Az elveszett szavazatok dönthetik el a választást

Mi a március választások legnagyobb kérdése?
Főként az, hogy hány párt jut be a parlamentbe. Jelenleg csak két párt mehet biztosra, a Smer és a KDH, illetve részben még a Híd. A végeredmény szempontjából nagyon fontos, hogy mennyi szavazat fog elveszni. Ilyen helyzet, hogy ennyi párt mozogjon a veszélyzónában, még nem volt.

Mennyire befolyásolja a végeredményt szavazatvesztés?
Nagyon. Minél több voks veszik el, annál nagyobb az esélye annak, hogy a Smer egyszínű kormányt alakít. 26 párt indul, szerintem 6-nál több nem jut be. Ha összesen 20 százaléknyi voksot kapnak a bukó pártok, akkor 40 százalék feletti Smer-eredmény már több mint 75 parlamenti mandátumot jelent. Egy-két százalékponton múlhat minden. A Smer támogatottsága hibahatáron belül mozgott az utóbbi időben, 37 és 41 százalék között van. Választói nagyon eltökéltek.

Hogyan látja a magyar pártok esélyeit?
Az MVK legutóbbi felmérése szerint az MKP elkezdte ledolgozni hátrányát, a mi méréseink szerint viszont a Híd pozíciói stabilabbak a magyar választók között.

Korábban felmerült, hogy nehezebb mérni a magyar pártokat. Nehezebb?
Tény, hogy a felmérések kis magyar mintája miatt nehezebb mérni a magyar pártokat. Amíg csak egy magyar párt volt, nem volt ezzel probléma. Egy csak a magyarok között végzett reprezentatív felmérés hitelesebb képet adna.

Az SDKÚ népszerűsége az utóbbi két-három hónapban nagyot zuhant. Hol a mélypont? Lehet, hogy nem jutnak be?
Az SDKÚ jobb eredményt ér el, mint amilyen a jelenlegi támogatottsága. Még ha nem is számíthatnak az „SDKÚ-effektusra”, amikor is a korábbi választásokon rendre több szavazatot kaptak, mint amennyit a felmérések jósoltak. Most csak 1–2 százalékos növekedési potenciált látok náluk.

A másik veszélyzónában lévő parlamenti párt az SNS. Ők kieshetnek?
Azon fog múlni, hogy sikerül-e mobilizálni szimpatizánsaikat. Az SNS fő problémája, hogy Anna Belousovová saját pártot alapított. Ez alacsony támogatottságú, ám mivel eleve szűk választói réteget szólítanak meg a nemzeti beállítottságú pártok, elég, ha Belousovová egy százalékot elvisz tőlük, és már kieshetnek. Emellett pedig a Kotleba-féle másik szélsőséges párt is tőlük vesz el voksokat. 50 százalékos az esélye a bejutásuknak.

A KDH népszerűsége nőtt. Ennek a Gorilla-ügy az oka?
Igen. A KDH az egyik olyan párt, amelyet nem érintett negatívan az ügy. Sokat profitáltak abból is, hogy Daniel Lipšic erőteljesen kiállt az ügy kivizsgálása mellett. A kereszténydemokraták részben az SDKÚ népszerűségvesztéséből is profitáltak, de csak részben. Dzurindáék választói ugyanis nagyrészt nem más párthoz mennek át, hanem a bizonytalanok táborát erősítik.

Milyen esélyei vannak a Matovič-listának és a 99%-nak?
Reálisabb esélye az Egyszerű Embereknek van. Nem tudom, hogy Igor Matovič részéről mennyire volt tervezett az a lépés, ami a konzervatív jelöltek távozásához vezetett, de úgy vélem, velük több esélye lett volna. Az eredeti lista alternatíva volt a csalódott jobbközép választók számára, akik valami újat kerestek. Nagyjából ilyen rétegeket szólított meg tíz éve az ANO, legutóbb pedig az SaS. Ezeknek a pártoknak köszönhetően jöhetett létre 2002-ben és 2010-ben jobboldali kormány. A konzervatív jelöltekkel a konzervatívabb választókat is meg tudták volna szólítani. Most mintha csak egy lábon állnának, politikailag középre húzódtak, hasonló típusú választókat tudnak főként megszólítani, mint a 99% párt.

Megváltoztathatja még valami radikálisan a népszerűségi mutatókat?
Ha a Gorillához hasonlóan súlyos ügy bukkanna fel.

Arról már beszéltünk, hogy hány párt kiesése kellene a Smer abszolút többségéhez. Alkotmányos többséget is elérhet?
Ez már nem reális. Egy kettős koalíciónak viszont lenne rá esélye.

Milyennek látja jelenleg annak az esélyét, hogy a Smer egyedül alkothat kormányt?
50 százalék. Nehéz megmondani, nagyon sok fog attól függeni, hány párt nem jut be a parlamentbe.

Melyik jobboldali párt választói akceptálnák leginkább a Smerrel kötendő koalíciót?
A legkisebb problémája a KDH választóinak lenne ezzel.

Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Híd népszerűségvesztése mögött az állhat, hogy Bugárék nem mondtak egyértelmű nemet a Smerrel való együttműködésre. Ön ezt hogyan látja?
Tény, hogy a Smerrel szemben kritikusak a Híd-választói, de Ficóék számukra nem jelentenek olyan vörös posztót, mint pl. az SDKÚ vagy az SaS szimpatizánsai számára. Ez nem olyan súlyos kérdés, ami mérhető népszerűségvesztéshez vezethetne. Más lenne a helyzet, ha Bugár azt mondta volna, hogy a Smerrel akar koalíciót kötni, lehet, hogy választói egy részét egy ilyen tervvel felbosszantaná. A Híd választóinak jelentős része számára az a fontos, hogy a párt kormányon legyen, és kormánypozícióból tudja védeni a magyar kisebbség érdekeit. Másrészt a Híd sem örülne neki, ha egyedül kellene a Smerrel kormányoznia.

