Egyedülálló élővilágával a Fertő igazi paradicsom mind-azoknak, akik a kapkodó hétköznapokból egyedül, egy baráttal vagy a családdal ki szeretnének szakadni egy időre. Természeti kincsei mellett épített öröksége is jelentős, kerékpárral vagy autóval is bejárható, és Pozsonytól mindössze negyven kilométer Nezsider!
A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, Magyarország második legnagyobb természetes tava. A trianoni békeszerződéssel vált határtóvá, teljes területének negyede Magyarországhoz, háromnegyede Ausztriához tartozik. A Fertő-táj magyar és osztrák része ugyanakkor közösen került az UNESCO világörökségi listájára, és ma már ugyanúgy nem zavarják a turistákat a határvonalak, ahogy korábban a költöző madarakat sem tartották vissza. A táj különlegessége abban rejlik, hogy olyan élményeket kínál, amiket máshol aligha találunk meg, pláne ennyifélét a viszonylag kis területen. Különböző éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkoznak itt, s ezek az Európában egyedülálló adottságok és e kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg a táj arculatát.
Aki azt hiszi, hogy ha egyszer járt a Fertőnél, akkor ismeri is, óriásit téved! Mindig és mindenhol más arcát mutatja: egyik sarkában az érintetlen természet varázsolja el a látogatót, egy másikban az ember írta történelem lenyomatai, de akár luxusjachton koktélt kortyolgatva is lehet gyönyörködni benne.
Két keréken az igazi
A Fertő sztyepp jellegű, sekély vizű, sós tó, sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Hasonló állóvíz alig található a kontinensen. Európa egyik legszebb kerékpárútja visz körbe a partján, útközben több mint 300 madárfaj, köztük ritka költőfajok is megfigyelhetők akár a külön erre a célra felépített megfigyelőpontokról is. Főleg tavasszal és ősszel látványos a madárvonulás.
A Fertő körüli kerékpárúthálózat egy egész kört tesz lehetővé, ami nagyjából 120 kilométer. Ám nagyon sok pontján érdemes letérni, így az útvonal változatos lehet – nem csak a hosszát tekintve. A nyomvonal majdnem az összes Fertő-menti települést érinti, és Ausztriában egységesen B10-es jelzéssel, Magyarországon pedig legnagyobbrészt az EuroVelo 13 túraút jelzéseivel van kitáblázva.
Pozsonytól közúton mindössze negyven kilométer Nezsider (Neusiedl am See), ha itt szállunk nyeregbe, akkor Védeny (Weiden am See) irányába indulva kerekezhetjük körbe a tavat. Pátfalu (Podersdorf) és Illmic (Illmitz) lesznek az első megállók, s bár útközben is van látni- és innivaló – hiszen a térség több évszázados borkultúrával rendelkezik – az első 25 kilométer után Illmicen érdemes hosszabban időzni. Itt van ugyanis a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park központja. A látogató- és információs központ segít áttekinteni a Fertő-táj látnivalóit, akár újabb célpontokat vehetünk a listánkra, de strand is van a településen, ha inkább a testi felüdülést választanánk.
Mosonbánfalva, azaz Apetlon lesz a következő osztrák település, majd Pomogynál (Pamhagen) átgurulunk az országhatáron. Fertődön „kötelező” megnézni Haydn egykori munkahelyét, Esterházy „Fényes” Miklós pazar kastélyát, amit a bécsi Schönbrunnhoz és a párizsi Versailles-hoz szoktak hasonlítani.
Fertőszéplakon is érdemes megállni. A település középpontjában néhány éve újították fel a Széchényiek ősi fészkét. Az egyszerűségében nagyszerű kastélyban született a magyar nemzeti könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, Széchényi Ferenc, a legnagyobb magyar, Széchenyi István édesapja. 2020-ban itt nyitott meg a Fertő-táj új világörökségi látogatóközpontja, a Peisonia, ami a tó latin nevéről, a Lacus Peisóról kapta a nevét.
