Šimečka és Pellegrini is megszólította Dél-Szlovákiát

A PS, amelynek Michal Šimečka az elnöke, 17,96 százalékos eredményével a parlamenti választás második helyezettje lett. Míg a párt korábban előtérbe helyezte a magyar platformját, a mostani választási kampányban erre nem fektettek ekkora hangsúlyt, a PS mégis nagyon sok magyar szavazatot szerezhetett. A Szenci járásban győzni is tudott, bár itt a magyarok aránya csak 9 százalék. A párt a Dunaszerdahelyi járásban 13,24 százalékos eredménnyel a harmadik legnépszerűbb párt a Szövetség és a Smer mögött. És ugyanez igaz a Komáromi járásra is, ahol a PS 10,5 százalékot szerzett. A Rimaszombati járásban, ahol szintén a Szövetség nyert, Šimečkáék csak az ötödik helyezettek lettek (8,75 %). Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyet leszámítva az összes többi magyarlakta járásban a Smer győzött. Ugyanezen régiókban a PS a harmadik, a negyedik, esetleg az ötödik legnépszerűbb párt. A Galántai, a Vágsellyei, a Lévai, illetve a Losonci járásban harmadik helyezettek lettek. Az Érsekújvári járásban a negyedik helyet szerezték meg, a Smeren és a Szövetségen kívül a Hlas is megelőzte őket. Általában igaz, hogy minél keletebbre megyünk, úgy csökken a járásokban Šimečkáék támogatottsága. A Tőketerebesi járásban például 7,64 százalékkal az ötödik helyet szerezték meg. A Kassa-vidéki járásban, ahol az OĽaNO lett a választás győztese, a PS 12,51 százalékkal a negyedik. A választási adatokból az is látszik, ha az Érsekújvári járással kezdve a magyar régiókon át kelet felé haladunk, a Hlas mindenhol megelőzte a PS-t.

Dunaszerdahely városában Šimečkáék 15,69 százalékos eredménnyel a második helyen végeztek a Szövetség mögött. Hasonló a képlet Komárom városában, ahol a PS 16,5 százalékkal és 2337 szavazattal a harmadik helyezett a Szövetség és a Smer mögött, de mindössze egyetlen szavazattal maradtak el Robert Fico pártjának eredményétől.

A Hlas és a magyarok

A Peter Pellegrini vezette Hlas a választáson 14,7 százalékos eredményt ért el, amivel a harmadik helyezett lett. Ez egyébként azt is jelenti, rajtuk múlik, hogy a Smer, esetleg a PS alapíthat-e kormányt. Pellegrini pártja is viszonylag népszerű volt a déli járásokban. A Komáromit és a Dunaszerdahelyit leszámítva az összes magyarlakta járásban 10 százalék feletti eredményt értek el. Az előbbiben a Hlas 7,57 százalékot, az utóbbiban 5,91 százalékot fogott. A Szenci járásban azonban 10,71 százalékot, a Galántaiban 11,47 százalékot, az Érsekújváriban 14,68 százalékot, a Lévaiban 14,89 százalékot, a Nagykürtösiben kiugró 20,11 százalékot, a Losonciban 18,34 százalékot, a Rimaszombatiban 14,3 százalékot, a Nagyrőceiben 16,79 százalékot, a Rozsnyóiban 15,66 százalékot, a Kassa-vidékiben 14,63 százalékot, a Tőketerebesiben 15,19 százalékot és a Nagymihályiban 16,82 százalékot szereztek.

Ha csak a nyugati országrész magyarlakta régióinak településeit nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a Hlas ezeken a helyeken is érezhető támogatottságot szerzett. Bár a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásban a Hlas nem szerepelt jól, ezekben a régiókban két tucatnál is több olyan település van, ahol Pellegriniék öt százalék feletti eredményt értek el. Kiugró esetnek tekinthető Dunaszerdahely mellett a nagyjából 1000 lakosú Pódatejed (Povoda), ahol a Hlas 9,28 százalékot fogott. Érdemes megemlíteni, hogy a Smer, amelyből Pellegriniék kiváltak, ugyanezen a településen 13,2 százalékos támogatottsággal bír, miközben a falu lakosságának 76,3 százaléka magyarnak vallotta magát. Összességében az itteni választók fele szlovák pártra szavazott. A Komáromi járásban a közel 1500 lakosú Ekelen (Okoličná na Ostrove), ahol a magyarok aránya 80 százalék körül van, a Hlas 6,6 százalékot kapott. Ugyanezen településen a Smer 12,21 százalékot szerzett, és összességében az itteni választók 32,34 százaléka nem magyar pártra szavazott. Hasonló a helyzet a kb. 1400 lakosú Nagyudvarnokon, ahol a Hlas 5,65 százalékon áll. Itt a Smer 15,58 százalékot kapott és a település választóinak valamivel több mint fele nem magyar etnikai szubjektumra adta a voksát, miközben itt is 80 százalék körüli a magyarok aránya. Ha kelet felé haladunk, a Hlas eredményei javulnak, de a települések nemzetiségi összetételére is egyre inkább jellemző, hogy a magyarok kisebbségben vannak, vagy csak kis többséget alkotnak.