A javítóintézetek horror-körülményei között élő magyar gyerekeknek a nyelvi jogait sem biztosítják

A javítóintézetek lakói sok esetben kevesebb joggal rendelkeznek, mint a börtönbüntetésüket töltő felnőttek (Forrás: Főügyészség)
Pozsony |

A Főügyészség a közelmúltban kiadott egy jelentést, amelyben a javítóintézetekben uralkodó borzalmas állapotokról számoltak be. Lapunk megkereste az ország területén található mind a 13 intézményt, azonban a legtöbb szóba sem állt velünk. Kiderült, hogy nincs olyan jogszabály, amely megengedné a magyar gyerekeknek a nyelvi jogaik érvényesítését. Az oktatásügyi minisztérium pedig érdemben nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. Maga a miniszter, Tomáš Drucker (Hlas) is kitérő választ adott. 

Zuzana Hozová, a Főügyészség ügyésze adta ki azt a jelentést, amelyben részletesen beszámol a javítóintézetek azon hiányosságairól, amelyekre egyébként már nem első alkalommal hívták fel a figyelmet. A jelentésből kiderül, hogy az ilyen központokban elő gyerekeknek bizonyos szempontból jobban korlátozzák az emberi jogait, mint a börtönbüntetésüket letöltő raboknak. Az úgynevezett reedukációs központokból, vagyis azon intézetekből, amelyeket magyarul csak „javítóintézetként” emlegetnek, 13 van Szlovákiában. Az oktatásügyi minisztérium honlapja alapján ezen központok célja azon szociálisan, erkölcsileg és érzelmileg zavart gyermekek átnevelése, akikről megállapították, hogy szociális alkalmazkodásuk, személyiségjegyeik és jellemfejlődésük olyannyira hiányos, hogy a más intézményben vagy természetes családi környezetükben történő nevelésük és oktatásuk nem vezetne állapotuk javulásához.

Büntetés és erőszak

Hozová előzetes bejelentés nélküli látogatást tett mind a 13 központban. A jelentésben arról számol be, minden javítóintézetben talált a törvény előírásaival össze nem egyeztethető hiányosságokat, és arra a megállapításra jutott, hogy a gyerekek környezete nem megfelelő. Az ügyész számos helyen penészt talált a falakon és a fürdőszobákban. A gyerekek fizikai bántalmazására is van példa.

„A Főügyészség elfogadhatatlannak tartja, amikor a reedukációs központokban elhelyezett gyerekeket az intézmény alkalmazottai szidalmazzák, vagy jogellenes magatartásra utaló viselkedést tanúsítanak az úgynevezett nevelési pofonok alkalmazása során”

– szerepel a jelentésben.

Amikor Hozová a verebélyi nevelőintézetbe látogatott, egy informális beszélgetés keretei között megkérdezte a gyerekektől, hogy csak négyen tanulnak-e az osztályban. Ekkor a diákok azt felelték, Riško is ott van velük, de nincs jól, fáj a feje. Riško az egyik sarokban feküdt. A gyerekek beszámolójából kiderült, hogy az éjszakai nevelőnőtől kapott pofont, aminek következtében lila duzzanatot és karmolásnyomokat fedeztek fel a kisfiú fején.

Az aranyosmaróti intézet első látogatásakor Hozová ügyész számos helyen penészt találta a falakon. A károkat később javították. (Forrás: Főügyészség)

Magánzárka

A jelentésben szerepel a gyerekek beszámolója arról az intézményről, amit csak „dutyi”-ként emlegetnek. Ennek hivatalos megfelelője a védőszoba. A védőszobákba a pszichológus javaslata alapján az igazgató jóváhagyásával kerülhetnek be a gyerekek, azzal a céllal, hogy lenyugodjanak. Az ügyésznő jelentésében azonban az szerepel, számos nevelőintézetben a törvény által megengedett maximum 24 óránál is hosszabb ideig tartották a védőszobában a gyerekeket. Több intézetben is arról számoltak be, hogy bár ezen helyiségek a törvénynek megfelelően el vannak látva segítséghívó hangrendszerrel, a nevelők nem válaszolnak a gyerekek hívásaira. Az aranyosmaróti intézetben az egyik fiatalkorú lány asztmás rohamot kapott, miközben a védőszobában volt. A nevelők ebben az esetben sem reagáltak a kiskorú segítségkérésére.

Nincsenek emberi jogok

A nevelőintézetek témájával kapcsolatban megkerestük Fiala-Butora János emberjogi szakértőt is, aki szerint az ügyészség jelentésében szereplő problémák nagy része súlyosan sérti az emberi jogokat, köztük pedig kiemelten a magánélethez való jogot. „Számos olyan példát láthatunk, amikor ezek a korlátozó intézkedések teljes mértékben indokolatlanok” – mondta a jogász annak kapcsán, hogy bár előfordulhatnak olyan esetek, amikor az intézmény jogosult lehet bizonyos eszközök alkalmazására, a legtöbb esetben indokolatlanul alkalmazzák az olyan fegyelmező vagy büntető eszközöket, mint a feljebb említett védőszobákat. Ezekben az esetekben a jogász szerint emberjogi jogsértésről beszélünk.

