Kép: Shutterstock
Mindennapi reggelink természetes része ‒ a vaj ‒ lassan luxuscikké válik. Az internetet az utóbbi hetekben elárasztották a karikatúrák és a mémek, melyek szerint lassan annyit ér, mint egy aranytégla, akinek van pénze, az fektesse vajba, akinek pedig nincs, az vajköpüléssel keresheti meg az első millióját. Az üzletekben azzal szembesülünk, hogy csipekkel védik, vagy lezárt műanyag dobozokban tárolják a hűtőkben, hogy ne lehessen ellopni. Utoljára 2017-ben volt ekkora vajkrízis, amely akkor néhány hónap alatt lecsengett. Annak jártunk utána, most miért ilyen drága ez a népszerű tejtermék.
Kevés a tej, és nem is elég zsíros
Állítólag azért, mert az Európai Unióban emelkedett a tej ára, és még a minősége is rosszabb a kedvezőtlen időjárás miatt. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szóvivője, Jana Holéciová szerint további áremelkedést hozhat, hogy a késő őszi időszakban mindig megemelkedik a kereslet a vaj iránt, hiszen ilyenkor kezdődnek a karácsony előtti sütések.
„Most több, mint 30 százalékkal drágább a vaj az előző év azonos időszakához képest, és a tőzsdei árak alakulása alapján további emelésre számíthatunk. Árcsökkenés csak akkor fog bekövetkezni, ha jelentősen visszaesik a kereslet is, de ez az ünnepek előtt nem valószínű” – mondta megkeresésünkre Holéciová.
A tej azért lett Európa-szerte hiánycikk, mert az extrém nyári hőségekben a tehenek keveset tejeltek, és a kifejt tejnek is kevesebb volt a zsírtartalma. A vaj előállításához így nagyobb mennyiségű alapanyagra volt szükség, vagy pedig a magasabb zsírtartalmú, sokkal drágább tejszínt voltak kénytelenek megvásárolni a termelők. Az ősz beálltával ez ugyan megváltozott, de a tejtermékek iránti kereslet is növekszik, és ezzel a gyártók is számolnak.
Az biztos, hogy karácsony előtt, amikor a legtöbb fogy belőle, már nem lesz olcsóbb a vaj, állítja Zuzana Nouzovská, a Szlovák Tejtermelők Szövetségének főtitkára. A keresletet ugyanis a termelők az árakba bekalkulálják, és akkor sem csökkentik az árat, amikor megtehetnék. „Most, sajnos, inkább további drágulásra számíthatunk. Míg tavaly ilyenkor 41 euró volt 100 kg nyers tej ára, napjainkban 47 euró, és a decemberre leszerződött tételeknél már 50 euró lesz ugyanez a mennyiség, mert a nyári nagy hőségek és áradások következtében tönkrement legelők miatt kevés a tej. Ráadásul a legnagyobb tejtermelő országokban – Németországban, Hollandiában és Dániában – az orbivírus okozta kéknyelv-betegség is sújtja az állományt. A szarvasmarhák számára ugyan nem végzetes a kór, de amíg meg nem gyógyulnak, jelentősen csökken a tejhozamuk. Ebben a helyzetben nőtt meg jelentősen Olaszország tejvásárlási igénye, amely még tovább srófolja az árakat felfelé” – magyarázza Nouzovská.
Olívaolaj a feketepiacon
A vajhoz hasonlóan drasztikusan emelkedett világszerte az olívaolaj ára is – olyannyira, hogy már a hagyományosan csak ezt az alapanyagot használó olaszok és görögök is elkezdtek napraforgóolajat vásárolni a főzéshez, és olívaolajat sokan már csak a salátákba használnak. Az olajfákat a klímaváltozás teszi tönkre, mert rosszul tűrik a szokatlanul enyhe teleket követő kora tavaszi forróságokat. 2022-ben még 4,3 millió tonna olívaolajat állítottak elő a világban, 2023-ban csupán 2,5 millió tonnát. Idén pedig a becslések szerint csupán 2,3 millió tonnára lehet számítani. Mindennek negyven százalékát Spanyolországban, ahol 30 százalékos a hozamcsökkenés, Görögországban 40 százalékkal kisebb a termés, Olaszországban pedig az időjárás mellett még az olajfákat pusztító baktériummal is küzdenek. Az olívaolaj és az olajbogyó már a feketepiacon is megjelent, és az ültetvényekről rendszeresen lopják az olajfacsemetéket.
Nincs elég tehenünk
Szlovákia helyzetén az is sokat ront, hogy tejügyben nagyon kiszolgáltatott a világpiaci áraknak, mert a hazai szarvasmarha-állomány évről évre csökken. Tíz éve még 146 ezer tejelő tehén volt az országban, idén már csak 110 ezer. A tenyésztők azt mondják, nem is éri meg tejet előállítani, mert az olcsóbb külföldi áruval úgysem tudják felvenni a versenyt. Nagyobb haszon híján az elavult technológia cseréjére és a lerobbant istállók felújítására sem futja, így a termelékenységük sem mérhető össze azokkal a gazdákéival, akik haladnak a korral.
