„Működik közöttük a kémia.” Ismerős a mondás? Láttunk már szerelmespárt, akik között szinte izzott a levegő? De vajon tudatosítjuk-e, hogy nem csupán jól hangzó frázisról van szó, de a szerelem valóban nagyrészt a hormonok játéka?
Magunk mögött tudjuk a Bálint-napot, a szerelmesek napját, amikor minden a romantikus szerelemről, a gyertyafényes vacsorákról és a szerelem mindenekfelettiségéről szól. Február 14-e után viszont már lehullhat a lepel, nézzük, mitől izzad a tenyerünk, és érezzük a gyomrunkban a pillangókat. Kezdjük az alapoknál.
A szerelem hormonjai
Helen Fisher antropológus a párválasztás tudományának egyik legavatottabb képviselője azt vallja, hogy a szerelem tulajdonképpen csak a hormonok megfelelő „koktéljának” eredménye. Szerinte a szerelem megélése három kategóriába osztható: ezek a vágy, a vonzalom és a kötődés, mindegyik fázisban pedig más és más hormonok kapnak főszerepet.
„Szexhormonok”
A szerelem első szakaszában a tesztoszteron és ösztrogén, vagyis a nemi hormonok játszanak döntő szerepet. A tesztoszteron és az ösztrogén hatására indulhat be a flört, kívánjuk meg a másik érintését. Szexuális vágyaink kielégítése pedig alapvető evolúciós szükséglet – génjeink továbbörökítését hivatott beteljesíteni, ezért ne csodálkozzunk, ha egyszeriben maga alá temet bennünket a hormonhullám.
Dopamin és társai
A dopamin agyunk jutalmazórendszerének alapvető eleme, hiszen akkor szabadul fel, ha jól érezzük magunkat. Például, amikor azzal töltünk időt, akit szeretünk. Erősíti a másikhoz való vonzódásunkat, csakúgy, mint a norepinefrin vagy a szerotonin. Az előbbitől leszünk energikusak és járunk néhány méterrel a föld felett, az utóbbi ingadozása okozhatja az egyszer fent, másszor lent érzést – ez van, ha valaki felül a szerelmi hullámvasútra…
Oxitocin, légy enyém!
Eddig a vágy és a vonzódás fázisait vizsgálva a hatalmas és őrült érzelmi kilengések hátterére kaphattunk magyarázatot, de (jó esetben) eljön az idő, amikor a lecsendesedés és az elköteleződés kapnak terepet. Ennek az időszaknak ágyaz meg az oxitocin és a vazopreszszin. Ők felelnek a bizalom kialakulásáért és a másikhoz való kötődés megéléséért. Nem csupán a szexuális együttlét után szabadul fel az oxitocin, de a születésnél vagy az anyatejes táplálásnál is megerősíti a kapcsolódás szálait anya és gyermeke között.
Milyen hormon vagyok én?
Személyiségünk sok kis kirakósból adódik össze, amit genetikai örökségünk és neveltetésünk éppúgy alakítanak, mint a megéléseink és a környezetünk hatásai. Sőt, Helen Fisher szerint ezen túl még kirajzolódik négy alapvető személyiségtípus annak mentén, milyen hormonok határozzák meg jellemzően a működésünket – például a logikus „építészeknek” magas a szerotoninszintjük, a „felfedezőkben” túlteng a dopamin, a „tárgyalók” kiugró ösztrogénszinttel bírnak, míg a „vezetők”
szervezetében a tesztoszteron dominál. Ennek alapján pedig már szinte gyerekjáték megtalálni a hozzánk való, ideális
partnert – állítólag!
Tényleg csak kémia?!
Túl egyszerű és kiábrándító lenne azt mondani, hogy a szerelem csupán vegyületek játéka, egy kémcsövekben és Petri-csészében előállítható hormonkoktél. Kell hogy legyen ott egy csipetnyi varázslat! És van is! Az viszont tény, hogy ismerve testünk – és hormonjaink – működését talán könnyebb kilábalni egy-egy szerelmi hullámvölgyből.
„A szerelem egy drog és ha eljön az idő, immunissá válunk
Minden rosszra és minden jóra, így járunk, élünk, vágyunk
Ez egy szintetikus szer, amitől néhányaknak borzasztó
az a másnap
De vannak úgy, mint ő meg én és immunissá válnak”
(A Carson Coma zenekar Immunissá válunk című dalának refrénje 2022-ből)
Cikkünket a Vasárnap családi magazin 2025. február 17-i számában olvashatja.
Kapcsolódó cikkünk
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.