Január 15. a Wikipédia napja. Talán az egyik legismertebb és leghasznosabb weboldal. Hiszen ki ne akarna egy felületet, mely az ízeltlábúak hétköznapjaitól egészen letűnt rockbandák botrányaiig bármibe betekintést nyújthat? Aki rázza a fejét, az egész biztosan nem diák. Minden idők legnagyobb házifeladat-segítőjének hitelességét azonban gyakran megkérdőjelezik. Vajon mennyire jogos ez 2025-ben? Megbízhatóbb lett mostanra a Wikipédia? És ha nem, hogyan tudnánk mégis produktívan használni?
A Wikipédia mindkét fő jellemzője kétélű kard. A világ szinte minden nyelvén olvasható – csakhogy ezek nem egyazon, ellenőrzött szöveg hivatalos fordításai, hanem egymástól függetlenül megírt cikkek ingadozó minőséggel. Melyeket ráadásul önkéntesek írnak. Ez első hallásra azt sugallhatja, hogy a Wikipédia mentes a kapitalizmus befolyása alól, valójában azonban az emberi tényező miatt nemcsak hogy nem az, de még a tiszta szándékkal készült cikkek is eredendően tökéletlenek lesznek.
Mi gond történhet?
A Wikipédia önként módosítható jellegét a weblap 2001-es megalakulása óta bírálják. A gyakran amatőr szerkesztések egyaránt vezethetnek silányan megírt, hiányos cikkekhez, pontatlan fordításokhoz, egyszerű tévedésekhez, de akár vandalizmushoz is. A múltban előfordult, hogy egy-egy dühös felhasználó trágárságokra írta át például egy neki nem tetsző műalkotás vagy művész adatait. Az ilyen kísérletek szerencsére ritkán hosszú életűek, de mi van akkor, ha csupán őszinte, de makacs tévedésről van szó? Egy ilyen esettel magam is szembesültem.
Annak idején egy egyetemi nyelvtanórán feltűnt, hogy a magyar Wikipédia hibásan tünteti fel egy szlovákiai település magyar nevét. A településre már nem emlékszem, de arra igen, hogy a tanárommal közösen módosítottuk a cikket, és részletes, a szabályzat által alátámasztott indoklást is adtunk. Alig egy órán belül meg is érkezett a reakció; a szerkesztő nem értett egyet a szabályzattal, és mindent visszacsinált. Az efféle hibák pedig, bármennyire furán hangzik, még mindig a jobbik esetet jelentik. Hiszen ez még nem szándékos félrevezetés. A Wikipédia történetében arra is volt már példa, hogy egy-egy szerkesztőt lefizettek azért, hogy különféle hoax, szándékosan imidzsromboló paragrafusokkal egészítse ki ismert személyek vagy cégek adatlapjait. Az efféle kísérletek hosszú távon csak a Wikipédia hitelességén csorbítottak. Hiszen hogyan bízhatnánk meg egy adatbázisban, ahol ez megtörténhet?
Hogyan érdemes használni a Wikipédiát?
Szóval tényleg megbízhatatlan volna az internet kedvenc enciklopédiája? 2025-re a Wikipédia az egyik leglátogatottabb és – valljuk be – legbefolyásosabb online weboldal lett. Ennek megfelelően a felügyelete is alaposabb és komolyabb, mint valaha. Néhány irányelv betartásával pedig mindenképp a hasznunkra lehet.
1.) Ha lehet, az angol Wikipédiát használjuk. Kissé cinikusabban akár azt is állíthatnánk, hogy az angol a „valódi” Wikipédia. A verzió, melyet a leginkább felügyelnek, mely a legtöbb forrást tudja felmutatni, és melyen a legrészletgazdagabbak a cikkek. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyéb verziók – például a magyar – automatikusan megbízhatatlanok lennének. Csak vegyük figyelembe azt, hogy ha egy adott cikknél átállítjuk a nyelvet, akkor nem egy makulátlan fordítását kapjuk ugyanannak az írásnak, hanem egy teljesen új cikket egy másik ember tollából. Igaz, ez gyakran fordítása az angol cikknek, így azonban új problémák is felmerülhetnek: az angol szövegek nem minden esetben fordíthatóak pontosan magyarra, így akár félreértések vagy tartalmi pontatlanságok is beállhatnak. Szerencsére ezek többségét kiszűrhetjük a második módszerrel.
2.) Keressünk rá Google-n az információra. Ha olvasunk valami érdekeset Wikipédián, a legegyszerűbben úgy tudunk megbizonyosodni a hitelességéről, hogy rákeresünk Google-n. Ideális esetben angolul, de persze magyarul is működhet a módszer, csak limitáltabban. Ha más cikkek és internetes adatbázisok is leírják ugyanazt az információt, akkor nagyobb eséllyel valódi (de figyeljünk, hogy nem csak kimásolták-e szóról szóra a Wikipédiáról). Sajnos előfordulhat, hogy a Wikipédia nyíltan állít valamit, amiről látszólag egyetlen más adatbázisnak vagy a témát feldolgozó cikknek sincs tudomása. Ilyenkor jobb szóbeszédként, nem pedig tényként kezelni az információt.
3.) A Wikipédia forrásait használjuk, ne a Wikipédiát. A világ összes tanári figyelmeztetése sem fogja megakadályozni a diákokat abban, hogy a Wikipédia segítségével írjanak házit és leadandót. Nekik azt tudom tanácsolni, hogy elsődlegesen ne a Wikipédia-szövegből informálódjanak, hanem a felhasznált forrásokból. Ha tetszik az egyik bekezdés, nézzük meg a hivatkozási listában, hogy milyen cikkek vagy tanulmányok alapján íródott. Ezeket felkutatva aztán sokkal teljesebb képet kaphatunk a témáról, és még a szerkesztő esetleges félreértéseit is kikerülhetjük. Ne feledjük, hogy a Wikipédia nem akar minket átverni. Tökéletlen ugyan, de nincs rá okunk, hogy kellő tudatosság mellett ne használjuk fel akár iskolai vagy munkacélokra.
A scots botrány
2020-ra datálható a Wikipédia egyik legnagyobb botránya, mely annak egy skóciai nyelvváltozatban, a scots nyelven íródott változatát érintette. A Reddit fórum egyik posztja hívta fel a figyelmet arra, hogy a scots nyelvű cikkek nagy része hibásan használta a nyelvet, vagy egyenesen halandzsát tartalmazott. Mint később kiderült, ezen cikkek szinte mindegyikét (több mint húszezret) egy amerikai tinédzser „írt” egy internetes angol–scots fordítóval. A végeredmény a nyelvészek szerint sokkal inkább hasonlított a skót akcentussal beszélt angolra, mint a scots nyelvre. A szerkesztő végül nyilvánosan is bocsánatot kért, a Wikipédia pedig az egész scots nyelvű változatot kénytelen volt javítani.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2025. január 13-i számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.