Ilyen feltételek mellett a hazai tejgyárak nagyrészt külföldről behozott tejet dolgoznak fel, és a világpiaci árakhoz kell igazodniuk. Részben ez is megmagyarázza, miért magasabbak az árak nálunk, mint azokban az országokban, ahol jelentősebb a tejelő tehénállomány. Viszont egy ‒ a lapunknak névtelenül nyilatkozó ‒ tejgyári részlegvezető szerint az ünnepek előtti áremelés mértékében van némi spekuláció is, mert a gyártók tudják, hogy ilyenkor a vevők jelentős része úgyis megveszi a vajat, sajtot, tejfölt és minden mást is.
Bizonyos mértékben csökkentik a bolti árat a rendszeres akciók, és mivel jövőre a vaj is az 5 százalékos áfával terhelt alapélelmiszerek közé fog tartozni, egy ideig ennek a hatása is megmutatkozik majd. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szerint azonban ez az árcsökkenés csak ideiglenes lesz, és fokozatosan kiegyenlítődik, hiszen ugyanez történt a 2016-os áfacsökkentést követően is.
Vajat vett a miniszter
Az üzletláncok hivatalosan nem nyilatkoznak arról, mennyiért veszik a vajat, mint ahogy arról sem, hogy többen közülük kisebb kiszerelésű, alacsonyabb zsírtartalmú terméket kínálnak. A vaj zsírtartalma hagyományosan 82 százalék, de most megjelent a pultokon a 61 százalékos is, 250 és 200 grammos kiszerelésben, feleannyiért. Egyelőre csak egy üzletlánc, a Kaufland kínál ilyen árut, a többi ragaszkodik a „rendes” vajhoz, de mint tudjuk, a kínálatot a kereslet határozza meg. Sütéshez azonban egyre többen viszik már a margarinokat (azaz növényi zsiradékokat), vagy bevallottan kevesebbet sütnek. Az általunk megkérdezett falusi kisboltok tulajdonosai Lengyelországból vagy Magyarországról is próbálnak olcsóbb vajat beszerezni, mert bár az áremelkedés egész Európát érinti, még így is Szlovákia a listavezető. A Tesco üzletlánc e-shopjában összehasonlítottuk a saját márkanéven forgalmazott 250 grammos Tesco vajat, amely Szlovákiában 2,89 euróba kerül. Lengyelországban ugyanez 2,49 euró, Csehországban 2,36 euró, Magyarországon pedig 1,98 eurónak megfelelő pénzért kapható. Németországban ugyanilyen kiszerelésű vaj 2,39 euró, Ausztriában pedig 2,59 euró.
Ekkora különbségekre még Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter sem tudott magyarázattal szolgálni, inkább „felmérést” végzett a boltokban, és kijelentette, hogy ha az ember utánajár, Pozsonyban 1,99 euróért is talál 250 grammos vajat. Kérdés, kinek van ideje boltról boltra járni egy kocka vajért, arról nem is szólva, hogy sok kistelepülésen csak egyetlen élelmiszerbolt található
Mivel az árak csökkenésére leghamarabb januárban számíthatunk, fel kell készülnünk arra, hogy karácsonykor kevesebb lesz a vajas sütemény. Esetleg ajándékozhatunk is egymásnak vajat különböző alkalmakra, mondjuk, díszdobozban. Sokan valószínűleg jobban megörülnek majd neki, mint a bonbonnak.
Az El Niño és a kakaóbab
Az időjárás tépázza a ghánai és az elefántcsontparti kakaóbab-ültetvényeket is, amelyek a világ kakaóbabtermésének hatvan százalékát adják. A kakaóbabcserje három év után kezd teremni, azonban bármikor elpusztíthatja az árvíz, a szárazság vagy a tenger áramlásával összefüggő, három-hét évente jelentkező El Niño-jelenség, amely árvizeket, aszályokat, de hurrikánokat is okozhat. Legutóbb tavaly alakult ki az El Niño, és emiatt emelkedett jelentős mértékben a kakaóbab ára is. Egy tonna kakaó ára a New York-i tőzsdén idén tavasszal átlépte a 10 ezer eurót, és azóta stagnál, ezért a belőle készült termékek árát is növelik a gyártók. A kakaóbab-ültetvényeket különféle betegségek is sújtják, és a helyi termelők ezek ellen csak úgy tudnak védekezni, hogy a beteg cserjéket kivágják. Az újabb termésre évekig kell várni, miközben a kakaó iránti kereslet világszerte egyre növekszik, ami tovább emeli az árakat is.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. október 29-i számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.