Reptéri káosz Európában

Napokig egyeztettünk egy szlovákiai magyar pilótával arról, hogy nyilatkozzon lapunknak a járatkésések okairól, de az őt alkalmazó társaság ezt nem engedélyezte. Végül neve elhallgatását kérve mondta el, hogy a késések legfőbb oka az, hogy a Covid-járvány idején nagyon sok reptéri alkalmazottat elbocsátottak, és őket azóta sem sikerült pótolni. 

2022 nyarán, az enyhülést követően következett be az első nagy káosz, amikor hatalmas foglalási hullám volt, de a földi kiszolgálók, biztonsági ellenőrök, poggyászrakodók hiányoztak, mert senki nem akart olyan állást vállalni, amelyből az újabb járványhullám esetén felmondást kaphat. A nagy légitársaságok a pilótákat reptették, de a reptéri személyzetre nem költöttek, és főleg a légi irányítókból van Európa-szerte nagy hiány. 

Kevés a légi irányító

Főleg Magyarországon, ezért is mondják a szakemberek, hogy az idei európai reptéri káosz gócpontja Budapest. „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy légi irányítónak lenni nem könnyű szakma, már a felvételi is roppant igényes. Itt nem lehet hibázni, rendkívüli koncentrációra van szükség, többfordulós a felvételi vizsga, és aki nem felel meg, az soha többé nem próbálkozhat. A rendszer alapvetően ott bomlott fel, hogy kevés a légi irányító, mert a pszichikai igénybevételhez képest egyáltalán nincsenek megfizetve” – mondja forrásunk, aki mielőtt pilóta lett, négy évig maga is légi irányítóként dolgozott.

A szlovák és a magyar légtérre egyaránt nagy terhelés hárult az orosz és ukrán légtér lezárása miatt, ez pedig nagymértékben leköti a légi irányítók energiáit. „Ha nincs szabad sáv az összes érintett országon keresztül, és nem tud fogadni a célreptér, el sem indulhat a járat. Hiába szállnak be az utasok, hiába áll készen a gép, a személyzet, amíg nem kapják meg a légi irányítóktól az engedélyt, addig nem szállhatnak fel. Ilyen esetekben pedig kártérítés sem jár, mert a legtöbb légitársaságnál az a szabály, hogy a repülőgép ajtajának bezárásától számított idő már nem késés, akkor sem, ha az utasok órákig ülnek a gépben légkondicionálás és frissítő nélkül” – magyarázza a pilóta.
 

Időablakok a légtérben

Kránitz Balázs légi közlekedési szakértő szerint nyáron mindig túlterhelt a légtér, és érvénybe lép a slotrendszer, vagyis a résidő, amelybe be kell férnie az adott járatnak. Ha ezt a kicentizett sémát megzavarja például egy zivatarhullám, akkor a késések dominóhatást okoznak. 

„Európán belül naponta hat-nyolc útvonalat teljesít egy gép, ami három-négy járatot jelent. A feszített tempó miatt pontosan kellene tartani a menetrendet, ami a földi kiszolgáló személyzet hiánya miatt lehetetlen. Ha lekési a tervezett indulási idejét, új időablakot kell neki keresni, amikor például egy görög szigeten négy-öt állóhellyel rendelkező reptér tudja fogadni. Enélkül útnak sem indítják, mert nem körözhet a légtérben végtelen ideig” – teszi hozzá Kránitz Balázs.

Mindehhez a kiszámíthatatlansághoz nagyban hozzájárult az időjárás is, zivatarok idején nem lehet útnak indítani a járatokat, hiszen a repülőgép egy villámokat vonzó hatalmas fémszerkezet. Kevésbé ismert, de meghatározó tényező a személyzet munkaideje is, amely a járatok késésével folyton kitolódik. Amikor minden célállomáson egy-másfél óra a késés, maximálisra tolódik a munkaidő, és ezáltal a pihenőidő is, amelyet viszont az utolsó percig ki kell tölteni, és ez megint kihat a következő nap menetrendjére. 

Hajnalban repüljünk

 Aki mindezek ellenére repülővel szeretne utazni, annak érdemes kora hajnali, reggeli járatot foglalnia, ilyenkor még nem nagyok a késések. De minden esetben fel kell vérteznünk magunkat türelemmel, mert ma már egyáltalán nem érvényes, hogy az otthonról való indulástól számított négy-öt órán belül a tengerben csobbanhatunk. 

