Tények és tévhitek az alkoholról. Aki válaszol: Dr. Zacher Gábor toxikológus.
Öl, butít és nyomorba dönt?
Ha most találnák fel az alkoholt, ennek kellene a legféltettebb titoknak lennie a Földön. Gondoljunk csak bele, az elmúlt évszázadokban hány életet, hány családot vert szét. Brutális számot kapnánk.
Az alkoholizmus mindenkit érint, úgyhogy…
…elnézést, amiért azonnal a szavába vágok, de ez a kulcsszó. Hogy mindenkit érint. Mert a számok alapján majdnem minden magyar családban kell lennie alkoholbetegnek. Tipikus történet, hogy a nagymama lapozza a fotóalbumot, rámutat valakire egy képen, és azt mondja: na, ő ivott.
Hány alkoholista van ma Magyarországon?
Becslések szerint közel 900 ezer.
Nagyjából minden tizedik magyar állampolgár?
Mivel az alkoholbetegség nem a gyerekeket és a fiatalokat érinti, ezért a felnőttek körében az arány ennél is nagyobb.
Kit nevezünk alkoholistának?
Akinek az életében napi szinten jelen van az alkoholfogyasztás. S ezen nem napi egy pohár, hanem mondjuk napi fél liter bort kell érteni.
Mi a helyzet azzal, aki csak alkalmanként iszik, de akkor sokat?
Ő a periodikus nagyivó.
Beleszámít a 900 ezerbe?
Nem. Ő az, aki hétvégén elmegy a haverokkal bulizni. Pénteken berúg, szombaton egész nap gyengélkedik, de vasárnapra összeszedi magát, és hétfőtől megint dolgozik. Van rá esély, hogy alkoholista lesz, de nem biztos. Ez más, mint amikor a marihuánáról azt mondták régen, hogy kapudrog, és ha kipróbálod, három hét múlva már heroinnal fogod magad szúrni a Népligetben. Az alkohol nem ilyen. Van, aki havonta berúg, és ennyi. Olyankor gyomorfájás, fejfájás, szédülés, egy kis okádás. Másnap lelkifurdalása van, megfogadja, hogy soha többet nem iszik. Aztán néhány hét múlva megint berúg.
Mit isznak a magyarok?
Az a baj, hogy egyre inkább tömény szeszt. A fiatalok is.
Hogy gyorsabban üssön?
Igen. Éhgyomorra bedöntik a 40%-os alkoholt. Megisznak belőle kettőt-hármat. Akkor még ülnek. S amikor felállnak, elindul körülöttük a világ.
Mi a sláger az italok közt?
Több is van. Ismeri az über fényt? Vodka, szódásüvegbe beletéve. A szódára azért van szükség, mert a szénsavas italok hamarabb szívódnak fel. Ha megiszunk egy fél üveg pezsgőt, hamarabb a fejünkbe száll, mint ha fél üveg bort innánk meg. Gyakran energiaitallal keverik a töményt. Vagy ott van az ír autósbomba, bár az régi recept. Egy liter sör, benne kétdecis pohár, amiben viszki van, és ezt húzóra meginni. Nagyon durva.
Venyegyikt Jerofejev sorolja föl a Moszkva–Petuski című lírai regényében, hogy milyen koktélok keverhetők a különböző alkoholtartalmú szerekből. Kell hozzá kölni, arcszesz, szájvíz, átszűrt lakk és így tovább. Szlovákiában sem volt ritkaság, hogy az alsóbb szociális rétegek Alpa sósborszeszt és kenyéren átszűrt Okenát (ablaktisztító folyadékot) ittak. Ma is léteznek alkoholpótlékok?
Igen, de nem ez a jellemző. Minden évben van néhány olyan típusú mérgezéses esetünk, hogy pálinkafőzésnél megisszák a rézelejét, ami metilalkoholt tartalmaz. A Covid-járvány elején elterjedt az a baromság, hogy az alkohol meggátolja a vírus terjedését, emiatt sokan gargalizáltak mindenfélével, és volt, aki lenyelte. Iránban így halt meg több tucat ember metilalkohol-mérgezésben. Az emberi hülyeség határtalan.
