Koczó Lajos jegyzetfüzetének lapjai
Ezúttal egy olyan olvasónk levelét közöljük, akinek az édesapja Varsónál került fogságba, és Franciaországból tért haza. Koczó Lajos Története.
Tisztelt szerkesztőség!
Örömmel olvastam a második világháborús történetekkel kapcsolatos felhívásukat. Hatvankét éves vagyok, lánygyerekként nem igazán érdekeltek a sok háborús történetek, amelyeket apámék meséltek egymásnak a barátaival. A faluból ugyanis hárman voltak besorozva Nyíregyházára a roham huszárszázadba.
Édespám, Koczó Lajos 1920. szeptember 8-án született Ipolypásztón. A második világháborúban a nyíregyházi roham huszárszázadban szolgált, 1944. augusztus 27-én Varsónál megsebesült. Bronz vitézségi éremmel tüntették ki, őrvezető lett.
Az egész háború alatt nála volt egy kis notesz, amibe naplót írt. A fogságban is sokat írt bele, fogolytársával együtt. Nagyon szép rajzokat, verseket írtak bele. Sajnos ezt a naplót már nem lehetett megmenteni az idő vasfoga elől, de próbáltunk róla fénymásolatokat készíteni, ezeket mellékelem a levélhez.
Édesapám 1946-ban tért haza a hadifogságból, Franciaország területéről, egy amerikai hátizsákkal. A hátizsákon még ma is olvasható a katona neve és száma, akihez eredetileg tartozott (William P. Kalina, 33619116, U.S.), a név szerepel egy Kanadában levő, második világháborús emlékmű falán. A hátizsákot a mai napig itthon őrizzük.
Nagyon örülnék neki, ha a füzet rajzait le tudnák közölni az újságban, így nemcsak édesapámról, de egykori fogolytársairól is meg tudnánk emlékezni.
Szlama (született Koczó) Veronika, Ipolypásztó
A második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából közzétett felhívásunkra beküldött olvasói családi történeteket olvashat a többi közt Martosról, Gombáról és Keszegfaluból is.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.