1967. október 9-én a bolíviai hegyekben kivégezték Ernesto „Che” Guevarát, a 20. század egyik legismertebb forradalmárát.
Ma, 58 évvel halála után, Che neve sokak számára még mindig egyet jelent a lázadás fogalmával. Vannak, akik szerint nem volt más, mint egy kommunista terrorista, mközben arcképe révén egyre inkább a popkultúra "nagy öregjei" közé is bekerült.
Che Guevara 1928-ban született Argentínában, középosztálybeli családban.
Fiatalon orvosnak készült, ám egy latin-amerikai motoros utazás során szembesült a kontinens mélyszegénységével és társadalmi igazságtalanságaival. Ez az élmény örökre megváltoztatta az életét.
Orvosból forradalmár
Később Mexikóban találkozott Fidel Castróval, és csatlakozott a kubai forradalmi mozgalomhoz.
A gerillaharcban bátorságáról, kitartásáról és stratégiai éleslátásáról vált ismertté — a forradalom győzelme után pedig Kubában miniszterként és bankelnökként is dolgozott, holott még csak a harmincas évei derekán járt.
De Che nem kényelmesedett bele a magas rangú kommunista állami vezető szerepébe, őt az eszme hajtotta. Úgy érezte, a forradalom nem érhet véget Kubában — elhagyta az országot, és új mozgalmakat próbált indítani előbb Kongóban, majd Bolíviában. Mindkét helyen fegyveres gerillák csapatával próbálta megdönteni a regnáló vezetők uralmát.
A bolíviai napok és a vég
Bolíviában Che kis létszámú gerillacsapattal küzdött a kormányerők ellen.
1967 októberében elfogták, majd október 9-én kivégezték. Halálát a CIA is figyelemmel kísérte, teste hosszú ideig titkos tömegsírban nyugodott, mígnem 1997-ben Kubába szállították maradványait (hogy hivatalos újratemetésén tényleg Che maradványait temették-e el, azt sokan vitatják).
A karizmatikus forradalmárból világikon lett: arcképe – az Alberto Korda által készített fotó – máig az egyik legismertebb vizuális jelkép a világon.
Che Guevara Budapesten – amikor a forradalmár Magyarországra érkezett
Kevesen tudják, de Che Guevara 1960 decemberében Budapestre is ellátogatott, mint hivatalos kubai küldöttség tagja.
A Ferihegyi repülőtéren érkezett, és a korabeli sajtóban mint „Kuba Nemzeti Bankjának elnöke” mutatták be – így igyekeztek „politikailag szalonképes” arcát hangsúlyozni.
Che tárgyalt Kádár Jánossal és más magyar vezetőkkel is, a találkozó a két ország közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat erősítette.
A látogatás rövid volt, de maradandó nyomot hagyott: a magyar fiatalok körében hamar legendává vált az „igazi forradalmár”, aki nemcsak beszélt az elveiről, hanem meg is élte azokat.
Moldova György és „A napló” – Che magyar hangja
Che Guevara gondolatai Magyarországon is tovább éltek – részben Moldova György munkásságának köszönhetően.
A népszerű író feldolgozta a bolíviai gerillaharc idején írt naplóját, amely „A napló” címmel jelent meg magyarul az 1980-as években.
Moldova nem pusztán fordította, hanem irodalmi formába öntötte Che személyes feljegyzéseit, ezért a könyv által pontosabb képet kaphatunk arról, miként gondolkodott Che Guevara a forradalom eszméiről, a napi politikáról vagy épp saját magáról.
Több latin-amerikai országban azóta is erős kultusza van, és szinte szentként tisztelik.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.