A terrakotta hadsereg, vagy más néven agyaghadsereg, a kínai történelem egyik legkülönlegesebb régészeti felfedezése, amely azóta is milliókat bűvöl el világszerte. Felfedezése, készítésének módja és történelmi jelentősége mindmáig kutatások tárgya – és a csodálaté is.
Egy véletlen felfedezés, amely örökre megváltoztatta a történelemkönyveket
1974-ben kínai földművesek kutat ástak Hszian városának közelében, amikor a víz helyett valami egészen másra bukkantak: életnagyságú agyagkatonák sorakoztak a föld alatt, szabályos hadrendben. Ez a felfedezés indította el a feltárását annak a komplexumnak, amelyet ma terrakotta hadseregként ismerünk – s amely új fényt vetett Csin Si Huang-ti, az első kínai császár uralkodására.
Ki volt Csin Si Huang-ti, és miért nem akart egyedül meghalni?
Csin Si Huang-ti (Kr. e. 259–210) volt Kína első császára, aki 221-ben egyesítette az addig különálló államokat, létrehozva a Kínai Birodalmat. Kormányzása alatt központosított államot épített, egységes pénzrendszert és írásmódot vezetett be, és megalapozta a későbbi Nagy Fal elődjét is. Uralmát a rend, a hatalom és az örökkévalóság eszméje határozta meg.
Hitt abban, hogy a császári hatalomnak nem szabad véget érnie a halállal. Ezért elrendelte egy monumentális, föld alatti mauzóleum építését – egy egész agyaghadsereg kísérte volna őt az utóéletbe, hogy továbbra is „uralkodhasson”.
A terrakotta hadsereg titkai
Az agyaghadsereg több ezer életnagyságú szoborból áll: gyalogos katonákból, íjászokból, tisztekből, tábornokokból, lovakból, harci kocsikból – sőt, szolgákból is. Ami igazán különleges: minden figura egyedi. Más a frizurájuk, az arckifejezésük, a ruházatuk és a testtartásuk – a rangnak megfelelően különböznek.
A szobrok keze fegyvert tart, amelyek közül sok eredeti állapotban fennmaradt: bronzkardok, lándzsák, íjak, nyilak és harci szekérrészek kerültek elő – némelyiken pedig krómozás nyomai, egy olyan technológia, amely Európában csak kétezer évvel később jelent meg.
Három fő ásatási helyszín
A hadsereget három fő gödörben fedezték fel. Az első tartalmazza a mintegy 6 000 fős fő haderőt, hadrendben. A másodikban lovasság, íjászok és harci szekerek kaptak helyet, míg a harmadik, kisebb egység a parancsnoki központ lehetett. A kutatók szerint több tízezer figura lehet még eltemetve, a feltárás pedig rendkívül óvatos, mivel a szobrok eredetileg színesek voltak – ám a festék a felszínre kerülés után gyorsan elhalványul.
A sírkomplexum környéke több mint 56 négyzetkilométeren terül el. Itt épületek, raktárak, istállók, kemencék és a munkások csontvázai is előkerültek – akik a legendák szerint sokszor nem hagyhatták el élve az építkezést.
Hogyan készült a terrakotta hadsereg?
A munkálatokban tízezrek vettek részt: kézművesek, katonák, parasztok, rabszolgák. A császár már uralkodása kezdetén megkezdte a sír építését, így a munkák évtizedeken át zajlottak. A katonák teste sablon alapján készült, de a fejeket egyedileg mintázták – a társadalmi státusznak megfelelő részletességgel. A szobrokat kiszárították, majd kemencében kiégették, és természetes pigmentekkel festették.
Ez nem volt lélektelen tömegtermelés: az arányok, a testtartás, az érzelmek valósághű megjelenítése azt mutatja, hogy a mesterek nemcsak hadsereget, hanem karaktereket, személyiségeket is alkottak.
Mit árul el az agyaghadsereg az ókori Kínáról?
A szobrok hűen tükrözik a Csin-dinasztia katonai rendszerét, a harci hierarchiát, a ruházat, fegyverek és hajviselet alapján pedig a szigorú társadalmi rendet. Az egyes arcokon megjelenő fáradtság, öregség vagy elmélkedés azt bizonyítja: az alkotók figyeltek az egyediségre, az emberi lélek bemutatására is.
Kultúrán túli hatás
1987-ben a terrakotta hadsereget felvették az UNESCO világörökségi listájára. Azóta a helyszín múzeummá, kutatóhellyé és nemzeti szimbólummá vált, évente több millió látogatóval. A figurákról dokumentumfilmek, könyvek és filmek is készültek – nemcsak történelmi, hanem filozófiai üzenetüket is vizsgálva: mit jelent az öröklét, az uralom, az emberi mulandóság?
A NETFLIX által készített dokumentumfilmjének előzetese az alábbiakban megtekinthető:
Ami még mindig rejtve van
A tudósok még ma is sok kérdésre keresik a választ. Miért nem igazi emberek, hanem agyagfigurák kísérik a császárt? Hogyan tudtak ilyen pontossággal dolgozni primitív eszközökkel? Mi rejtőzik még a föld alatt? A császári sírkamrát – magát Csin Si Huang-ti végső nyughelyét – eddig nem nyitották fel. A források szerint higanyfolyók, automatikus csapdák és drágakövekkel kirakott mennyezetek őrzik a titkot. A jelenlegi technológia még nem teszi lehetővé a biztonságos feltárást anélkül, hogy a sír sérülne.
Miért vonz minket még mindig?
A terrakotta hadsereg a művészet, a technológia és a hit tökéletes találkozása. Egy halhatatlanságot kereső uralkodó álma vált testet öltött valósággá. E sereg által nemcsak egy birodalmat látunk, hanem egy üzenetet is: az emberi nagyság, a rend és az örökség túlélheti a halált. A több ezer arc néma tanúságtétel arról, hogy Kína nem csupán birodalmakat épített – hanem örök emlékezetet is.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.