Hegykőn a Csipkeházat érdemes megnézni, ahol egyedülálló höveji csipkegyűjteményt találunk. Szigethy Istvánné „A bölcsőtől a szemfedélig” című kiállításán 250 höveji mestermunka van igényesen elrendezve. A több mint kétszáz éves ház is kuriózum, mögötte fűszer- és gyógynövénykert gyönyörködteti a látogatókat, és egy pajta is van, ami a Fertő mellett egykor élt emberek munkaeszközeit mutatja be. A termálfürdőben pedig kipihenhetjük a túra fáradalmait.
Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, majd Balf lesznek a következő állomások a Fertő körüli kerékpárúton. Mindenhol van látnivaló és érdekesség, vagy éppen kóstolnivaló. Balfnál szőlőültetvények között visz az út, időnként pazar panorámát nyújtva a tóra, majd Fertőrákosra érünk. Itt volt az egyetlen magyarországi Fertő-strand, de hét éve felújítás miatt bezárták. A magyar kormány kiemelt fejlesztési területté nyilvánította, és egy igazi, 21. századi turisztikai központot tervezett ide szállodákkal, kikötőkkel és sportpályákkal. Ebből egyelőre egy kisebb csónakkikötő épült meg, ez már látogatható. A falu – ahol történelmi érdekességet is találunk, például Magyarország egyetlen ma is álló pellengérét – két határátkelőhellyel is rendelkezik; Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) irányába a Páneurópai Piknik Emlékpark mellett visz az út, Fertőmeggyes (Mörbisch am See) felé pedig a római kori Mithrász-szentély mellett.
Kerékpárral a fertőmeggyesi út visz tovább a Fertőkerülő bicikliúton, s már újra Ausztriában gurulunk. Ruszt (Rust), Oka (Oggau) és Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) lesznek állomásaink. Ruszt a maga kétezer lakosával Ausztria legkisebb városa, ahol szinte minden kéményen gólya fészkel. Feketevároson (Purbach), Sásonyon (Winden am See) és Nyulason (Jois) vezet még utunk – mindegyik bájos település barátságos lakókkal –, mire újra Nezsiderbe érünk. (Vészesen közel van ide Pándorfalu/Parndorf az ellenállhatatlan és hatalmas Designer Outlet Center bevásárlóközponttal, de ez egy másik történet.)
Autóval, kisgyerekkel sem szabad rohanni
Gépkocsival 120-130 kilométer a tókerülés, persze ez esetben is a kitérőktől és a megállóhelyektől függ a túra hossza. Nem érdemes egy napban gondolkodni, hagyjunk magunknak időt! Nezsiderben a promenád valamelyik kellemes partmenti kávézójában reggelizhetünk, majd dél felé indulva Nyulas (Jois), Feketeváros (Purbach) és Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) az útvonal. A magyar fülnek jól hangzó Feketeváros (holott Mikszáth A fekete város című könyvének semmi köze az osztrák településhez, hiszen az Lőcsén játszódik) pincesorai, illetve az itt kínált kiváló borok ugyan nem a sofőrnek valók, de a történelmi óváros és a domboldali kilátó megállásra késztet. Innen autóval húsz perc Ruszt, újabb tíz perc pedig Fertőmeggyes (Mörbisch), ahol nyáron a víz fölé épített színpadon operettfesztivált is tartanak. Autóval itt nem lehet átmenni a határon, úgyhogy Rusztnál kell Szentmargitbánya felé indulni, ahol újabb izgalmas kitérőink lehetnek. A település határában épült fel ugyanis Ausztria legnagyobb vidámparkja, a Mesepark (Familypark Neusiedlersee), ez gyerekekkel minimum egy egész napos program, de a felnőttek is élvezni fogják. És itt van a szabadtéri előadásairól híres operafesztiválok helyszíne, az egykori kőbánya is. Az itt bányászott lajtamészkőből épült a környék és Bécs számos híres épülete. Itt kell balra fordulni a körfogalomnál, és néhány kilométer megtétele után már magyar földre érünk.