Nyelvi jogok

Lapunk megpróbálta kideríteni azt is, mi történik a nem szlovák, azaz mondjuk a magyar anyanyelvű gyerekekkel az ilyen intézményekben. Az ország területén található 13 intézet közül ugyanis csak a tornaljai van magyar nyelvterületen, ez pedig csak 15–18 éves korú fiúk számára van fenntartva. Lapunk megkereste mind a 13 intézetet, hogy megkérdezzük, vannak-e magyar anyanyelvű diákjaik. Azon kevés központ alkalmazottja, amely hajlandó volt szóba állni velünk, azt nyilatkozta, nem tudnak róla, vagy nem tartják számon, hogy vannak-e náluk magyar anyanyelvű gyerekek. Ahová korábban magyar kiskorúak is bekerültek, ott őket is szlovák osztályokba sorolták be és szlovák pszichológusok kezelték őket. Egy anonimitást kérő intézeti alkalmazott pedig úgy nyilatkozott, ha nem is nagyon értett az intézménybe bekerülő kiskorú szlovákul, „beleszokott” a dolgokba. Két másik intézetben azt felelték a kérdésre, ha lenne magyar anyanyelvű gyerekük, akkor megpróbálnák megoldani a problémát. Egyedül a tornaljai intézetben van magyar pszichológus. Ennek a létesítménynek az alkalmazottja szerint a nevelők 90%-a beszél magyarul, és a náluk tartózkodó kiskorú fiúk is sok esetben előnyben részesítik a magyar nyelven történő kommunikációt.

Lapunk megkereste az oktatásügyi minisztériumot, hogy megtudjuk, van-e olyan jogszabály, amely előírná, hogy a nevelőintézetekben tartózkodó kisebbségi gyerekeknek joguk van magyar nyelvű pszichológusi ellátáshoz. A minisztérium azonban kitért a kérdés elől és pusztán egy általános nyilatkozatot küldött arról, hogy dolgoznak a Főügyészség jelentésében szereplő hiányosságok kiküszöbölésén. Petőcz Kálmán, az oktatásügyi minisztérium Nemzetiségi és Élethosszig Tartó Tanulás Főosztályának vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, a jövőben mindenképpen szeretnének foglalkozni a reedukációs központokban levő gyerekek nyelvi jogainak kérdésével. Fiala-Butora szerint ugyanis a probléma egyáltalán nem megoldott. A jogász úgy véli, előfordulhat, hogy adott esetekben a nyelvi jogokba való beavatkozás történik. Az intézetek szétszórtsága miatt azonban olyan helyzetek is adódhatnak, amelyekben nem lenne megoldható például a magyar nyelvű pszichológus biztosítása. A szakértők nyilatkozata alapján levonható konklúzió tehát az, hogy a nevelőintézetekben a kisebbségi nyelvi jogok biztosítása nem garantált.

A gyerekek által csak „dutyi"-ként emlegetett pozsonynádasdi (Trstín) védőszoba, amely nem rendelkezett a törvény értelmében előírt felszereléssel. 

A rendszer szolgái

Az oktatásügyi minisztérium honlapja alapján a javítóintézetek célja, hogy a magatartási problémával küzdő gyerekeket „átnevelje” oly módon, hogy az intézetekből kikerülve problémamentesen beépülhessenek a társadalomba. A gyermek efféle reedukációs központba való áthelyezését kezdeményezheti akár maga a szülő vagy törvényes képviselő is, de ezt általában a szociális munkások vagy az iskolák szokták javasolni. Sok esetben a gyermekotthonokból is kérik a problémás fiatalkorúak áthelyezését a javítóintézetekbe. A jogi eljárás során a bíróság határoz arról, reedukációs központba kerüljön-e az adott gyerek. Fiala-Butora szerint a nemzetközi jog szempontjából a javítóintézetbe való áthelyezés szinte soha nem jó megoldás. Az emberjogi szakértő arról beszélt, szinte mindig jobbnak bizonyul az a módszer, ha a nevelési támogatásra szoruló gyerek a saját lakókörnyezetében kapja meg a szükséges segítséget. A gyerekek rutinszerűen kerülnek be az intézményekbe és már a jogi eljárás során is gyakran sérülnek a jogaik, hiszen senki nem képviseli őket. Onnantól kezdve pedig, hogy bekerülnek egy adott intézetbe, gyakorlatilag teljesen az intézmény rendelkezik felettük, gyakran önkényes hatalmat gyakorolva, ami ellen a gyerekeknek nincs lehetőségük védekezni.

