Évértékelő: Szlovákia, 2023 – Egy év, három kormány

Gyűjtőpártnak indult, de nem az lett belőle: a Szövetségből kiléptek a Híd-platform ismertebb politikusai, miután eldőlt, hogy Gyimesi György helyet kap a párt választási listáján. A Szövetség 4,38%-ot kapott, ezzel nem jutott be a parlamentbe. A távozó hidasok Mikuláš Dzurinda pártjával (Modrí) közösen indultak, de választási eredményük a 0,3%-ot sem érte el.

Előrehozott parlamenti választások.

Minden tizedik szlovákiai magyar a Smerre szavazott.

folyamatosan érkeztek Szlovákiába a Nyugat-Európa felé tartó menekültek (határsértők, migránsok), akik éppen a szlovákiai parlamenti választások előtti hetekben fedezték fel maguknak az Ipoly-menti zöldhatárt – a választások után pedig szinte teljesen eltűntek

A hatalomba visszatért Robert Fico rekordsebességgel látott hozzá a számára kellemetlen, illetve veszélyesnek ítélt tisztségviselők eltávolításába. Nem maradhatott a helyén Hamran István országos rendőr-főkapitány, Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos pedig a sajtóból tudta meg, hogy az új Fico-kabinet az első kormányülésen leváltotta őt. Daniel Lipšic speciális ügyész hivatalát január közepével számolnák fel.

Az ekeli alapiskola és a komáromi Selye-gimnázium egykori diákja, Ódor Lajos volt a 2023-as szakértői kormány miniszterelnöke.

Milyen kifejezésekre kerestek rá a Google-ben a szlovákiai internetezők 2023-ban? Választások (voľby), népszavazás (referendum), izraeli háború (vojna v Izraeli), földrengés ma (zemetrasenie dnes), s a toplistára befért a Rammstein trencséni koncertje is.

Idén távozott közülünk a Pátria rádió szerkesztője, Vasik János (50 évesen), Koncsol László helytörténész (86), Ardamica Ferenc író (81) és Cselényi László költő (86). A szlovák közvélemény az Elán alapítóját, Vašo Patejdl zenészt (86), Daniel Heriban színészt (43) és Juraj Jakubisko filmrendezőt (84) gyászolta.

Fordulatoktól mentes és kiszámítható. Ha keresnünk kellene két jelzőt, amely biztosan illik a 2023-as évre a szlovák belpolitika szempontjából, ennek a kettőnek esélye sem lenne. Tavaly ilyenkor nyilván mindenki szilveszteri tréfának gondolta volna a jövőből visszatért időutazók beszámolóját arról, hogy 2023-ban Zuzana Čaputová bejelenti, hogy nem indul újra a köztársasági elnöki posztért, de előtte még kinevez egy magyart miniszterelnöknek. Ez a magyar pedig majd Robert Ficónak adhatja át a kormányfői széket, a szeptemberi előrehozott választások eredményeképp.

De menjünk sorban. 2023. január 1-jén ünnepelte Szlovákia fennállásának 30. évfordulóját. Az országot Eduard Heger kormánya vezette. A parlament január végén döntött arról, hogy a választási időszak lerövidül (az államfő végül szeptember 30-ára tűzte ki az új választás időpontját). A döntésképtelenné vált Heger-kormány helyett Čaputová májusban hivatalnokkormányt nevezett ki Ódor Lajos vezetésével. Öt hónapig az ország miniszterelnöke és rendőrfőnöke (Hamran István) is magyar volt – ilyen sem volt még.

A nyár a választási kampány jegyében telt, sokan az ország történetének legdurvább kampányaként értékelték. A választáson magabiztosan nyert a Smer, amely főleg a vidéki szavazóknál volt sikeres, és immár a legtöbb magyarlakta járásban is. A városi szavazók körében a Progresszív Szlovákia volt a legsikeresebb, ők a második helyen végeztek. Bekerült még a parlamentbe a Hlas, az OĽaNO, a KDH, az SaS és az SNS is. A Szövetség ismét a parlamenten kívül rekedt, Robert Fico pedig a választások után két héttel immár negyedszer alakíthatott kormányt. Ezúttal a Hlasszal és az SNS-szel, majd extra gyors ütemben hozzáláttak a rendszer átalakításához. Megüzenték, hogy a kritikus sajtóval nem kommunikálnak, a korrupciós ügyekkel foglalkozó Speciális Ügyészséget pedig megszüntetik.

A 2023-as év Szlovákiában ismét bebizonyította, hogy biztosak csak egyben lehetünk, mégpedig abban, hogy semmi nem úgy fog történni, ahogy elképzeltük.