Egyesek szívószállal isszák az alkoholt, mert azt gondolják, úgy gyorsabban hat.
Pedig ez csak legenda. Nem gyorsítja, nem is lassítja a felszívódást. Annak idején Picasso és Hemingway, akik nem vetették meg az italt, inhalálták az alkoholt. Az valóban gyorsítja a hatást.
Van különbség a társadalmi osztályok között az alkoholfogyasztást illetően?
Van, de csak olyan értelemben, hogy a szegények rosszabb minőségű alkoholt fogyasztanak, mint a jómódúak, s a pancsolt szeszben meg a kannás borban jóval több olyan anyag lehet, ami májkárosodást vagy szívizom-elfajulást okozhat. Ha már iszik valaki, nem mindegy, hogy kannás bort vagy minőségi bort.
Nemrég az aszpartam nevű édesítőszer is fölkerült a WHO listájára, mint „lehetséges rákkeltő anyag”. Ennél is magasabb fokozatú karcinogén a kolbász vagy a virsli. Az alkoholnak van rákkeltő hatása?
Közvetlenül nincs, de a májrák és a gyomor-bélrendszeri daganatok kialakulásában szerepet játszhat. Az alkohol ugyanis folyamatosan irritálja a nyálkahártyát, kialakul egy krónikus nyálkahártya-gyulladás, amelyből könnyen lehet daganatos betegség.
Hogyan hat az emberi szervezetre egy alkoholmámorban átbulizott hétvége?
Ez egyénfüggő. Mindenkinek más az alkohollebontó képessége. Pista bácsi egész életében masszívan iszik, de 90 évesen még mindig kint kaszál a határban, ilyen is van. Meg olyan is, hogy valaki 30-40 éves korára besárgul, földig ér a mája, és csúszik bele a májkómába.
Aki naponta megiszik néhány fröccsöt, az alkoholista?
A kérdés az, hogy mennyire hiányzik neki. Ha vége lesz az interjúnak, és elvégzem a ház körüli munkát, akkor jó eséllyel én is iszom egy-két fröccsöt vagy egy-két sört. Ebben az égadta világon semmi kivetnivaló nincs. Dolgoznom már nem kell, autóba se fogok ülni, miért ne?
„Nem voltam ám nagyon részeg: ahogy a Szavelovi pályaudvaron leszálltam, kezdetnek egy pohár zubrovka vodkát ittam, mert tapasztalatból tudom, hogy ennél jobb reggeli gyógyitalt még nem talált ki az emberiség. Tehát egy pohár zubrovkával kezdtem. Majd a Kaljajevszkaja utcában lehajtottam még egy pohárral, de ezúttal már nem zubrovkát, hanem korianderes vodkát ittam. Egy ismerősöm állítja, hogy a korianderes antihumánus hatású ital, vagyis miközben erőssé teszi az ember tagjait, elgyengíti a lelkét. Velem valahogy épp az ellenkezője történt, ugyanis fenemód megerősödött a lelkem, de a tagjaim bizony elgyengültek. Ezért ott helyben, a Kaljajevszkaján, bedobtam még két korsó zsiguli sört, és egyúttal benyakaltam egy üveg moldáviai fehérbort is. Ti persze biztosan rákérdeztek majd: mit ittál még, Venyicska, na mit? Nos, magam sem tudom pontosan, mit is ittam. Arra még emlékszem, hogy a Csehov utcában felhajtottam két pohár vadászvodkát. De hát csak nem kelhettem át úgy a Szadovaján, hogy ne igyak valamit?”
Hol a határ?
A határ nem a mennyiséget jelenti. Emlékezzünk csak vissza a kamaszkorunkra. Ugye, ugye. De a keretsértő magatartás nem jelenti azt, hogy valaki azonnal elindul a lejtőn, és alkoholbeteggé válik. A történet akkor kezd súlyosbodni, ha valaki jön hazafelé a munkából, és már nagyon hiányzik neki a sör, mert az élete részét képezi. Becsületesen jár dolgozni, nem részegeskedik, nincs vele semmi gond, de hazafelé vesz három sört, és estig háromszor hangzik fel otthon a hang, ahogy lepattintja a kupakot. Be fog rúgni három sörtől? Nem. Alkoholfüggő? Igen, mert a napi életének a részét képezi az alkoholfogyasztás.
