak, emiatt sem kellett megbánnom, amit tettem.
Azt mondják, annyi szponzora van, hogy néhanapján fél Pozsony a különböző óriásplakátjaival van teleszórva. Számon tudja egyáltalán tartani az üzleti kötelezettségeit?
Nem, de szerencsére ez nem is az én dolgom, megvannak erre körülöttem a megfelelő, hozzáértő emberek. Az én munkám a ringben, pontosabban előtte, az edzőteremben kezdődik!
Attila korábbi ellenfele félti Erdeit
Hogy mi vár Erdei Zsoltra, arról első kézből tud információt adni Dietz Gusztáv, aki 2009-ben csapott össze Végh Attilával, és 73 másodperc után T.K.O.-val vesztett. –Nyugodtan mondhatom, Pumukli nem egy vicces srác, nem véletlen, hogy a világbajnoki címig vitte. Nem csak akkorákat üt, mint egy lórúgás, de betonból van a feje, nagyon bírja az ütéseket. A nálam keményebb gyerekek sem bírtak vele – figyelmezteti az Erdei-rajongókat a hajdan Cápa „becenéven” verekedő egykori MMA-s. – Madár nekem régi barátom, s persze drukkolok neki, de féltem. Nem értem, mi szüksége van erre, szerintem az egészségét veszélyezteti. Tizenegy éves szünet után, 51 esztendősen kiállni egy nála nagyobb, nehezebb, fiatalabb, a topon lévő, vérbeli verekedő ellen, hát… nem vagyok nyugodt. Dietz Gusztáv azt is elárulja, beszélt erről a korábbi világbajnok ökölvívóval. – Nyilvánvaló, hogy Zsolt jobb bokszoló, de Attila átütően agresszív, és borzalmas nagyokat üt. Amikor megosztottam Madárral a kétségeimet, azt mondta, ne aggódjak, megvan neki a megfelelő fedezéke. Remélem, igaza lesz, és végigmegy a meccs.
Előbb említette, hogy a ringben egy „vadállat”. Néztem képeket önről, némelyeken csupasz volt a mellkasa, máshol viszont két hatalmas, színes oroszlánfej díszítette. Az csak festés?
Nem, tetoválás, de csak egy éve varrattam magamra, a fotók, amiken nem látta, korábbiak. Egyébként, ha jól megnézi, az egyik harapásra készül, ez vagyok én a ringben, a másik viszont szelíden néz, ez pedig én vagyok a ringen kívül. Ja, és azért éppen oroszlánok, mert augusztus 9-én, vagyis ebben a csillagjegyben születtem.
A profi bokszban megszokott dolog a meccsek előtti üzengetés. Vannak, akik kivégzést ígérnek, mások beérik csak azzal, hogy megjósolják, hányadik menetben ütik ki az ellenfelüket. Ön is „kedveskedik” valami hasonlóval Madárnak?
Nem, nem, tőlem távol áll az ilyesmi. Egyrészt mindig azt mondom: lehet valakinek nagy hangja a meccs előtt, de a meccsen, a ringben kell bizonyítani. Másrészt a személyiségemtől is távol áll az ilyesmi, pláne egy ilyen ellenféllel szemben.
Elképesztő sikerek vannak a háta mögött, óriási a népszerűsége, mégis szerény tudott maradni. Mi a receptje?
Sok kis lépcsőfokot megmászva jutottam el oda, ahova eljutottam. Tudom, hogy most hol vagyok, de az sem felejtem, mit kellett mindehhez tennem. Úgy érzem: akármit is értem el, ugyanaz az egyszerű gyerek vagyok, aki voltam.
(A szerző a magyarországi Blikk napilap főmunkatársa)
Kapcsolódó cikkünk
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.