Ki kerül intézetbe?

A reedukációs központokba sok esetben nagyon gyenge szociális háttérrel rendelkező gyerekek kerülnek be. Nagy számban jutnak iskolakerülés miatt az intézetekbe, de előfordul, hogy a kiskorúakat akár valamilyen súlyosabb törvénysértés miatt helyezik el oda. Bizonyos központok azonban olyan részlegekkel is rendelkeznek, ahová rendszeresen fiatalkorú anyákat helyeznek el a gyermekeikkel együtt. Az egyik központ anonimitást kérő igazgatója szerint az intézetében található legtöbb gyerek rendelkezik valamilyen típusú mentális betegséggel, ami közrejátszott a szabálysértés elkövetésében. Akadnak olyanok is, akik lopás, erőszak vagy gyilkosság miatt kerültek a javítóintézetekbe. Tehát az úgynevezett gyermekotthonokkal szemben, ahová bármilyen gyereket befogadnak, akivel a szülők nem tudnak, vagy nem akarnak foglalkozni, a reedukációs központokba többnyire azok a súlyosabb esetek kerülnek, akik törvényszegést követtek el. A reedukációs központokban tartózkodó kiskorúak gyakran gyógyszeres kezelésben is részesülnek. Mivel a kiskorúak nem büntethetőek, ezért a reedukációs központokba kerülve a cél a kiskorúak átnevelése és a társadalomba való újbóli beilleszkedésük megkönnyítése. Számos üzemmódú intézet van, a teljesen zárt intézettől a nyitottig. Az intézetek feladatkörébe tartozik a gyerekek oktatása is. Fiala-Butora azonban rámutatott, az intézetekbe gyakran egy helyen vannak azok a gyerekek, akik iskolakerülés miatt kerültek be és azok, akik mondjuk gyilkosságot követtek el. Az ügyészség jelentésében például találhatunk egy olyan korábbi példát, amikor a tornaljai intézet egyik fiatalkorú lakója az intézet falai között megerőszakolt három másik fiatalkorú fiút. Az erőszaktevőt azóta elítélték. Fiala-Butora is egyetért azzal, miszerint ezek a javítóintézetek a rendszert szolgálják, hiszen biztosítják azt a kényelmet, hogy elzárják a társadalom problémás alanyait. Jelenleg majdnem 400 fiatalkorú tartózkodik országszerte a reedukációs központokban.

Az ország terültén található reedukációs központok listája a jelentés alapján. (Forrás: Főügyészség)

A másik oldal

Az a három intézmény, amely szóba állt velünk, lapunknak arról számolt be, az ügyészi jelentés kétélű fegyver. Az egyik igazgató arra panaszkodott, hogy az ügyészség jelentésének megjelenése és a probléma medializálása óta óriási nyomás hárul az intézményekre. Az igazgató az alkalmazottait védve azt magyarázta, sokszor az intézetekben dolgozó nevelők is ugyanolyan rossz helyzetben vannak, mint a gyerekek. A beszámolója szerint ugyanis számos gyerek komoly mentális betegségekkel küzd, ami miatt néhányan nagyon nehezen kezelhetők. Az igazgató arról beszélt, az alkalmazottaknak megterhelő ez a munka, és bántja őt a tény, hogy az ügy ezen oldaláról nem szoktak beszámolni.

Nem nyilatkoznak

Lapunk megkereste mind a 13 központot, amiből 12-vel sikerült is felvenni a kapcsolatot telefonon. Az általános tapasztalat azonban az, hogy a központok nagyon elutasítóak bármilyen újságírói kérdésről is legyen szó. A legtöbb helyen arra hivatkoztak, a megye vagy egyenesen az oktatásügyi minisztérium utasítása az, hogy ne nyilatkozzanak. Olyan központok is voltak, ahol a bemutatkozás után, melyből kiderült, hogy újságírói kérdések következnek, azonnal letették a telefont. Azon három központ alkalmazottai, akik vállalták, hogy nyilatkoznak, pedig szintén anonimitást kértek. Lapunk megkereste az oktatásügyi minisztériumot, hogy megtudjuk, valóban utasítást adtak-e ki arra vonatkozóan, hogy a központok nem válaszolhatnak újságírói kérdésekre, a tárcától azonban erre sem kaptunk választ.

Kegyetlen büntetések

Hozová jelentéséből számos egyéb borzalom is kiderül. A kassai, a bácskói (Bačka), a lőcsei és a hollópataki (Mlynky) intézetekbe bekerülő gyerekeknek például rutinszerűen levágják a hajukat, arra hivatkozva, hogy esetenként tetvesen érkeznek. Az ügyészi jelentés szerint azonban válogatás nélkül mindenkit kopaszra nyírtak, azokat is, akik nem voltak tetvesek.

