Grigorij Mesežnikov külpolitikai szakértő az Ukrajna és Oroszország közt szóló tárgyalásokról

Európa biztonsága törésponthoz ért, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ön egyetért ezzel?
Természetesen, az egész világ biztonsági szerkezete viharos gyorsasággal változik. Donald Trump egyre erőteljesebb kijelentésekkel adja a tudtunkra, hogy az USA többé nem akarja és nem is fogja garantálni az EU biztonságát, mi pedig tudjuk, hogy ez mit jelent, és kinek okoz örömöt.

A világrend mostani változása egyben azt is jelenti, hogy egyfajta üzleti politika fog érvényesülni, és csak a valamit valamiért elv alapján köttetnek szövetségek?
Erősödik az ezt valló vezetők pozíciója. Donald Trump már az előző elnöksége idején is megszegte sok elődjének azt a tradícióját, hogy ők a szabad világ vezetői voltak, most pedig ki is mondta, hogy nem akar az lenni. Számítottam rá, hogy Putyinnal is képes lesz alkudozni, csak azt nem hittem volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik, és meg sem próbál komolyabb nyomást gyakorolni az orosz elnökre. Meglepett, hogy egyáltalán tárgyalni kezdett egy olyan ország elnökével, amelynek a nemzeti összterméke alig két százalék. Számoljunk egy kicsit: az 500 milliós népességgel rendelkező Európa a 300 milliós Amerikától várja, hogy megvédje őt a 140 milliós Oroszországtól, amely három éve nem képes legyőzni a 37 milliós Ukrajnát. Európának nem kellene ennyire félnie az elmaradott Oroszországtól. Elismerem, hogy Trump mindenáron békét akar, de az igazságtalan béke nem lesz tartós, csak további konfliktusokat fog szülni.

Az amerikai kormány képviselői egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesznek arról, hogy Ukrajnát és az Európai Uniót mennyire fogják belevonni a béketárgyalásokba. Ez nem vall kiforrott koncepcióra, sem nagy diplomáciai érzékre.
Úgy vélem, maguk sem tudják még, mit akarnak, és ez Putyin malmára hajtja vizet. Trump nagy hibát követett el véleményem szerint, amikor a tárgyalásokat azzal kezdte, hogy Ukrajnának le kell mondania bizonyos területeiről és a NATO-tagságról. 

Míg az előző amerikai kormány kizárta, hogy Ukrajna nélkül bármiről is tárgyalna Oroszországgal, Trump először Putyint hívta fel, és a hírek szerint nem támasztott kemény feltételeket. 

Nem véletlenül mondta a volt biztonságpolitikai tanácsadója, John Bolton hogy „a Kremlben ma üvegből isszák a vodkát, és Putyin nem is lehetne boldogabb”.

Trump mindig a kemény üzletember szerepében tetszeleg. Putyinnal szemben miért nem így viselkedik?
Az ismert orosz történész, Jurij Felstinszkij szerint Trump lekötelezettje Putyinnak, mert az orosz trollfarmok és dezinformációs platformok hathatósan segítették a kampányát, és ezt az adósságát igyekszik törleszteni. Én ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy ha ez így lenne, Trump nem cselekedne másként.

Dönthetnek Ukrajnáról Ukrajna feje felett?
Zelenszkij egyelőre nagyon határozott, többször is kijelentette, hogy semmiféle megállapodást, amelyre Ukrajna kihagyásával jut az USA és Oroszország, nem fogad el. De szüksége lesz az EU határozott kiállására és arra, hogy akadjon egy új Churchill, aki kimondja, hogy az agresszornak nem tehetünk engedményeket.

Sokan a Szudéta-vidéket Hitlernek kiszolgáltató, 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítják a mostani helyzetet. Ön lát ilyen párhuzamot?
Sántít a hasonlat, mert akkor Chamberlain angol és Daladier francia miniszterelnökök jóhiszemű naivsággal meg akarták előzni a háborút. Most nincs helye a naivitásnak, mert a háború már harmadik éve folyik, tudjuk, mire képes Putyin. Inkább attól tartok, hogy egy újabb Molotov–Ribbentrop-paktumra kerül sor, amelyet Oroszország úgysem fog betartani. Lavrov orosz külügyminiszter már ki is jelentette, hogy Oroszország nem fog hátrálni, sőt, olyan területeket is igényel majd, amelyeket Ukrajna még az ellenőrzése alatt tart.

Trump azt is kijelentette, hogy az USA 500 milliárd dollár értékben tart igényt Ukrajnában fellelhető ritka földfémekre az eddigi háborús támogatás fejében. Zelenszkij ezt visszautasította, mert nem tartotta megfelelőnek a javasolt biztonsági garanciákat Ukrajna számára. Lehet, hogy Trump mégis igényt fog tartani valamiféle zsákmányra?
Szinte biztos, de nem jogosan. Amerika ugyan támogatta Ukrajnát, de főként a régi, elavult fegyvereit adta át. A pénzzel, amit Ukrajna támogatására fordított, a hazai fegyvergyártást erősítette, hogy modern eszközökkel töltse fel a raktárakat. Az európai támogatás arányaiban nem volt kisebb, sőt, a költségvetés arányaihoz mérten jelentősebb volt. Ezért sem értem, hogyan lehetne Európát kihagyni a tárgyalásokból.