A WHO klasszifikációs rendszere szerint a stressz is komoly rizikófaktor. Nem ellensúlyozza az alkohol káros hatásait, hogy egy-két pohár bor stresszoldóként is működik?
Ez így van, az ember ellazul tőle, nem érdeklik a problémák, nincs feszültség, nem pöröl a feleségével, a férjével, a gyerekével, az anyósával, nem számít a fizetés, az infláció, nem számít semmi. Nem kerül elő otthon a kisbalta, nem lesz üvöltözés. Néhány sörtől senki nem rúg be, de ha a mindennapi életének a részét képezi az alkoholfogyasztás, akkor függőnek számít.
Sokáig makacsul tartotta magát a hiedelem, hogy a vörösbor kis mértékben gyógyhatású, de ezt mintha mára megcáfolta volna az orvostudomány.
Orvosi evidencia, hogy jó minőségű vörösborból férfiaknál napi 2-2,5 deci, nőknél napi 1,5-2 deci elfogyasztása gátolja az érelmeszesedést. Ez nyilván nem a legalsó polcra kitett, tablettás vörösborra vonatkozik, hanem a minőségi, vegyszermentes borokra, amelyek ennek megfelelően jóval drágábbak is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása mégis az, hogy zéró alkohol. Miért?
Három évvel ezelőtt a The New England Journal of Medicine, a világ egyik vezető orvostudományi lapja közzétette egy negyven évig tartó, átfogó vizsgálat eredményeit. A világ 190 országában vizsgálták az alkoholfogyasztás hatásait, s ez alapján határozták meg, hogy mennyi az a napi alkoholmennyiség, ami nem ártalmas. A konklúzió: nulla milligramm.
S a fentebb említett előnyök? Stresszoldás, jó kedély, érelmeszesedés meggátlása?
A WHO azt mondja, lehet, hogy egy-két pohár bornak köszönhetően kevésbé fogok azon agyalni, hogy milyen hülye a főnököm, és kedves, viccelődő alak leszek, de ennek azért van egészségkárosító hatása.
A világ nyolcmilliárd embere legyen absztinens?
Egyáltalán nem. Ha az ember kimegy a haverokkal vacsorázni, és megiszik hozzá egy-két sört vagy egy kis bort, az teljesen rendben van. Ezek alkalmi jellegű alkoholfogyasztások, egészségkárosító hatásuk gyakorlatilag nem mérhető. Egészségügyi szempontból ennél számtalan súlyosabb rizikófaktor létezik.
Például?
Például a környezetszennyezés.
Amikor az alkoholizmusról van szó, a többség a férfiakra asszociál. Mi a helyzet a nőkkel?
Az alkoholisták kétharmada férfi, egyharmada nő. De ha most benéznénk egy kocsmába, azt látnánk, hogy az ott ülők 90 százaléka férfi. Ülnek a haverok, és nyilvánosan isznak.
A férfi alkoholfogyasztás csapatsport. A nők helyzete más. A megítélésük is más.
Milyen értelemben?
Ha egy nő kijön a boltból, felpattint egy sört, és ott helyben lehúzza, azt mondjuk magunkban: hú, ez nagyon gáz. S ha egy férfi teszi ugyanezt? Szomjas volt, ivott. Másik példa: este van, az utcán botladozik egy fiatal fiú, lehányt ruhában, két haverja támogatja. Hogy reagálunk? Talán még mosolygunk is, hogy na, berúgott a hülyegyerek. S ha egy lány dülöngélne ott, szép ruhája leokádva? Elszörnyednénk, hogy ez borzasztó, rettenetes.
A férfiak a kocsmában isznak, a nők pedig otthon?
Otthon és egyedül, a saját kis szociális gettójukban. A nő a spájzalkoholizmus híve. Titokban iszik. De egy alkoholbeteg nő hamarabb fordul szakemberhez segítségért.
