Nemsokára itt a karácsony, de előtte még meglátogat minket egy nagy szakállú, piros kabátos jó ember, azaz a Mikulás. Ismerkedjünk meg vele egy kicsit közelebbről!
Szent Miklós alapján
Ahány kultúra, annyiképpen ünneplik, de az alapot mindenhol Szent Miklós legendája adja. A püspök a 4. században élt a mai Törökország területén. A legenda szerint saját vagyonát a rászorulók megsegítésére fordította, és ezáltal a jóság és önzetlenség példaképévé vált. Az ő alakja ihlette a keresztény világ számos régiójában a különféle téli ajándékozó figurák kialakulását, amelyek olykor még pogány hagyományok elemeit is magukba olvasztották.
Szent Miklós hatására jött létre az amerikai Santa Claus, a finn Joulupukki, a magyar Mikulás és Télapó, a francia Père Noël, az angol Father Christmas, a német Weihnachtsmann, valamint az orosz Gyed Maróz is. Bár ezek az alakok különböző kulturális sajátosságokat tükröznek, mindegyikükben közös a jóság, az ajándékozás és a téli ünnepi hangulat szelleme.
A nagy szakállú nálunk
Hazánkban Miklós napja december 6-ra esik, de a legtöbb családban már előző este, december 5-én megérkezik a Mikulás. A gyerekek kitisztított cipőibe csokoládét, gyümölcsöt, mogyorót és kisebb ajándékokat tesz, míg a „rossz” gyerekek virgácsot (ezt van, ahol szén, hagyma vagy krumpli helyettesíti) is kaphatnak. Magyarországon a Mikulás név szláv eredetű, míg a Mikulást kísérő krampuszok osztrák hagyományokra vezethetők vissza. Az ajándékhozó megjelenése területenként eltér: van, ahol püspöki ruhát, máshol piros kabátot és bojtos sapkát visel. A járműve is sokféle lehet: hintó, motor, de akár ünnepi díszítésű kamionnal is érkezhet.
A modern Mikulás
A ma ismert Mikulás alakját Thomas Nast, egy amerikai politikai karikaturista alkotta meg a 19. században. Nast Mikulása telt, vidám ember, nagy, fehér szakállal, fehér szegélyű ruhában és játékokkal teli zsákkal a hátán. Az illusztrációi nemcsak a Mikulás megjelenését formálták, hanem további hagyományokat is hozzákapcsoltak. Az egyik híres rajzán a Mikulás például leveleket válogat: a jó gyerekek szüleinek szánt ajándéklistát különíti el a rosszakétól. Ez a kép adta az ötletet, hogy a gyerekek levelet írjanak a Mikulásnak. Egy későbbi illusztráción pedig már azt is megjelölte, hogy az Északi-sarkra küldjék ezeket az irományokat.
Az igazi északi?
Aki szeretné meglátogatni a Mikulást, az könnyedén megteheti, csupán Finnországba kell eljutnia. Lappföldön, Rovaniemi városától nagyjából tíz kilométerre található ugyanis a Mikulásfalu (nemzetközileg ismert nevén: Santa Claus Village), azaz Joulupukki (a Mikulás finn neve) otthona. A helyszín igazán bakancslistás hely: mágikus folyosó vezet a Mikulás nagy, hangulatos, kandallóval ellátott irodájába, ahol néhány szó és közös fotó erejéig bárki részese lehet a mesének. A falucskában lakik a Mikulás felesége és természetesen az elfek is. De még szánhúzó rénszarvasokkal is találkozhat, aki elutazik idáig.
A csokimikulás története
A decemberrel szorosan összefügg a csokimikulások bolti megjelenése. A csokoládéból készült Mikulás-figura a 19. század végén jelent meg Németországban és Svájcban. Az első példányok tömör csokoládéból készültek, ám hamarosan áttértek az üreges változatra, hogy anyagköltséget takarítsanak meg. Napjainkra a csokimikulás számtalan formában és ízben kapható (tej-, ét-, fehér csokoládé vagy különféle ízesített változatok). Vigyázzunk azonban, hogy milyet veszünk, mert rengeteg a silány minőségű figura, melyeknek vajmi kevés közük van a valódi csokoládéhoz.
Éhes pocakos
Nálunk ugyan nem szokás étellel várni a Mikulást, de azokban az országokban, ahol a karácsonyhoz kötődik, gyakran tesznek ki neki valami harapnivalót. Angliában például húsos pitével és egy pohár tejjel, esetleg sherryvel várják a Mikulást. Az írek ezt továbbgondolva már inkább sört tesznek a pite mellé. A francia gyerekek a saját csizmájukba helyeznek kekszet és répaszeleteket. Svédországban kávéval várják az öreget, míg Hollandiában inkább a szánhúzó rénszarvasokra gondolnak: szénát és répát készítenek ki nekik. A chilei gyerekek gyümölcskenyeret tesznek ki, az USA-ban pedig a tej és csokis keksz a bevált mikulásváró menü.
Az egyes kultúrák Mikulás-alakjai eltérőek. Mindegy, hogy hívjuk, hogy teszünk-e ki neki tejet, hogy krampuszokkal vagy manókkal képzeljük-e el, a mögöttes üzenet mindenhol ugyanaz: az önzetlenség, a jóság és az ajándékozás öröme. A Mikulás néhány apró kedvesség. A Mikulás egy finom csoki, egy-két személyre szóló üzenet, apróság. Felnőttként se feledkezzünk meg erről a napról, és lepjük meg a szeretteinket apróságokkal, kedves gesztusokkal!
Mikulás vagy Télapó?
Hazánkban felváltva létezik a két kifejezés, de mindkettő alatt ugyanazt a figurát értjük. Egy közismert városi legenda szerint a Télapó elnevezést az 1950-es években vezették be Magyarországon, hogy a vallásellenes törekvések jegyében háttérbe szorítsák a Szent Miklósra utaló Mikulás megnevezést. A Télapót gyakran összefüggésbe hozták az orosz Gyed Marózzal (Fagy Apó), pedig a kifejezés már sokkal korábban is létezett a magyar nyelvben, és nem fordításról van szó. A kommunizmus évei alatt azonban tényleg inkább a Télapó megnevezést részesítették előnyben.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. december 3-ai számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.