Emmanuel Macron francia elnök meghívására Párizsban találkoztak az európai vezetők, hogy a kontinens biztonsági stratégiájáról egyeztessenek. Robert Fico szlovák miniszterelnököt nem hívták meg, ő pedig úgy reagált, hogy az EU-nak egyáltalán nincs olyan hatásköre, amelynek értelmében dönthet arról, hogy csapatokat küldjön egy másik állam területére. Ezt a sértődöttség mondatja vele, vagy igaza van?
Annak, amit Robert Fico mond, nincs semmi súlya és jelentősége, jobban tette volna, ha csendben marad. Párizsban nem EU-csúcstalálkozó zajlott, a szervező francia elnök azt hívott meg, akit akart, és nagy jelentősége van annak, hogy Nagy-Britannia is a meghívottak között volt. Annak, hogy Szlovákia és Magyarország sem volt ott, szintén jelzésértéke van.

Jelenthet a mostani helyzet új esélyt az összefogásra Európa számára?
Nagyon remélem, hogy ezt fogja jelenteni, mert ha Amerika visszahúzódik Európából, Oroszország rövid időn belül bepróbálkozik valamilyen provokációval Lettországban vagy Észtországban. Feszegetni fogja a határokat, egészen addig, amíg Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Lengyelország és a skandináv államok határt nem szabnak neki. Főleg ezektől az államoktól függ Európa ereje és tekintélye, Szlovákia és Magyarország itt jelentéktelenek, bármennyire mutogatják az izmaikat.

Komolyan kell venni a dán titkosszolgálat jelentését, hogy ha négy-öt éven belül Oroszország gazdaságilag összeszedi magát, támadásba lendül valamelyik európai tagállam ellen?
Igen, annál is inkább, hogy ez nem az első ilyen jellegű jelentés, már a német titkosszolgálat is figyelmeztetett erre a veszélye. Oroszország egy sztyeppvidéki Mordor, a gonosz földje, amint azt látja, hogy valaki védtelen, azonnal rátámad.

Lehet Putyinnal hiteles és tartós békét kötni?
Meggyőződésem, hogy nem, mindig van egy hátsó gondolata, és bármilyen szerződést kötnek vele, az aláírásának annyi értéke sem lesz, mint a papírnak, amelyre odafirkantotta. Ez az ember már minden ígéretét megszegte, nem szabad hinni neki.

Mégis mi a titka? Miért tartják Putyint akkora stratégánk?
Mert nincsenek elvei. Ezért szót érthet Trumppal, aki szintén csak üzleti szempontból szemléli a világot. De Putyin nem nagy stratéga, ő csak erőből politizál. Egy nímand, aki a leningrádi utcai bandákban nőtt fel, titkosszolgaként sem vitte többre, mint hogy a Németországba disszidált szovjet állampolgárokat figyelje meg a német titkosszolgálattal, a Stasival együttműködve. Kevésen múlott, hogy egy egyszerű taxisofőr legyen belőle, minden sikerét a hamisságának köszönheti.

Elképzelhető, hogy Trump ennek ellenére egyezséget köt vele, és Ukrajnát megalázzák, sarokba szorítják?
Csak akkor tudnám ezt elképzelni, ha Európa magára hagyná Ukrajnát, de ezt egyelőre nem látom valószínűnek. Azt látom, hogy Európa tudja, ki az agresszor és ki az áldozat, de lekéste a megfelelő pillanatot, hogy felkészüljön az agresszor ellen. Tizenkettő előtt öt perccel áll, hogy határozottan fellépjen Oroszország ellen, remélem, lesz hozzá ereje és eltökéltsége.

Az orosz és az amerikai politikusok részéről egyaránt látszik az igyekezet, hogy megkérdőjelezzék Zelenszkij ukrán elnök mandátumát. Azt mondják, választásokat kellene tartani Ukrajnában, és amíg ez nem történik meg, csak a parlament elnöke írhat alá bármiféle békeszerződést.
Ez egy nevetséges orosz játszma Putyin részéről. Akit mellesleg az első alkalmat kivéve egyáltalán nem legitim választásokon választottak meg. Zelenszkij demokratikus választáson győzött, és most Ukrajnában háborús állapotok uralkodnak, amikor nem lehet garantálni a demokratikus választást. Hétmillió ember kivándorolt az országból, a területeik egy részét megszállták az oroszok, milyen választást lehet tartani ilyen körülmények között?

Van Zelenszkijnek választása? Nem fenyegeti az a veszély, hogy végül vagy az ukránok haragszanak meg rá, hogy túl engedékeny volt, vagy Amerika, hogy nem volt eléggé engedékeny?
Egyértelműen jó választása nincs. Valamilyen engedményeket tennie kell, de észszerű határok között. Senki nem akarja jobban a békét, mint Ukrajna, hiszen véráldozatot hozott. Amerika számára a béke is csak üzlet, az Európai Unió számára elvek és biztonság kérdése. Putyin csak azért akar békét, hogy megpihenjen, és később újult erővel támadhasson. Trump pedig emléket szeretne állítani magának, az a vágya, hogy béketeremtőként vonuljon be a történelembe. Emellett persze Európában és a Közel-Keleten gazdasági és ingatlanfejlesztői érdekei is vannak.

Trump már kijelentette, hogy húsvétig aláírják az ukrán–orosz békeszerződést. Lesz ebből valami
Semmi. Sokáig fognak tartani a tárgyalások, és sok dolguk lesz a tárgyalóknak. Trump reálisan még semmit nem ért el a világpolitikában, most is minden Európa kitartásán és összefogásán fog múlni. Ukrajnában még mindig háború van, ez a lényeg, amit szem előtt kell tartania mindenkinek, aki békéről beszél. A béke már holnap bekövetkezhetne, ha Oroszország nem támadna tovább. Ukrajna nem mondhatja azt, hogy leteszi a fegyvert, mert abban a pillanatban Oroszország ledózerolja. Aki ezt nem érti, az, azt hiszem, nem is akarja érteni.