Miért?
Ha egy súlyos alkoholista férfi belenéz a tükörbe, és azt látja, hogy már úgy néz ki, mint Shrek meg a Grinch egyben, a lehelete meg olyan, mint Süsünek, akkor csak megvonja a vállát, na és, ez van. Egy nőt sokkal jobban zavarnak a testi elváltozások.
Van értelme a száraz novembernek, amikor egy hónapig nem szabad inni egy korty alkoholt sem?
Ha valaki belekezd, és november 22-én azt mondja, hogy jé, ebben a hónapban nem ittam alkoholt, akkor vele minden rendben van. De ha valaki november 5-én már sóvárogva gondol az alkoholra, és azt mondja magának, hogy jó lenne inni, ott már gond van. A száraz november nem az alkoholbetegekről szól. Ha egy alkoholbeteg november 1-jén abbahagyja az ivást, két nap múlva kórházban lesz.
Mit tehetnek a családtagok, akik alkoholistával élnek együtt?
Próbáljanak meg tükröt tartani neki.
Ha szembesítik az alkoholizmusával, az nem kontraproduktív?
Attól függ, hogyan szembesítik. Óvatosan kell közelíteni. Nem szabad folyamatosan kritizálni, hogy figyelj, ne igyál már, megígérted, hogy nem nyúlsz hozzá, és így tovább. Ez nem segít, csak konfliktust generál. Nem szabad frontálisan nekimenni. Mert ilyenkor mi a válasz? Hagyjál, nem vagyok alkoholista, bármikor abba tudom hagyni! Ja, de valamiért mégsem hagyja abba. Úgy kell tükröt tartani, hogy ő mondja ki azt, hogy baj van.
S ha nem mondja ki?
Hívjuk föl a figyelmét arra, hogy hogyan nézett ki egy-két éve, és hogyan néz ki most. Mondjuk el neki, hogy ennyi idő alatt nem öregedhetett ennyit, vagyis jó eséllyel az alkohol is szerepet játszik ebben, gondolkozzon el ezen. Néha szembesíthetjük a kiadásokkal is. Előfordult, hogy megkérdeztem a betegemet, mennyit költ alkoholra. Azt mondta, csak napi 800 forintot. Ez első hallásra valóban nem tűnik soknak. De egy hónapban az már 24 ezer, egy évben pedig nagyjából 300 ezer forint. [Cca 780 euró – a szerk. megj.] Abból a pénzből már elvihette volna a családját nyaralni. De inkább italra költötte, nem a gyerekeire.
Az alkoholisták felismerik magukon, hogy függők?
Nehezen. Sokáig tagadják. Milliószor volt már olyan, hogy telefonál valaki: iszik a férje, a felesége, a fia, a lánya, elhozná, nézzem meg. Oké, mondom, és ő el akar jönni? Nem akar. Ja, az úgy nem megy. Akinek nincs motivációja, azon nehéz segíteni.
Mi történik az alkoholistával, ha nem ihat?
Elvonási tünetek jelentkeznek nála, mint minden függőségnél. De az alkoholistáknál az elvonási tünetegyüttes nagyon veszélyes kórkép. A delirium tremensbe bele lehet halni. A delirálók 3-5 százaléka bele is hal, mert a szervezete addigra már elhasználódott, és mindenféle járulékos betegsége van.
A börtönből szabadult embereknek sem könnyű visszailleszkedniük a társadalomba, az elvonókúrát abszolváló alkoholfüggőknek hogyan sikerül?
Eléggé lyukacsos a szociális háló. Az alkoholisták ráadásul a családjuk bizalmát sem élvezik. Amikor először fogadták meg esküvel, hogy „ez volt az utolsó pohár”, akkor még hittek nekik, de amikor százötvenedszer, akkor már nem. Ezek az emberek nagyon gyakran az utcára kerülnek, ezért is nehéz segíteni rajtuk. Egyszer egy projekt részeként három hét alatt rendbe tettünk néhány alkoholista hajléktalant. Amikor belenéztek a tükörbe, nem ismertek magukra. Javultak a laboreredményeik, egyre jobban érezték magukat, s rájöttek, hogy alkohol nélkül is van élet. Aztán kikerültek tőlünk, és a szociális hálónak kellett volna megtartania őket. Egy-két hónap múlva ugyanolyan állapotban fetrengtek az utcán, mint korábban.
