November 4-én lép életbe a párizsi klímaegyezmény

Az egyezmény hatályba lépésének feltétele volt, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan állama ratifikálja a megállapodást, amelyek együttesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács kedden ratifikálta a megállapodást.

Szlovákia tegnap helyezte el a ratifikációs dokumentumokat New Yorkban az ENSZ letéti gyűjteményében. Sólymos László szlovákiai környezetvédelmi miniszter szerint a szlovák uniós elnökség gyors eljárásának köszönhető a szerződés életbe lépése. „Figyelembe vettük a nemzetközi helyzetet, és úgy döntöttünk, gyorsan és hatékonyan kell cselekednünk. Így az Európai Unió lett a Párizsi Szerződés elindítója” – mondta Sólymos László.

Ezzel a technikai jellegű lépéssel kezdődött folyamat pénteken, az ENSZ New York-i székházában ünnepélyes keretek között fejeződik be, amikor Sólymos László átadja a hivatalos dokumentumokat. Az eseményen részt vesz Arias Miguel Canete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos, valamint az EU többi minisztere is, akik már befejezték a Párizsi Szerződés nemzeti ratifikációját.

Az Európai Unió részéről hét tagállamban - Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban - ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. A gázkibocsájtás mintegy 4 százalékáért felelős hét EU-tag szerdán jelentette be hivatalosan az ENSZ-nek a ratifikálást, így a megállapodás 30 nap múlva, november 4-én, még a november 7-én kezdődő Marrákesben tartandó COP22 konferencia előtt hatályba lép.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint Farhán Hak közölte: Nepál és Kanada csatlakozásával másodszorra is meghaladták a hatályba lépéshez szükséges értékhatárt. A szóvivő szerint "ami egyszer elképzelhetetlennek tűnt, immár megállíthatatlan". 

Becslések szerint megállapodást ratifikáló országok – Kanada és Nepál részvételével – a gázkibocsájtás 58,7 százalékért felelősek. 

Mások mellett Barack Obama amerikai elnök is megszólalt a környezetvédelemért vívott harc sikerével kapcsolatban, történelminek nevezete a szerdai napot.  

Az amerikai elnök úgy fogalmazott: ha a párizsi klímamegállapodásban vállaltakat a világ végigviszi, a történelem idővel fordulópontként fog emlékezni a mai (szerdai) napra. 

MIT JELENT SZLOVÁKIÁNAK AZ EGYEZMÉNY ÉLETBE LÉPÉSE? A VÁLASZT ITT TALÁLJA.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével létrejött keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. (MTI, ú)