Koperta - Aranymatúra 2025 | Vasárnap | Családi magazin és portál

Továbbra is várjuk NÉVVEL, CÍMMEL ellátott leveleiket, mégpedig a Duel-Press, Vasárnap szerkesztősége, P. O. Box 222, 830 00 Bratislava postai, vagy a vasarnap@vasarnap.com e-mail-címre. Kérjük, aki csak teheti, a levélírás elektronikus formáját válassza!

Péntek volt, 13-a akkor is, és most is – és mégis gyönyörű, feledhetetlen nap, amelyen felidéztük 1975. június 13-át, az érettségink napját, immár ötven év távlatából!

Érsekújvár – ifjúságunk egyik leginkább kedvelt „fővárosa”! Itt tanultunk négy éven keresztül a vasútállomással szemközti, az akkor még impozáns épületben – a Kereskedelmi Szakközépiskolában. Osztályunkkal, a IV. E-vel nyitottak meg akkor először egy új szakot – a kereskedelmi és vendéglátóipari irányzattal. Újdonság volt ez akkoriban, és mi nagyon örültünk neki! A kereskedelmi könyvvitel és gyorsgépírás mellett az általános tantárgyak mellett széles betekintést kaptunk szakirányunk, a vendéglátóipar gyönyörű világába, rejtelmeibe. Megtanultuk a gasztronómia csínját-bínját és szabályait egészen az alapoktól kezdve. Heti egy-két napban a gyakorlatban is megvalósíthattuk az elméleti tudásunkat az iskolánkhoz tartozó kihelyezett gyakorlati helyszíneken, a Montreal gyakorlati központban (főzés, térítés és felszolgálás) vagy a Hotel Partizánban (a vendégek elszállásolásával kapcsolatos tudnivalók, recepciós gyakorlat).

Ami viszont a legemlékezetesebb gyakorlatnak számít számunkra, az a több hónapos külföldi nyári szakmai gyakorlat volt Bulgáriában a Napos tengerparton! Harmadikosok voltunk, többnyire tizennyolc évesek! A tengerparti hotelokba és éttermekbe voltunk beosztva szakmai gyakorlatra felszolgálói és konyhai munkakörökbe. Örömmel végeztük feladatainkat, nyelvi problémáink sem voltak. Az iskolánkban német nyelvi képzést kaptunk, így a külföldi vendégekkel nagyrészt megértettük egymást. A szláv nyelvcsalád nemzeteinek nyelve viszont sokban hasonlít egymásra, így a bolgárokat, oroszokat, lengyeleket is megértettük! Magyar anyanyelvünk ékkőként ragyogott, amikor néha magyar turistával találkoztunk! Munkánkért kellő bérezést is kaptunk, amiből sok kedves ajándéktárgyat vásárolhattunk meg szeretteinknek. A tenger moraját a kagylókba rejtve hoztuk haza!

Jaj, de szép is volt!

Azóta eltelt kerek ötven év! Ez alatt az idő alatt az iskolánkban megszerzett tudásunkat hasznosítottuk a szakmában, például szállodaigazgatóként (Hotel Sissi Budapest; Grand Hotel Pozsony), jó nevű étterem alapítójaként és üzemeltetőjeként (Klapka Vigadó, Komárom), üzemvezetőként (Hotel Korzo, Hotel Grand, Érsekújvár), vendéglátóipari iskola oktatójaként (karvai szakközépiskola), gyógyfürdők és más vendéglátóipari egységek működtetőiként (Ótátrafüreden, Gyűgyön, Szalatnyán), iskolai konyha vezetőjeként (Berencs), könyvelési szakemberekként városi és községi hivatalokban, a Jednota és a RaJ állami vállalatoknál, könyvesboltokban.

Szakmai munkánkért, az iskolánk szellemiségéhez való hű helytállásunkért egyénenként az elismerő oklevelet Aranymatúra formájában kaptunk meg osztályfőnökünktől, Stancz György tanár úrtól! (Elsőben Sidó Zoltán tanár úr osztálya voltunk, második osztálytól Stancz György tanár úr folytatta velünk a negyedik évfolyam végéig – egészen az érettségi asztalig).

S most, 2025. június 13-án ismét találkozott az osztály a volt iskolánk előtt. Igaz, némely esetben gondolkodnunk kellett egy kicsit... hogy... ki kicsoda. Ám ez nem tartott pár percnél tovább. Majd karöltve együtt átsétáltunk a Montreal étterembe (volt gyakorlati helyünkre, a Montriba), ahol elköltöttünk egy finom ebédet.

Nagy tisztelettel és szeretettel a temetőben gyertyát gyújtottunk elhunyt tanáraink és diáktársaink sírjánál. Hálaadó szentmisével köszöntük meg az érsekújvári Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban az azóta eltelt és megélt ötven évet! Utána a Mariánum helységeiben rendhagyó osztályfőnöki órán átvehettük szeretett Stancz György tanár úrtól az Aranymatúra oklevelet.

Majd a Stardust étterem kimagasló vendéglátását élvezve örülhettünk egymásnak! Másnap belvárosi sétát téve ismét elfogyasztottuk kedvenc cukrászdánkban a híres újvári krémest, majd meglátogattuk volt diákszállásunkat, amely ma már Thain János Múzeumként működik. Utunk a Nyitra-parton ért véget, ahol egymást átölelve elbúcsúztunk egymástól a viszontlátás reményében.

Nagyon hálásak vagyunk volt osztályfőnökünknek, Stancz György tanár úrnak, aki nyolcvanhat évesen személyesen, saját kezű aláírásával megpecsételve újra érettségi bizonyítványt adott át számunkra az Aranymatúra oklevél formájában.

Őszintén köszönjük a tanár úr mélyreható és példaértékű tanítását a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem oktatása terén! Erőt és hitet adott számunkra az élet néha talán kiszámíthatatlan útjain való határozott döntéshozatalainkhoz!