Csillagászok nemrégiben felfedeztek egy galaxisokból, galaxishalmazokból és még nagyobb kozmikus képződményekből álló, 1,3 milliárd fényévnyi kiterjedéssel rendelkező képződményt. Tömege megközelíti 200 kvadrilliónyi Nap súlyát, és minden eddig ismert formációt felülmúlhat méret tekintetében.
A kutatók a struktúrát Quipu-nak nevezték el, az inkák ősi csomóírási rendszere után, amelyet számolásra és információtárolásra használtak. Akárcsak az inka quipu, ez a kozmikus formáció is egy fő hosszú szálból és több kisebb mellékszálból áll. Az első elemzések szerint felülmúlja az eddigi rekordereket, például a Laniākea szuperhalmazt.
A kutatócsoport 2025. január 31-én tette közzé a tanulmányt.
„A Quipu annyira feltűnő szerkezet, hogy a galaxisok és galaxishalmazok térképén szabad szemmel is kivehető az adott vöröseltolódási tartományban, még bonyolult detektálási módszerek nélkül is”
– állítják a szerzők.
Az univerzum anyageloszlásának új térképe
Ez a felfedezés egy hosszú távú kutatás része, melynek célja az univerzum anyageloszlásának feltérképezése különböző fényhullámhosszakon. A távoli kozmikus struktúrák fénye a spektrum vörös tartománya felé tolódik el – ezt a jelenséget vöröseltolódásnak nevezik, és az univerzum tágulásának következménye.
Eddig főként a 0,3 vöröseltolódásig terjedő objektumokat térképezték fel részletesen, azonban ez az új tanulmány a 0,3 és 0,6 közötti tartományra fókuszált.
Az univerzum legnagyobb ismert formációi
Az újonnan felfedezett kozmikus szuperstruktúrák 425 és 815 millió fényév közötti távolságban helyezkednek el a Földtől. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az univerzum mélyén még ennél is nagyobb képződmények rejtőzhetnek.
A Quipu az eddig vizsgált adathalmaz legnagyobb szerkezete, de a kutatók további négy gigantikus kozmikus formációt is azonosítottak.
Mi lesz a sorsuk?
A tudósok úgy vélik, hogy ezek a hatalmas kozmikus képződmények nem maradnak fenn örökké.
„A jövőben ezek a szuperstruktúrák több kisebb halmazra bomlanak szét, tehát ezek csak átmeneti képződmények. Jelenleg azonban rendkívüli fizikai objektumok, egyedi tulajdonságokkal, amelyek további vizsgálatot érdemelnek.”
– írják a kutatók.
A jövőbeli kutatások azt vizsgálhatják, hogyan hatnak ezek a gigantikus struktúrák a galaxisok és az univerzum anyagának fejlődésére.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.