Van jó történet is?
Egy rokonunk kocsmárosként dolgozott, és annyira alkoholista volt, hogy amikor este 10-kor az utolsó vendég megkérdezte, van-e még konyak, azt felelte, hogy nincs, elfogyott. Pedig volt még fél üveggel, de az neki kellett éjszakára, hogy ne görcsöljön, ne legyenek elvonási tünetei reggelre. Mondtam neki, hogy meg fog dögleni. Így mondtam, ezekkel a szavakkal. Néhány nap múlva felhívott telefonon, hogy figyelj, Gábor, segíts. Oké, válaszoltam, holnap gyere be. Bejött. Azóta nem iszik. Huszonhárom éve. Egyetlen kortyot sem. A haverjai eleinte cukkolták, hogy legalább egy kicsit igyon velük, mi baja lenne annyitól. Aztán elfogadták a helyzetet. Azóta, ha kocsmába megy a barátaival, azok söröznek, ő meg söröskorsóban málnaszörpöt iszik. Alkoholista, de absztinens.
Magyarul azt jelenti: remegő önkívület. Állandó reszketéssel és súlyos érzékcsalódással járó, életveszélyes állapot, amely hosszú ideig tartó, nagymértékű alkoholfogyasztás abbahagyása után alakul ki. Szövődményei közé tartozik a keringési elégtelenség, a tüdőgyulladás, a májműködés elégtelensége. Kórházi kezelést igényel.
Nehéz absztinensnek lenni egy olyan társadalomban, ahol az alkoholfogyasztás a mindennapok része. A kábítószert stigmatizálja a társadalom, az alkoholt azonban nem, sőt: legnagyobb ünnepeink nem is képzelhetők el enélkül. Keresztelő? Iszunk. Születésnap? Iszunk. Lakodalom? Iszunk.
Ha pedig vendégségbe megyünk, az első kérdés: mit iszol? És nem szénsavas üdítőre gondolnak.
Tegyük hozzá, hogy a borfogyasztásnak komoly hagyományai vannak, évszázadokon át nem volt biztonságos vizet inni a fertőzések miatt, bort viszont lehetett. Nem tudjuk megmondani, hogy az alkoholnak mekkora szerepe volt abban, hogy régen jóval alacsonyabb volt az átlagéletkor, mert akkoriban más rizikófaktorok is voltak, háborúk, járványok, fertőző betegségek, éhínségek és így tovább.
Amikor a családi étkezéseknél a gyerek előtt isszuk meg a pohár bort, azzal rossz mintát közvetítünk?
Ha a gyerek nem azt látja, hogy az apa egy héten háromszor dülöngélve jön haza, akkor az ilyesmivel nincs semmi gond.
S ha a gyerek kér az alkoholmentes citromos sörből, adhatunk neki?
Persze.
Egyes országokban – legújabban például Kanadában – a lakosság felé megfogalmazott ajánlás az, hogy heti két kis sörnél vagy három deci bornál ne igyunk többet. Ehhez képest Magyarországon a pálinka nemzeti kincs, hungarikum. A médiatér is telítve van alkoholreklámokkal.
Mert ez óriási üzlet. A cigaretta esetében szigorítás történt, nem reklámozható, megszabták, milyen lehet a doboz, a dohányboltok ablakai legyenek sötétített üvegből. Na mármost, Magyarországon évente 23-25 ezren halnak meg a dohányzás miatt, az alkohol miatt viszont 30 ezren. Azt mégis lehet reklámozni. Miért? Mert óriási lobbi áll mögötte. Érdemes megfigyelni, hogy mi az alkoholreklám lényege. Nem az, hogy vedd meg, rúgj be tőle, mint egy disznó, okádjál, és legyél másnapos…
…hanem hogy érezd jól magad.