Ennek senki sem örül, a KDH sem.
Igen. Nem értem, hogy a Smernek miért lenne szüksége egy másik pártra, ha több mint 75 képviselői helyet szerezne. Azt szokták mondani, hogy azért, mert így másra tudná hárítani a felelősséget, de én ezt nem látom teljesen így.

Ha a Smer megszerezné a többséget, egymaga alkotna kormányt?
Nem látom okát, hogy miért ne tenne így. A Smer azzal, hogy állandóan kétpárti koalícióról beszél, csak a választókkal játszik. Nem szeretné megijeszteni a jobboldali szavazókat, illetve harci tűzben akarja tartani saját szimpatizánsait.

Az utóbbi időben szinte mindenki egy bal–jobb kormányról beszél. Csökkent a jobboldali szavazók között a Smerrel szembeni ellenállás nagysága?
Igen. Felméréseink szerint egyre több jobboldali választó tudja elképzelni ezt az alternatívát. Ehhez hozzájárul a jobboldal jelenlegi helyzete is. Egy jobboldali kormány megalakulása jelenleg teljesen irreálisnak tűnik. Azok a pártok, amelyeknek létre kellene hoznia, egy sor fontos kérdésre teljesen eltérő válaszokat fogalmaznak meg. Nem tudom elképzelni, hogyan tudna kibírni négy évet egy ilyen koalíció.

Hosszú éveken keresztül olvasunk arról, hogy a jobboldalt főként a középréteg, a városi lakosság és a magasabb végzettségűek választják, míg a tipikus baloldali szavazó jellemzően alacsonyabb iskolázottságú, kisebb településeken lakik. Érvényes ez még?
Igen. A felsőbb középréteg közelebb áll a liberálisabb gazdasági modellhez. A kétkezi munkából élők, akik gyakran alacsonybab bérért dolgoznak, inkább a szocialista modell felé inklinálnak. A községek, illetve a városok lakóinak választói magatartása közötti különbségek viszont csökkenő tendenciát mutatnak. Ez a választás részben áttörést hozhat abban is, hogy Pozsony megyében először verheti meg a Smer az SDKÚ-t. De ez elsősorban a jobboldali szavazók csalódottsága miatt lehetséges.

A választási részvétel hónapról hónapra csökken. Mennyi lesz végül?
Nem hiszem, hogy tovább fog csökkenni. 45 és 50 százalék között lesz. Ha a jobbközép pártoknak sikerül mobilizálniuk választóikat azzal, hogy aki nem voksol, az a Smert választja, akkor még 2–3 százalékponttal nőhet a részvétel. De így is a valaha volt legalacsonyabb részvétellel kell számolni, az eddigi minimum a 2006-os 54 százalék volt.

Ez kinek használ?
Ezt nehéz megmondani. Korábban erre azt szokták felelni, a KDH-nak, mert stabil a szavazóbázisa, de ez a feltételezés sem 2006-ban, sem 2010-ben nem vált be. Az alacsonyabb részvétel kedvezhet az SDKÚ-nak, ha nem tud újabb szavazókat mobilizálni, de az SNS-nek vagy az MKP-nak is. Az alacsony részvétel mindig a stabilabb szavazóbázissal rendelkezőknek kedvez, akik nem tudnak nagyobb mértékben újabb, addig bizonytalan szavazókat megszólítani.

Amellett, hogy havi rendszerességgel elkészítik felméréseiket, a pártok számára is szoktak kutatásokat végezni. Választások előtt több a megrendelés? Mi érdekli a pártokat a leginkább?
Kampányidőszakban egyértelműen több a megrendelés, a választások közötti időszakban hébe-hóba kapunk ilyen megbízatást. Bizonyos típusú problémák feltérképezése érdekli őket. Az, hogy egy-egy adott jelenségről, problémáról mit gondolnak az emberek, milyen koalíciókat tudnának elképzelni, milyen erős az elhatározásuk, hogy az adott pártot választják.

Két éve nagy kritikát kaptak a közvélemény-kutatók azért, mert több párt esetében is jelentős volt a különbség a felmérések adatai és a választások eredménye között. Változtattak valamit a módszertanon?
A választások előtti felméréseket nem lehet összehasonlítani a voksolás eredményével. A felmérés mindig azt mutatja, az adatfelvétel idejében – egy, két vagy három hónappal a választások előtt – hogyan vélekednek az emberek. A választók egy része pedig csak napokkal a választások előtt dönti el, elmegy-e voksolni, s ha igen, kire szavaz. Sok jobboldali szavazó például még most sem tudja megmondani, kit fog választani.

A felmérések amellett, hogy képet nyújtanak a közvélekedésről, bizonyos fokig befolyásolhatják az eredményt. Milyen hatással vannak a felmérések a választásokra?
Ez a kérdés rendszeresen felmerül, főként a felmérésekkel elégedetlen politikusok szokták felhozni. A felmérések nem azzal a céllal készülnek, hogy befolyásolják a választások eredményeit. A felmérés pluszinformációt ad a választók számára. Elismerem, hogy egy 5 százalék körüli új pártnak fontos, hogy a kutatásokban elérje a bejutási küszöböt, ha 5 százalékot mérnek neki az ügynökségek, sokszor új impulzust kap. A választók egy része – a racionálisabban mérlegelők – számára ugyanis fontos, hogy ne vesszen el a szavazatuk. Így olykor akaratlanul befolyásolhatjuk az eredményt, de a választók egy sor más szempontot is mérlegelnek döntésükkor.