EP: terítéken a kisebbségjog

Részben az EP brüsszeli épületében, részben pedig online zajlott az a meghallgatás, amelyet az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT), az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága közösen tartott. Felszólalt Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, több tucat uniós EP-képviselő és civil szervezetek vezetői is. A legtöbben egy adott kisebbség speciális helyzetéről, vagy azokról az elvekről beszéltek, amelyeket az uniónak, az érintett közösségek helyzetének javítása érdekében el kellene fogadnia. Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia), a szlovákiai magyarok képviseletét is magára vállaló EP-képviselő a meghallgatáson a kisebbségi nyelvű média fontosságáról beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, az ilyen médiumok létezése elengedhetetlen ahhoz, hogy az adott nemzetiség otthon érezze magát egy országban.

Hogyan tovább?

Tárnok Balázs, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa elmondta, a meghallgatást követően az EP a következő plenáris ülésén megvitatja a dokumentumot. „De a legfontosabb, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogad egy közleményt arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az európai polgári kezdeményezés nyomán” – mondta az uniós témák szakértője, aki az utolsó EP-választáson függetlenként az MKP listáján indult. A bizottságnak a meghallgatás után három hónapja van a közlemény kidolgozására. „Eldöntik, hogy tesznek-e jogalkotási javaslatot és ha igen, akkor milyen tartalommal” – magyarázta a szakértő. A Minority SafePack alapján létrejött jogszabály-tervezet ugyanis hét kulcsfontosságú javaslatot tartalmaz. Tárnok szerint, ha a bizottság úgy dönt, hogy jogalkotási javaslatot tesz, akkor valószínű, hogy ebből a hét pontból emel át valamennyit. Arról, hogy az EP-képviselők milyen arányban támogatják az európai polgári kezdeményezést, a szakember elmondta, a testület legnagyobb része kiáll a Minority SafePack mellett. „Egyedül a román képviselők foglaltak állást a kezdeményezésessel szemben, mégpedig pártszínezetre való tekintet nélkül” – számolt be a meghallgatásról a kutató. A meghallgatásnak egyébként már tavasszal meg kellett volna valósulnia, de a világjárvány miatt erre csak most kerülhetett sor.

A jogintézmény lehet a tét

Az európai polgári kezdeményezés az uniós intézményrendszerbe beépített, a polgárok aláírásával támogatott, a közvetlen demokrácia elvére épülő jogintézmény. Tárnok szerint azért is fontos, hogy a Minority SafePack ügye már ebbe a stádiumba jutott, mert a hasonló kezdeményezések legnagyobb része sikertelen volt. „Ez lehetne az első olyan polgári kezdeményezés, amelynek konkrét eredménye lehet majd” – mondta, és hozzátette, bizonyos értelemben magának a jogintézménynek a működőképessége is megmutatkozik a folyamatban.

Az EP-ben való meghallgatásra az MKP uniós jogi szakértője, Lancz Attila is reagált. Közleményében azt írja, a nemzeti kisebbséghez vagy nyelvi csoporthoz tartozó 50 millió uniós polgár ügyét képviselő kezdeményezés egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az Európai Unió első érdemi kisebbségvédelmi jogszabályaként érjen célba.

Mi a Minority SafePack?

A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezéssel azért foglalkozik az EB, mert 2018. április 3-ig összesen több mint egymillió aláírást sikerül összegyűjteni hozzá az unió legalább 7 tagállamában. Szlovákiában 68 ezer aláírás gyűlt össze papír formanyomtatványon és elektronikusan, melyből 52 ezret az MKP regionális szervezeti gyűjtöttek össze. Az aláírásokat 2020. január 10-én terjesztették az EB elé. A kezdeményezés alapján kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatokat 2020. február 5-én mutatták be a bizottságnak. A dokumentum tartalmazza például egy új EU-s ajánlás megfogalmazását a kulturális és nyelvi sokféleség védelmének érdekében, de egy új uniós intézmény, a Nyelvi Sokféleségi Központ létrehozását, és azt is magában foglalja, hogy a kisebbségek által lakott régiókban szabadon hozzá lehessen férni a más tagállamokból sugárzott műsorokhoz.