Egy gyerek éjszaka leoson a konyhába, és titokban kanalaz egy nagyot kedvenc krémjéből. Vajon melyik az? Sokak számára ez nem is kérdés: a Nutella. Akár kenyérre kenjük, akár péksüteményekbe töltjük, akár csak „szárazon” kanalazzuk az üvegből, a Nutella tagadhatatlanul korunk egyik legnépszerűbb édessége. De vajon honnan ered, és mikor vált a popkultúra megkerülhetetlen szereplőjévé?
Történetünk a második világháború után kezdődik, amikor a kakaó világszerte hiánycikké vált, az ára pedig módszeresen megnőtt. Egy olasz cukrász, Pietro Ferrero ekkoriban úgy döntött, hogy kitalál egy, a nélkülöző családok számára is elérhető alternatívát. Receptjében csupán minimális kakaót használt, felturbózva mogyoróval és cukorral. A végeredmény egy közkedvelt, puha ínyencség volt: a Giandujot.
A Nutella-generáció
Nem, még nem a Nutella. A Ferrero márka kezdetleges terméke inkább afféle édes vajhoz hasonlított. Mivel a legtöbben kenőként használták, az 50-es évek elején a cég továbbfejlesztette a receptet, és SuperCrema néven egy kevésbé szilárd verziót is a piacra dobott. Mai formájában a Nutella csupán 1964-ben jelent meg, amikor Pietro fia, Michele Ferrero maga is belenyúlt a receptbe. A termék hatalmas siker volt – a Nutella rövid időn belül az olasz kultúra szerves részévé vált. Sokáig úgy tartották, hogy ha egy gyerek egy szelet száraz kenyérrel besétál a helyi piacra, akkor az egyik árus garantáltan megszánja őt, és megkeni a kenyerét egy réteg Nutellával. Hamarosan pedig a termék az olasz határokat, majd később a tengereket is átlépte, Michele pedig 2015-ös halálakor Olaszország leggazdagabb embere volt, csaknem 24 milliárd eurós vagyonnal.
A termék mindemellett egyértelműen betört az elit kultúrába is. 1996-ban a Ferrero A Nutella-generáció címmel kiállítást nyitott Párizsban, a Carousel du Louvre földalatti bevásárlóközpontban. A cél: olyan művészek alkotásainak kiállítása, akik már a Nutellával nőttek fel, ergó „a Nutella-generációhoz” tartoztak. Az eseményen többek közt olyan nevek képviseltették magukat, mint Philippe Decouflé koreográfus vagy Paco Rabanne divattervező. 2005-ben aztán a márka a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, miután Németországban megrendezte minden idők legnagyobb kontinentális reggelijét, nagyjából 28 ezer vendéggel.
Édes krémesség
Ahogy beköszöntött az internet kora, egyértelmű volt, hogy a Nutellának a mainstreambe is be kell törnie. 2007. február 5-én Sara Russo népszerű amerikai blogger mobilizálta követőit, hogy ünnepeljék meg a Nutellát – azóta is február 5-ére tekintünk a Nutella világnapjaként. A cég a publicitást kihasználva elkezdett a népszerű trendekhez alkalmazkodni. A klasszikus nutellás üveg mellett megjelentek különféle, kisebb adagokban fogyasztható kiszerelések is, mint például a mártogatható ropogós pálcikák, vagy a nutellás kekszek. 2017-ben pedig az amerikai Chicagóban megnyílt a világ első Nutella-kávézója; igaz, ez hozzánk még nem jutott el. A termék azonban idővel annyira keresetté vált, hogy még a profi rablók figyelmét is felkeltette. Ugyanabban az évben, amikor a cég az első kávéházát ünnepelte, Németországban egy rablóbanda 20 tonnányi Nutellát lopott el, a tárolásukra szolgáló hűtőkocsival együtt.
A leírtak alapján könnyen úgy tűnhet, hogy a Nutellához csupán mosoly és finomság tapad. A Ferrero azonban nincs híján a maga botrányainak. Mint sok népszerű egészségtelen ételnél, sokan a Nutellánál is kifogásolták, amikor tökéletes, laktató reggeliként kezdték reklámozni – fő összetevője ugyanis a népszerű elképzelések ellenére nem a mogyoró vagy a kakaó, hanem a cukor. Ráadásul az ára is egyre emelkedik, holott Pietro Ferrero annak idején épphogy egy hozzáférhető, olcsó édességalternatívaként álmodta meg – mára a Nutella egyértelműen az egyik legdrágább a hozzá hasonló, krémes finomságok közül. Amikor pedig a közelmúltban kiderült, hogy a Ferrero a világ mogyorókészletének nagyjából negyedét felhasználja, egyéb aggályok is felmerültek. A New York Times egyik cikke szerint ugyanis az édességvállalatok a mogyoró 70%-át Törökországból szerzik be, ahol a földeken gyakran menekültek robotolnak éhbérért. A Ferrero persze letagadta, hogy együttműködne olyan termelőkkel, akik embertelen körülményeket kényszerítenek a munkásaikra, a kritikus hangok szerint azonban egyetlen nagyvállalat sem lehet biztos abban, ki mindenki kezén ment át a szállítmánya.
Akárhogy is, a Nutella él, virul, és nagyobb, mint valaha. A McDonald's-hoz hasonló popkulturális nagyágyú, és feltehetően az is marad, amíg a hotelek reggelinél kínált, alternatív Nutella-másolataira ösztönös szájhúzogatással reagálunk.
A Nutellagate-botrány
A hírhedt amerikai Watergate politikai botrányról elnevezett Nutellagate-re 2013 márciusában került sor a Columbia Egyetemen. Egy helyi lap jelentései szerint az iskola étkezdéjéből hetente 5000 dollárnyi Nutella tűnt el, a lopással pedig a diákokat vádolták. Miután a New York Times is felkapta a sztorit, az egyetem hivatalos közleményben reagált a dezinformációra. A közlemény az „It's a Smear!” címet kapta – az angol „smear” szó egyaránt jelent rágalmazást és kenést.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.