Az ember tragédiája című drámából készült tévéfilm felvétele (1969, r. Szinetár Miklós). A IX. szín: Párizs, Ádám mint Danton szerepében Huszti Péter színművész
A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját, annak emlékére, hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. Ez az a mű, amelyről szinte mindenkinek eszébe jut valami: a történelmi képek, a vitázó Lucifer és Ádám, vagy épp a remény utolsó mondata („Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”), és ez az a nap, amikor érdemes újra kezünkbe venni az alsó-sztregovai remete drámai költeményét.
1. Keletkezéstörténet
A mű első változata Lucifer munkacím alatt még az 1850-es években keletkezett. A végleges formát Madách 1859–1861 között dolgozta ki, az első nyomtatott kiadás pedig 1861-ben jelent meg.
2. Börtönnaplóból Tragédia
Az első változat bizonyos részei Madách börtönéveihez kötődnek, Madách ugyanis 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János (Kossuth korábbi titkára) bújtatása miatt börtönbe került.
3. Kiadás és fogadtatás
A Tragédia a megjelenése után gyorsan ismertté vált, de csak jóval később – több mint húsz év múlva – 1883-ban került először színpadra a budapesti Nemzeti Színházban. Madách 1864-ben elhunyt, vagyis nem érhette meg műve zajos színpadi sikerét.
4. Ősbemutató különlegességekkel
Az ősbemutató tehát 1883. szeptember 21-én zajlott, a darab rendezője Paulay Ede volt, aki akkoriban a Nemzeti Színház főigazgatói posztját is betöltötte. Az első színpadi változat körülbelül négyórásra sikeredett, és az eredeti szöveg 2560 verssora hangzott el benne. A Nemzeti Színházban ekkor alkalmaztak először villanyvilágítást, a díszleteket pedig süllyesztőkkel és forgókkal mozgatták.
5. A díva mint Éva
A Paulay-féle rendezésben a kor elismert színésznője, Jászai Mari játszotta Éva szerepét, aki Feszty Árpád és Paczka Ferenc festőművészek segítségével minden egyes színhez új jelmezt csináltatott magának. Akkoriban ugyanis a jelmezek általában a színészek tulajdonát képezték, a pesti divatot pedig a művésznők ruhái határozták meg.
6. Az adaptációk sokszínűsége
A darab változatos és nagy ívű történelmi jelenetei és filozófiai jellegű dialógusai miatt rendezői és színpadi megvalósítása mindig kihívás volt – emiatt sokféle adaptáció, köztük báb-, táncszínházi, opera- és balettelőadás, de diafilm és kalandkönyv is született belőle.
7. Madách műve betiltva
Az előadást Magyar-országon 1947-ben a kommunista hatalom betiltotta, mert a falanszter színben az illetékesek a szocialista eszmék kigúnyolását vélték felfedezni. A dráma egészen 1955-ig volt tiltólistán.
8. A mű fordításokban
Madách drámai költeményét több mint negyven nyelvre, köztük jiddisre, japánra, arabra és cigányra is lefordították. Napjainkig 118 fordítása látott napvilágot, és ezzel (Petőfi versei mellett) a legtöbbször fordított magyar irodalmi mű.
9. A Tragédia újratöltve
A székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére négy kortárs drámaíró – Darvasi László, Marton László, Tasnádi István és Závada Pál – folytatták Az ember tragédiáját. A 2021 szeptemberében bemutatott előadásban a 20. század eseményei elevenednek meg.
10. Az ember tragédiája itthon
Szlovákiában legutóbb 2024-ben a Kassai Thália Színházban állították újra színpadra Madách drámai költeményét. Az előadást Rédli Károly rendezte.
Kapcsolódó cikkünk
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.