„A Főügyészség úgy véli, az intézetekbe érkező gyerekek haját az intézetbe való érkezésük után kopaszra nyírják anélkül, hogy az egészségügyileg indokolt lenne, vagy a gyermek beleegyezésével történne, akkor az intézmény ezen eljárása a megalázó bánásmód jeleit mutatja”

– olvashatjuk a jelentésben.

A kényszerhajvágás mellett a gyerekeket érkezésük után gyakran rögtön a védőszobába zárják. Fiala-Butora szerint ezek a módszerek arra szolgálnak, hogy a gyerekeket megfosszák az emberi méltóságuktól. Az aranyosmaróti intézetben az ügyész felfedezte, hogy a kiskorú anyák az újszülöttekkel olyan helyiségekben tartózkodtak, amelyekben nem volt ivóvíz, sem meleg víz. Az ügyésznek több gyerek is beszámolt arról, hogy szexuális erőszakot tapasztaltak az intézmény falain belül, bizonyos esetekben egyenesen a nevelők részéről. Az ügyészség aggodalommal tapasztalta a személyes higiénia korlátozását is. Egyes intézetekben csak minden második nap van joguk a gyerekeknek zuhanyozni. Az intézetek eszközbeszerzésének irataiból az is kiderül, a fiatalkorúak egy vagy két év elteltével jutnak új fogkeféhez. Hozová ügyész erősen kritizálta azt is, hogy a gyerekeket korlátozzák a szüleikkel való kommunikációban. A telefonbeszélgetéseket lehallgatják, a beszélgetés hosszát pedig korlátozzák.

A hollópataki (Mlynky) reedukációs központban a gyerekeket megfosztják a magánszférához való joguktól. A toalettek nincsenek ajtóval felszerelve. Fiala-Butora szerint ez a magánélethez való jogba történő súlyos beavatkozás. (Forrás: Főügyészség)

Nem újkeletű probléma

Jana Dubovcová korábbi ombudsman már 10 évvel ezelőtt is részletes jelentésben számolt be a javítóintézetek hiányosságairól. Akkoriban nagyobb mediális port kevert amikor az egykori ombudsman ételcsomagokat készített a pralamenti képviselők számára az étkezésre fenntartott 2 euró 50 cent értékű összegből, hogy rámutasson, mennyire nem elegendő az összeg ahhoz, hogy a gyerekek megfelelően tápláltak legyenek. A Smer akkori képviselői az ombudsman figyelemfelkeltő intézkedését teátrálisnak találták. Az egyedüli dolog amit Dubovcovának 2012-ben sikerült elérnie az volt, hogy megemelték az étkezésre szánt összegeket. A probléma többek közt abban rejlik, hogy a parlamenti képviselők nagy része az ombudsman éves beszámolójának felolvasásakor nem tartózkodik az ülésteremben, így pusztán a képviselők egyötöde értesül az általa felhozott fontos emberi jogi kérdésekről.

Csak általánosan

Az oktatásügyi minisztérium nem válaszolt egyik kérdésünkre sem azzal kapcsolatban, indított-e büntetőeljárást a Főügyészség a jelentés alapján, ahogy azzal kapcsolatban sem, érvényesíthetik-e nyelvi jogaikat az intézetben a magyar kiskorúak vagy adtak-e ki olyan utasítást, hogy egyik intézmény sem nyilatkozhat az újságíróknak. Szerkesztőségünk emailben csak egy általános nyilatkozatot kapott válaszként, amelyben azt írják, a jelentésben szereplő megállapítások alapján munkamegbeszéléseket tartottak a regionális iskolai közigazgatási hivatalok igazgatóival és az egyes reedukációs központok képviselőivel. A nyilatkozatban továbbá az szerepelt, hogy egy szélesebb körű tárcaközi munkacsoportot hoztak létre és részletes ellenőrzést fognak végezni az intézetekben. A találkozók célja a sajtóosztály szerint az, hogy a minisztériumban  átfogó képet kapjanak a reedukációs központokban megjelenő problémákról és megoldásokat javasoljanak a kialakult helyzetre. Annak ellenére, hogy egy több minisztériumot is érintő kérdésről van szó, kétségtelen, hogy elsősorban  mindannyian a gyermekek életminőségét tartjuk szem előtt. Nekik kell a figyelmünk középpontjában lenniük. Együtt biztosítanunk kell, hogy a lehető legjobb esélyeik legyenek a társadalomba való visszailleszkedésre. Itt nincs helye a politizálásnak" – idézte az oktatási tárca által küldött közlemény Tomáš Drucker (Hlas) iskolaügyi minisztert.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?