Pontosan. Életérzéseket mutat be. Megnézed, és azt mondod: ezt én is szeretném átélni! Van egy sörreklám, a helyszín Budapest-belváros, tetőtéri, teraszos luxuslakás, kilátás a budai várra meg a Gellért-hegyre, a szereplők helyes fiúk, csinos lányok, akik láthatóan jól érzik magukat. Hát nem tök jó ez? Mind ilyen lakást meg ilyen életet szeretnénk! Ezért is veszélyesek ezek a reklámok, mert az alkoholt életérzéshez társítják.
A legnagyobb művészek között is voltak/vannak alkoholisták, nekik mintha megbocsátana a közvélemény.
Képzeljünk el egy színészt. Azt kell eljátszania a színpadon, hogy meghal. S ez nem úgy működik, hogy vége az előadásnak, taps, függöny, a fickó leszedi a sminkjét, szevasztok, hazamegy, és elalszik. Valamivel le kell vezetnie a feszültséget. Sok színész betegem volt. Valaki elmegy éjjel futni. Valaki megiszik egy-két üveg bort. Valaki elszív két spanglit. Valaki kokaint szív. Mick Jagger most volt 80 éves. Alkoholista, kábítószeres zseni. Szentként tiszteljük, felmentést adunk neki. Vagy itt van Kiss Tibi, a zenész. Máig küzd az alkoholproblémáival. Amikor legutóbb beszéltem vele, azt mondta, már egész jó állapotban van. Alkoholista? Igen. Szeretjük őt? Szeretjük.
A színész Nagy Zsolton kívül nem jut eszembe olyan, aki nyíltan beszélt volna az alkoholfüggőségről. És arról, hogy mit lehet tenni ez ellen.
Pedig jó volna, ha egy ismert ember kiállna, és elmondaná, emberek, alkoholista vagyok, de tudok változtatni ezen, csináljuk együtt. Csak ehhez föl kellene vállalni, hogy megcsúszott. Volt egy jópofa színész, ország-világ ismerte és szerette, reggel még azt nyilatkozta a kereskedelmi tévében, hogy ő nem iszik, kora délután pedig már matt részegen hozták be hozzám a kórházba, reggelre delirált. De nem merte felvállalni. Pedig neki kellett volna kiállnia. Egy ilyen kampánynak két éven belül mérhető népegészségügyi eredménye lenne. Ön látott már alkoholt reklámozó óriásplakátot?
Sokat.
És olyat, amelyre az volt kiírva, hogy a nők menjenek el méhnyakrákszűrésre? Miért kell Magyarországon évente négy-ötszáz nőnek meghalnia méhnyakrákban? A skandináv országokban ez az arány csak 10 százaléka a magyarországinak. Rengeteg olyan egészségügyi mutató van, amelyben a legrosszabbak vagyunk Európában. Megelőzhető betegségek halálozása, daganatos megbetegedések halálozása, szívbetegség-mortalitás, nőgyógyászati betegségek mortalitása, stroke-mortalitás. Erre kellene felhívni a figyelmet, ez volna az igazi közszolgálatiság. Nem pedig politikai üzenetekkel és nettó hazugságokkal teleplakátolni az országot.
Ady Endre közismert korhely volt, de Krúdy Gyula is napi több liter bort volt képes meginni, az irodalmi legendárium szerint a Krúdy-fröccs 9 deci borból és 1 deci szódából állt. Márai Sándornál napi egy-két palack bor jelentette az alapot, Weöres Sándor pedig egyszer ünnepélyesen megfogadta a feleségének, Károlyi Amynak, hogy napi fél liter bornál többet nem fog inni, és félévente maximum egyszer fog berúgni. De ivott Pilinszky János, ivott Petri György és ivott Peer Krisztián is. Súlyos alkoholista volt, s végül abba halt bele 39 évesen Hajnóczy Péter – csodálatos kisregénye, A halál kilovagolt Perzsiából addiktológiai alapmű.
Az interjú a felvidéki Vasárnap családi magazin 2023/32. számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.