Közvetlenül a határon van az 1989-es Páneurópai Pikniknek emléket állító park. Helmut Kohl egykori német kancellár szavaival élve, itt verték ki az első téglát a berlini falból, vagyis itt kezdődött meg Európa újraegyesítése. Innen továbbhaladva Sopronkőhidára érünk, jobbra fordulva Sopron lehet az irány, de a Fertő balra van. Fertőrákos után Balfnál újra a Fertő partján haladhatunk, párhuzamosan a kerékpárúttal. Fertőd után Pomogynál fordulunk vissza Ausztriába, és a tó melletti településeken át jutunk vissza Nezsiderbe.
Néhány hasznos tipp az utazáshoz: a határon nincs vám, és bár hivatalosan újra van ideiglenes határellenőrzés, ritkán nézik meg az iratokat. De személyi igazolvány vagy útlevél mindenképpen kell erre az eshetőségre. Az üzemanyagárakról érdemes előre tájékozódni, mert Ausztriában általában drágább a benzin, de ezen a túrán három ország kútjai közül választhatjuk ki a legolcsóbbat. Érdemes térképet vinni, mert egyes részeken gyenge lehet a térerő.
Vitorlázásra, csónakázásra is van lehetőség, most nagyobb választékkal az osztrák oldalon, ahol kompra is szállhatunk. Menetrend szerint közlekednek kompok Mörbisch és Illmitz, Podersdorf és Rust, valamint Breitenbrunn és Podersdorf között.
Nemzeti park óvja a természet csodáit
A Fertő tavat 1989-től a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon. Nem túlzás a vadvíz kifejezés, a mintegy 315 négyzetkilométernyi területű tó élővilágát mindkét oldalról nemzeti park óvja. Az elmúlt évek élőhelyrekonstrukciói pedig éppen attól érdekesek, hogy bár emberi beavatkozás eredményei, a természet így visszafoglalhatta azt, ami az övé. Így ezek a területek újra érintetlennek látszanak.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park területe 23.731 hektár, Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10.500 hektáron terül el. Több mint 300 madárfajnak, köztük rengeteg vízimadárnak biztosítanak ideális életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka szárnyasok is előfordulnak: a vörösnyakú lúd, a vörös gém, a réti sas és a kékes rétihéja. Értékes és ritka halak is élnek a vízben. Természetkedvelőknek mindkét nemzeti park szervez megfigyeléseket, tanösvényeken is bejárhatjuk a tájat. Kenuval például a Vízi Rence Túraútvonal izgalmas, a Sziki őszirózsa tanösvény közel négy kilométere pedig gyalog bejárható Fertőújlak és a Nyéki kilátó között. Bejelentkezés nélkül sétálhatunk a Hany Istók tanösvényen is. (Túravezetés igényelhető, tájékozódni a parkok internetes felületein érdemes.) Utóbbi nem a klasszikus Fertő-parti túra, a tájegység másik részébe, a Hanságba vezet, de kár lenne kihagyni.
A Hany Istók tanösvény Osli és Bősárkány között, az Esterházy Madárvártától indul, s először a Csíkos-Éger erdő mellett halad. Varázslatos hangulatú, támasztógyökeres égererdő mellett visz az út. A Madárvárta és az erdészház közötti három kilométeres szakasz autóval is járható, majd gyalog tehetünk felfedező sétát két irányba is. A rövidebb a Hanság jellegzetes tájeleméhez, egy homokos gorondhoz, kisebb dombhoz visz, ami a gyurgyalagok otthona, a hosszabb a Király-tóig vezet, de ez sem több másfél kilométernél. Útközben láperdőn át vezet az út. Ez már a Hany, vagyis Hany Istók világa. A Hanságban 1749 márciusában talált, elvadult fiúgyermek később legendává vált, és írókat ihletett meg.
S ha már azoknál a történelmi különlegességeknél tartunk, amiket gyakran legendaként emlegetnek: a Fertő állandó változásban van, és többször teljesen kiszáradt. Időnként szinte teljesen eltűnik belőle a víz, vagy csak kisebb tavacskák maradnak a medrében, de előfordult az is, hogy öt falut elnyelve duzzadt hatalmasra. Legutóbbi kiszáradása 1869-ben volt, akkor a fertőrákosi hívek gyalog zarándokoltak át toronyirányban – azaz a Fertő medrében – a boldogasszonyi (Frauenkirchen) búcsúba.
Szöveg: Nagy Márta
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.