Határon túli közösségek a magyar kormánypropaganda árnyékában

A Political Capital kutatóintézet azt vizsgálta, milyen dezinformációs hatással van a határon túli, így a szlovákiai magyar közösségre a magyar kormány. Mindenekelőtt azonosították a Budapestről érkező központi narratívákat, azaz az Orbán-kormány gyakran ismételt üzeneteit. Ezek elsősorban az ukrajnai háborúról, az illegális bevándorlásról és a „gender”, vagyis a társadalmi nem témájában megfogalmazott, félrevezető állítások voltak. Majd megvizsgálták, hogy azokban a médiumokban, amelyek a határon túli közösségekben a magyar kormány narratíváit terjesztik, milyen mértékben vannak jelen az egyes témakörökbe tartozó állítások. A kutatás során olyan online felületeket, így sajtótermékeket és közösségimédia-oldalakat vettek szemügyre, amelyeknél a helyi újságíró partnereikkel közösen, tartalmuk alapján arra számítottak, hogy dezinformációs tartalmakat terjeszthetnek. A vizsgálatból ezért kihagyták a sajtóetikai elveket és előírásokat követő nagyobb médiumokat, hogy kezelhető méretű adatállományt kapjanak. Az adatgyűjtést idén január 1. és július 15. között, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában végezték, illetve azt is vizsgálták, milyen hatása van az ilyen módon terjesztett dezinformációknak.

57 százalék

A szlovákiai magyar, a kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyar médiumokból gyűjtött adatok összesítéséből az látszik, hogy az azonosított dezinformációs üzenetek 40 százaléka az ukrajnai háborúról, valamint 12 százaléka az Oroszországgal szembeni szankciókról és 19 százaléka a gender témáról szól, illetve 29 százalékot a migráció kérdésében fogalmaztak meg. A legtöbb ilyen üzenetet a vizsgált szlovákiai magyar médiumokban azonosították be. Az összes megtalált félrevezető állítás 57 százalékát szlovákiai magyar médium közölte, 24 százalékát erdélyi, 11 százalékát vajdasági, 8 százalékát kárpátaljai sajtóorgánum hozta le. A Political Capital kutatói szerint a szlovákiai magyar és az erdélyi adat számszerűségét az magyarázza, hogy a helyi közösség létszámához képest ebben a két régióban a legnagyobb a kérdéses narratívákat terjesztő médiahálózat mérete.

Háborús témák

Az egyes üzeneteket vizsgálva az összes régió adatainak összesítésében az ukrajnai háborúval és az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos állítások fordultak elő a legnagyobb számban. Ezekben a Nyugatot egyfajta háborúpárti szerepbe beállítva az azonnali „béke” és „tűzszünet” szlogenjeit ismételgetik. A társadalmi nemmel a kereszténységet, a migrációval az etnikai homogenitást állítják szembe. Mindez azt a megtévesztő képet festi, hogy a Nyugat a felelős a háborúért, gazdasági válságért, míg Oroszország csak az érdekeit védi és a hagyományos értékeket képviseli. Ebbe a témakörbe tartozik, hogy a Kijevnek való fegyverszállítás a háború meghosszabbítását jelenti. Ezen belül a szlovákiai magyar médiatérben az a hamis üzenet is terjedt, hogy az itteni, Ukrajnát támogató politikai erők „háborúba rángatják” az országot. A kutatóintézet szerint ez utóbbi azzal függ össze, hogy Szlovákiában pont a vizsgált időszakban zajlott a parlamenti választás előtti kampány. Robert Fico, a Smer elnöke pedig pontosan ugyanezen üzeneteket ismételgette. Kárpátalján, ahol ez a narratíva értelemszerűen nem jöhet szóba, a leggyakoribb üzenet az volt, hogy az Orbán-kormány megvédi az ottani magyarokat Kijevtől. A Political Capital szerint az utóbbi isdezinformációnak tekinthető, hiszen az ukrajnai kormányzat feladata és szándéka is az, hogy megvédje az ottani magyarokat az orosz agresszióval szemben.

Kiszolgáltatottság

Több faktort, így a többségi médiatérrel való integráltságot is figyelembe véve a kutatás során arra jutottak, a vajdasági magyarok a legkiszolgáltatottabbak a magyar kormány dezinformációs törekvéseinek. Ennek oka egyebek mellett, hogy teljesen a magyarországi forrásoktól függenek. A négy vizsgált határon túli közösségből a szlovákiai magyar a második legkitettebb a magyar kormány dezinformációinak. Ezt mutatja, hogy az összes megtalált ilyen félrevezető üzenet 57 százaléka a szlovákiai magyar médiatérből származik. Az intézet kiemeli, hogy a dezinformáció terjesztésében a helyi szereplők is nagy szerepet vállalnak, illetve, hogy Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök között valamiféle szövetség jött létre. Legkevésbé pedig az erdélyi közösséget tudják az ilyen törekvések befolyásolni, ahol a román sajtó, amelyben több a tényszerű tartalom, valamilyen mértékben ellensúlyozni tudja a magyar kormánypropagandát.

Biztonsági kockázat

A Political Capital szakértői kiemelik, a határon túli magyar közösségek nem jelentenek biztonságpolitikai kockázatot az adott országra nézve. Ugyanakkor az ilyen fenyegetések céljai lehetnek. Így például az orosz titkosszolgálatok tevékenységének is kiszolgáltatottak. Ezzel együtt is a fent leírtak az adott országok nemzetbiztonságát annyiban érintik, hogy a magyar kormány az említett tevékenységén keresztül igyekszik megszilárdítani a hatalmát. A Budapest felől érkező üzenetek egyben alááshatják az euroatlanti szereplők kommunikációjának sikerességét. Végül pedig a régió destabilizációjának lehetősége is felmerül, hiszen a Kreml és az orosz propaganda időről időre igyekszik Magyarországról azt a képet festeni, hogy Ukrajna ellen fordulhat és területi revízióra is törekedhet.