Kép: Wikipedia
Magyarországon minden év július 1-jén ünneplik a Semmelweis-napot, amely nemcsak az egészségügyi dolgozók szakmai ünnepe, hanem egyben tisztelgés is Semmelweis Ignác, a „nemzetközi orvostudomány úttörője” előtt.
Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén született Budán. Orvosi diplomáját Bécsben szerezte, majd a bécsi közkórház szülészeti osztályán kezdett dolgozni. Ott figyelt fel egy megdöbbentő jelenségre: a kórházban dolgozó orvosok betegei közül sokkal többen haltak meg gyermekágyi lázban, mint azoké, akiket a bábák láttak el.
Alapos megfigyelései és statisztikai adatai alapján Semmelweis rájött, hogy a fertőzést az orvosok saját kezükön hurcolják át, miután boncolások után kézmosás nélkül mentek át a szülő nők vizsgálatához. Az általa bevezetett klórmészoldatos kézfertőtlenítés radikálisan csökkentette a halálozási arányt.
Az "anyák megmentője"
Felfedezése ellenére Semmelweis javaslatai sokáig elutasításra találtak, mivel 19. század közepén még nem ismerték a baktériumok szerepét a fertőzések terjedésében. Kortársai közül sokan gúnyolták, szakmailag elszigetelődött. Munkájának valódi értékét csak halála után ismerték el.
Mára világszerte a fertőzések megelőzésének úttörőjeként tartják számon. Neve szimbóluma lett az orvosi felelősségtudatnak, a tudományos gondolkodásnak és az emberélet védelmének.
A Semmelweis-nap jelentősége
Magyarországon 1992-ben nyilvánították július 1-jét hivatalos emléknappá. Ez a nap lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját a társadalom is elismerje. A járványokkal terhelt 21. században különösen fontos emlékeztetni magunkat Semmelweis örökségére: az alapvető higiénia és az emberi élet tisztelete mindennél előbbre való.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.