A mostani helyzet eredménye a szakértők szerint az lehet, hogy visszaesik a tömegturizmus, nem fogunk egy-két napos hétvégi utakra Rómába, Párizsba repülni. Már csak azért sem, mert a legnépszerűbb európai célpontok – Barcelona, Amszterdam, Párizs, Dubrovnik – korlátozzák a turisták és a fogadható légi járatok számát is. A fiatalok körében máris népszerű a vasút, kényelmesebb is, kiszámíthatóbb is – csak sokkal hosszabb. De ha az utazáshoz valóban hozzászámítjuk magát az utat is, akkor buliként is tekinthetünk rá. Egyáltalán nem biztos, hogy tovább tart, mint a repülőút, és az embernek legalább az az érzése, hogy nemcsak vár, hanem folyamatosan halad a célja felé.

Mikor jár kártérítés? 

A kártérítést az adott légitársaságtól kell kérni, fejenként 250-től 600 euróig terjedhet, és az utasnak akkor van hozzá joga, ha a járata több mint három órát késik. Érdemes a késésről értesítő kijelzőt lefényképezni, mert a rendszerben sokszor nincs nyoma. Ez nem vonatkozik az olyan előre nem látható okokra, mint a vihar, terrortámadás, politikai zavargások vagy a repülőtéri alkalmazottak sztrájkja. Ha az utas érvényes jeggyel, idejében érkezett a repülőtérre, és a légitársaság túlfoglalás vagy működtetési okok miatt megtagadja a beszállítását, ő pedig nem mond le önként a helyéről, joga van választani a jegyár visszatérítése, átfoglalás – más útvonalra terelés – vagy a foglalásnak egy későbbi időpontra való áttétele között. Ezen túlmenően az utasnak joga van segítségnyújtásra és kártalanításra is. Többnyire erről sem világosítják fel, így jó, ha egyértelművé teszi, hogy tisztában van a jogaival. Felesleges vitákba sem a repülőtéren, sem a későbbi levelezés során nem érdemes bonyolódni – egyszerűen fizetési felszólítást kell küldeni a légitársaságnak a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozással. 

Ha a légitársaság olyan helyettesítő járatot ajánl fel, melynek indulási és érkezési időpontja nem tér el számottevően az eredeti járatétól, a kártérítés összege a felére csökkenhet. Járat törlésekor abban az esetben jár kártérítés az utasnak, ha a tervezett indulás előtt legalább két héttel történt, és a légitársaság nem tudott elfogadható megoldást kínálni. Az összeg ugyanaz, mint késéskor. Járatkésés esetén az utasoknak joguk van frissítőre, ételre, ha az indulást a következő napra halasztották, szállásra és a szálláshelyre, valamint onnan vissza a repülőtérre való ingyenes szállításra, továbbá két telefonhívás, fax vagy e-mail ingyenes lebonyolítására. Ha mindezeket nem tudta a légitársaság biztosítani, és az utas maga fizette, a kiadások megtérítését is követelheti a légitársaságtól; a számlákat mellékelni kell.

Ha a járatot a légitársaság törli, az utasnak a következő lehetőségeket kell felkínálnia:

– A jegy árának visszatérítését, és ha csatlakozó járatról van szó, akkor a mihamarabbi visszatérést is a kiindulási repülőtérre.

– Új jegyet az úti célig minél közelebbi időpontra, vagy az utas által választott későbbi időpontra, ha akkor van még szabad jegy.

– Ha a légitársaság nem kínál fel új repülési időpontot, köteles kifizetni a jegy árát. A késésre vonatkozó kártérítést ilyenkor is követelheti az utas.

Nem jogosult az utas kártérítésre

– Ha tizennégy nappal az indulás előtt értesítették a késésről.

– Ha 14–7 napon belül az indulás előtt figyelmeztették, és átfoglalással legfeljebb két órával korábban indul a tervezettnél, vagy legfeljebb négy órával a tervezett érkezés után eléri az úti célt.

– Ha a menetrend szerinti indulás előtt kevesebb mint 7 nappal értesítik a járattörlésről, és a légitársaság felajánlja, hogy átfoglalással egy órával korábban kell indulnia, vagy két órával később érkezik meg.

– Ha a poggyásza elveszik, késve érkezik, megrongálódik, az utas 1300 euróig terjedő kártérítésre jogosult. Az értékes csomagokra érdemes utasbiztosítást kötni. A légi utasok járattörlés és jelentős késés esetén alkalmazandó jogai és a légitársaságok kártérítési felelőssége ugyanúgy vonatkoznak a hagyományos (például Air France-KLM, Lufthansa, British Airways) és a fapados (például Wizz Air, Ryanair, easyJet) légitársaságokra, és függetlenek attól, hogy az utas milyen áron vásárolta a repülőjegyét.

A cikk a Vasárnap családi magazin 2024/30-as számában jelent meg, 2024. júlis 23-án.