Akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhet az SNS új minisztériuma

Andrej Danko, az SNS elnöke bízik az elnöki vétó megtörésében és abban, mielőbb elkezdheti működését az új idegenforgalmi és sportminisztérium (TASR-felvétel)
Pozsony |

A szakértők és az ellenzék szerint is kívánatos lenne, hogy a kompetenciatörvénynek a kormány által tervezett módosítása az Alkotmánybíróság (AB) elé kerüljön. Ebben az esetben akár továbbra is elodázódhat az SNS új minisztériumának létrehozása.

Ahogy arról beszámoltunk, Zuzana Čaputová államfő kedden megvétózta az ún. kompetenciatörvény módosítását. A kormánykoalíció ezzel a változtatással akarja az irányítása alá vonni az olyan független intézményeket, mint a Statisztikai Hivatal, de például a fegyverexport engedélyezését is teljes mértékben a Robert Kaliňák (Smer) vezette védelmi minisztérium hatáskörébe adnák. Kaliňáknak fegyvergyártó cége van. Továbbá ennek a módosításnak a keretében hoznák létre az SNS-nek szánt új minisztériumot, az idegenforgalmi és sporttárcát. A kormánykoalíció akár már a jövő hét elején napirendre tűzheti a vétónak a parlamentben való megtörését, ehhez megvan a szükséges többsége. Branislav Gröhling, az ellenzéki SaS frakcióvezetője azonban arról beszélt, ebben az esetben az Alkotmánybíróság elé utalják a módosított törvényt, aminek messzemenő következményei lehetnek.

A rendszer leépítése

Grigorij Mesežnikov politológus lapunknak az üggyel kapcsolatban elmondta, az államfő már az újévi beszédében is rámutatott, az előző kormány leváltása legitim, de a rendszer megváltoztatása nem az. „Az új kompetenciatörvény pedig egy példa arra, ahogy az új kormánykoalíció a rendszert akarja megváltoztatni” – véli a szakértő azzal, Robert Fico (Smer) kormánya arra törekszik, minél nagyobb hatalom összpontosuljon a kezében. Mesežnikov szerint az lenne a jó, ha az elnök és az ellenzéki parlamenti képviselők is az Alkotmánybíróság elé utalnák a módosítást. Ebben az esetben azt sem zárja ki, hogy a testület felfüggeszti a jogszabály hatályosságát. Mesežnikov a kormánypártok által a parlamentben tanúsított eljárással, vagyis bizonyos szabályok áthágásával kapcsolatban arról beszélt, az ilyesmi nagy felháborodást válthat ki a széles társadalomban, ami akár további tömegtüntetésekben ölthet testet, de a nemzetközi színtérről is érkezhet kritika.

Az alkotmánybíró szerint

Mészáros Lajos, az Országos Bírói Tanács tagja, korábbi alkotmánybíró a kompetenciatörvény módosításával kapcsolatban lapunknak elmondta, ha a parlamentben a kormánykoalíció megtöri az államfői vétót, harminc ellenzéki képviselő, illetve maga a köztársasági elnök még mindig az Alkotmánybíróság elé utalhatja azt. Mészáros úgy látja, egy esetleges alkotmánybírósági beadványban a kérdéses módosítás elfogadásának módját lehet kifogásolni. A jogszabályt ugyanis a törvényhozás gyorsított eljárásban, a rendes véleményezési folyamatot megkerülve hagyta jóvá. A korábbi alkotmánybíró rámutatott, a gyorsított eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha például veszélyben vannak az alapjogok, vagy a törvény hiányában súlyos gazdasági károk fenyegetnek. „Én úgy látom, hogy ezek a feltételek nem teljesültek” – mondta azzal, hogy például az idegenforgalmi és sportminisztérium felállítását nem indokolt gyorsított eljárásba utalni. Egy rendes eljárásban az ilyen javaslatokat széles körű szakmai vita előzheti meg. A volt alkotmánybíró szerint ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a koalíció a gyorsított eljárással a parlament házszabályát sértette meg, ami ugyan törvény, de mégis a Szlovák Nemzeti Tanács belső szabályzata. Az Alkotmánybíróság pedig csak rendkívüli esetekben szokott egy ilyen belső szabályzat megsértése nyomán fellépni, az így elfogadott törvény alkotmányellenességét megállapítani. „Ha csak ez lenne egy alkotmánybírósági beadvány indoklásában, az kevés volna” – jelentette ki Mészáros.

Van itt más is

A korábbi alkotmánybíró azonban arra hívja fel a figyelmet, az államfő vétójának további indoklása, vagyis hogy bizonyos független állami hivatalok vezetőinek kinevezése a köztársasági elnök hatásköréből a kormányhoz kerülne át, sokkal egyértelműbb aggályt jelent. Ez ugyanis egy már meglévő szabályozás változását hozná, amit annak idején úgy alkottak meg, hogy a kérdéses intézmények, mint például a Statisztikai Hivatal, vagy az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal független legyen. „A mostani módosítás úgy szól, ezeknek a hivataloknak a vezetőit vissza lehetne hívni, ha súlyosan megsértik az előírásokat. De ezt pontosabban nem határozzák meg, így az esetleges leváltásuk során önkényességre kerülhet sor” – mutatott rá Mészáros azzal, ez lehetőséget adna arra, hogy a politika beavatkozzon a kérdéses intézmények függetlenségébe.

Felfüggeszteni, vagy sem?

Mészáros szerint, ha a képviselők vagy az államfő az Alkotmánybíróság elé utalja a kompetenciatörvény módosítását, akkor a testület először arról dönt, befogadják-e az erről szóló indítványt. A bírák csak ezt követően kezdik el a jogszabály alkotmányosságát mélységében vizsgálni. Ekkor azonban a testületnek arra is van joga, hogy a vizsgálódás idejére felfüggessze az adott törvény hatályosságát, vagyis az abban megfogalmazott intézkedések az alkotmánybírósági eljárás alatt egyszerűen nem lépnek életbe. Mészáros azonban rámutat, ez egy rendkívüli intézkedés, amit csak a legsúlyosabb ügyekben alkalmaznak. Úgy véli, lehet a felfüggesztés mellett érvelni, de sok múlik azon, mennyire jól fogalmazzák meg az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványt, abban mennyire sikerül jól megragadni a kérdéses jogszabály problematikus passzusait. Például a megfogalmazás során milyen mértékben veszik figyelembe a testület korábbi hasonló döntéseit.

A kompetenciatörvénynek az Alkotmánybíróság általi esetleges felfüggesztésével kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a folyamat egyes lépései milyen időpontban valósulhatnak meg. Mészáros szerint a testület is figyelembe veszi, hogy például az új minisztérium felállítása milyen alapvető intézkedés, ezért a vonatkozó törvény felülvizsgálatára vonatkozó indítvány befogadásáról hetek alatt dönthet. Ezt követi a lényegi vizsgálat, ami azonban szerinte akár másfél évet is igénybe vehet. Ha ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróság a törvény hatályosságát is felfüggeszti, az a végső döntés megszületéséig ebben az állapotban marad. „Ezért is van az, hogy egy ilyen lépést százszor átgondolnak” – tette hozzá a felfüggesztésről szólva.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?