Čaputová: az ombudsmani jelentés tudomásul vétele a tisztelet jele

Az államfő szerdán (május 13.) személyesen is jelen volt a parlamentben, amikor Mária Patakyová ombudsman bemutatta az éves jelentést.

„Tiszteletre méltó az a tevékenység, amit végez. Olyan konkrét személyek fordultak hozzá panasszal, akik az állami szervek tevékenysége miatt kerültek szükséghelyzetbe, vagy sérültek a jogaik”

– figyelmeztetett Čaputová. Hozzátette: az ombudsman hivatala és főleg azok az emberek, akik hozzá fordulnak, a képviselők ideológiai beállítottságától függetlenül megérdemlik a tiszteletet.

A parlament csütörtökön nem hagyta jóvá az ombudsman 2019-es tevékenységéről szóló éves jelentést. A jóváhagyást ellenezte 50 képviselő, mellette szavazott 34, 46 törvényhozó pedig tartózkodott. Az ellenzék mellett a Sme rodina mozgalom frakciója és az OĽaNO legtöbb képviselője is elvetette a jelentést. Az OĽaNO 53 képviselője közül csak 11 szavazott a dokumentum jóváhagyása mellett.

Patakyová a szavazás eredményét tudomásul vette. Leszögezte, hogy továbbra is függetlenül, professzionálisan és az emberek javát szolgálva akarja végezni a munkáját.

A jelentéssel kapcsolatos parlamenti vita keretében kijelentette, hogy egyes képviselők nem értették meg a jelentés tartalmát. Hangsúlyozta, hogy nem akarja az embereket egymásnak uszítani. Az azonos nemű párokkal összefüggésben elmondta: nem célja kétségbe vonni az alkotmány azon részét, amely kimondja, hogy a házasság férfi és nő egyedi köteléke. Hozzátette: a parlament előtt soha nem beszélt a regisztrált partnerségről, de hangsúlyozta egy minimális jogi keret szükségességét, amely biztosítaná az ilyen párok számára a törvény előtti egyenlőséget.

A meg nem született gyermekek jogaival összefüggésben Patakyová felidézte, hogy a Szlovák Alkotmánybíróság korábban úgy határozott: az alkotmány értelmében a meg nem született gyermek nem tekinthető az élethez való jog alanyának. „Mi máshoz kellene tartanom magamat, mint az alkotmányunkhoz?” – tette fel a kérdést a képviselőknek.

Michaela Pavelková, az ombudsmani hivatal munkatársa elmondta: a hivatal történetében most fordult elő negyedszer, hogy a parlament nem vette tudomásul az emberi jogok biztosának jelentését. Először 2013-ban történt ilyen eset, amikor a 2012-es évről szóló jelentést nem hagyták jóvá a képviselők. A későbbiekben nem vették tudomásul a rendőrségi cellákról szóló 2016-os rendkívüli jelentést, illetve a gyermekek szociális védelméről szóló 2017-es rendkívüli jelentést sem.