A Magyar Szövetségnek nincs egységes álláspontja a nemi erőszak elévülési idejének csökkentéséről

„A korrupcióért kiszabható büntetések és a korrupciós cselekmények elévülési idejének csökkentése nem a korrupcióellenes harcot szolgálja” – írta a közösségi oldalán Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke azzal kapcsolatban, hogy a kormánytöbbség módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.). Ahogy arról beszámoltunk, a 4. Fico-kabinet jelentős változásokat ültetne át az állam büntetőpolitikájában. A Forró által kiemelt módosításokon túl például a Különleges Ügyészséget is felszámolnák, de komoly visszhangot keltett az is, hogy a nemi erőszak bűncselekményének elévüléséi idejét 20-ról 10 évre csökkentenék.

A Magyar Szövetség elnöke lapunknak elmondta, a legnagyobb problémát abban látja, hogy a módosítást gyorsított eljárásban fogadták el, így a törvény további változtatásokra szorul. „Ezt a módosítást sokkal jobban elő kellett volna készíteni” – tette hozzá. Ismét elmondta, egy saját javaslatot készítenek elő, amelyen Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke dolgozik. Forró, aki a Magyar Szövetség államfőjelöltje is egyben, arról is beszélt, nem érti, a kormánytöbbség által elfogadott módosításban miért volt szükség, hogy csökkentsék a nemi erőszak bűncselekményének elévülési idejét. Ugyanakkor elmondta, pártszinten nem fogadtak el ezzel kapcsolatban álláspontot, bár kedden elnökségi ülést tartottak. Forró ezt azzal indokolta, a Magyar Szövetség gyűjtőpárt, így ideológiai és más kérdésekben nincs mindig közös álláspontjuk. Az utóbbi kategóriába sorolta azt is, hogy az új Btk. a nemi erőszak elévülését 20-ról 10 évre csökkentené. Hozzátette azonban, hogy márciusban újra ülésezik az elnökségük, illetve jövő héten szombaton ül össze az Országos Tanácsuk, így lehet, hogy ezen testületek valamelyikén pártálláspontot is elfogadnak a kérdésben. Forró lapunknak úgy nyilatkozott, a kormány vezető tisztségviselőivel, így például a miniszterelnökkel való kommunikáció során is elsősorban specifikusan a nemzetiségi közösségek számára fontos témákról, így a kétnyelvűségről, a hiányzó infrastruktúra-fejlesztéséről beszél. Az ellenzék által a Btk. módosítása elleni tiltakozásból összehívott tüntetéseken pedig a jövőben sem akar részt venni.

Különleges Ügyészség

A Különleges Ügyészség eltörlése ellen tiltakozó egyik első tüntetésen ugyanakkor részt vett Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke. A Btk. módosításának jóváhagyása után a közösségi oldalán pedig arról írt, egy rendkívül káros törvényt fogadott el a parlament. A csalás, lopás, illetve a korrupció büntetési tételének és a bűncselekmények elévülési idejének lerövidülését kifogásolta. Példaként azt említi, hogy a törvény hatályba lépésével az autólopások és az ún. „unokázós” csalók is alacsonyabb büntetésre számíthatnak. „Megszünteti a korrupt politikusokat és a maffiát eredményesen üldöző Speciális Ügyészi Hivatalt, melynek kérdése látszólag megosztotta az embereket” – írja. Hozzáteszi azonban, a megosztottság csak látszólagos, hiszen ha az emberektől azt kérdezik, egyetértenek-e azzal, hogy a csalók és a tolvajok ne kapják meg a büntetésüket, akkor a társadalom túlnyomó többsége, a Magyar Szövetség szavazóit beleértve, ezt elutasítja. Majd arra emlékeztet, egykor a szlovákiai magyar politikai érdekképviselete, az egységes MKP is a Különleges Ügyészség létrehozására szavazott. „Két évtizeddel később, parlamenti mandátum nélkül, más eszközökkel és még nagyobb felelősséggel kell kiállnunk a jogállamiság mellett” – teszi hozzá azzal, a kormány a jóléti intézkedések helyett első jelentősebb lépésével egy korrupciót üldöző intézményt számol fel. Egyben a Matovič- és Heger-kormányt bírálta, szerinte ebben az időszakban az igazságszolgáltatásban túlkapásokra került sor, de azt is kritizálta, hogy a Különleges Ügyészség élére egy korábbi politikust – Daniel Lipšic – választottak.

Nevetséges büntetések

Mózes Szabolcs, a párt elnökségi tagja ugyancsak elítélte a büntetési tételek csökkentését és a Különleges Ügyészség felszámolását. „A radikálisan liberalizált büntetőpolitika sokkal kevésbé lesz elrettentő, mint az eddigi, és sokkal több tettest hagy majd szabadlábon vagy sújt nevetséges büntetésekkel” – írta közösségi oldalán Mózes.

A Btk.-nak a párt által javasolt módosításán dolgozó Pandy Pétert is kerestük, hogy megtudjuk, egészen pontosan milyen változásokat szeretnének, illetve Gyimesi Györgyöt, a Magyar Szövetség másik alelnökét is próbáltuk elérni, de cikkünk megjelenéséig ez nem sikerült. Bár a közösségi oldalán Gyimesi nagyon aktív, a Btk.-módosítás jóváhagyása, így a korrupcióért járó büntetések és a nemi erőszak elévülési idejének csökkentése kapcsán sem kommunikált semmit.