Csehország és Szlovákia húsz évvel a válás után - kisebbségek és bevándorlók

Tendencia, hogy mindkét országban csökken a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek száma, miközben emelkedik a bevándorlók száma. Ez utóbbi Szlovákiában mérsékelten, míg Csehországban jelentősen. Új nemzeti kisebbségek vannak kialakulóban, míg a roma kisebbség problémája mindkét országban súlyos gond, ami miatt a nemzetközi szervezetek és intézmények részéről Prágát és Pozsonyt egyaránt kemény bírálatok érik.

    Csehszlovákia megszűnésének évében, 1993-ban 78 700 külföldi állampolgár élt Csehországban, s az összlakosság 0,75 százalékát tették ki. A mai szám hatszor nagyobb, s a gyorsabb növekedést csak az utóbbi évek gazdasági válsága fékezte le. Idén június végén a cseh hatóságok 438 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyilván, ez az összlakosság több mint négy százaléka. Ugyanakkor becslések szerint több tízezren engedély nélkül élnek Csehországban, főleg Prágában. A cseh fővárosban a külföldiek aránya az összlakosság 10-12 százalékát teszi már ki.    Figyelemreméltó változás, hogy míg korábban az idegenek csak átmeneti időre érkeztek, ma döntő többségük megpróbál letelepedni.     Szlovákia a statisztikák szerint kevésbé vonzó a külföldiek számára. 1994-ben 16 946 külföldi állampolgár élt az országban,  az összlakosság 0,32 százalékát tették ki. Ez az arány 2011-ben 1,25 százalékra nőtt, ami 67 976 személyt jelent. A külföldiek legnagyobb csoportját - mintegy tízezer ember - a csehek alkotják.     A Csehországban letelepedő külföldiek háromötöde Ukrajnából, Szlovákiából és Vietnámból érkezett. A mintegy 65 ezres, kiterjedt gazdasági-kereskedelmi tevékenységet folytató vietnámiak most azon fáradoznak, hogy hivatalosan nemzeti kisebbségnek ismerjék el őket a cseh hatóságok. Hasonló igénnyel lépett fel a néhány ezres fehérorosz kisebbség is. Bár a magyarok nem őshonosok Csehországban, a cseh hatóságok hivatalosan nemzeti kisebbségként ismerik el őket.    Az őshonosnak elismert nemzeti kisebbségek tagjainak száma minkét országban csökken. A csehországi magyarok száma például az 1991-es 20 ezerről, 2001-ben 15 ezerre, 2011-ben pedig tízezer alá süllyedt. A szlovák nemzetiséget 2001-es népszámláláskor 193 200 személy jelölte be, tavaly már csak 149 140.     A Szlovákiában a hivatalos adatok szerint a legnagyobb nemzeti kisebbséget alkotó magyarok száma tavaly 458 ezerre csökkent, ami az összlakosság 8,5 százaléka. Összehasonlításul: húsz éve a felvidéki magyarság még Szlovákia lakosságának több mint tíz százalékát alkotta.    Becslések szerint mindkét országban a legnagyobb számú nemzeti kisebbséget a romák alkotják. A csehországi cigányok számát 250 ezerre becsülik. Nagyjából egyharmaduk a nagyvárosok szélén kialakult gettókban él.     A felnőttek többsége munka nélkül van, gyermekeik többnyire a problémás gyerekeknek fenntartott "különleges iskolákba" járnak, a családok egyetlen biztos jövedelmét az állami segélyek jelentik, s a közösségekben mindennapos az uzsora és a prostitúció. Egy néhány éve készült elemzés szerint Csehországban mintegy 300 gettó volt, ma a szakértők szerint számuk elérte a 400-at.      Szlovákiában a tavalyi népszámláláskor mintegy 106 ezer személy vállalta a roma nemzetiséget, ami növekedést jelent. Szakértői becslések szerint azonban a szlovákiai cigányok száma meghaladja a 500 ezret. Jelentős részük a főleg Kelet-Szlovákiában található cigánytelepeken él. A pozsonyi sajtó szerint több mint 700 ilyen telep van az országban, ahol többnyire viskók állnak, a higiéniai körülmények katasztrofálisak, nincs villany, vízvezeték, gáz, s a telepek lakói gyakran kerülnek összetűzésekbe a szomszédos falvakkal. Számos helyen különféle kerítésekkel, betonfalakkal különítették el telepeiket a falvaktól. A bűnözés, prostitúció gyakori jelenség.      A romák és a többségi lakosság közti viszony a szociológiai kutatások szerint mindkét országban egyre kiélezettebb. Sokéves probléma, hogy a szlovákiai romák ezrei Csehországba vándorolnak ki, tovább bonyolítva ezzel az ottani helyzetet. Nagyszámú csehországi cigány megpróbált kivándorolni Kanadába, ami miatt Kanada tíz éve vízumkényszert vezetett be a csehek számára.    A helyzet megoldására Csehországban 2008 óta kormányprogram létezik, megvalósítása azonban nehézkes, s állandó a pénzhiány. Szlovákiában roma kormánybiztos működik, de az eddigi intézkedések nem vezettek javuláshoz. Az erre a célra fordítható pénz is kevés.