A Dunaszerdahelyi járásban él a legtöbb magyar

A járási székhely, Dunaszerdahely, valamint Nagymegyer lakosainak száma a 2001-es adatokhoz képest csökkent, Somorjáé viszont növekedett. A magyarok aránya mind a három városban csökkent. Somorján a főváros közelsége miatt egyre több szlovák nemzetiségű ember él, ugyanakkor Dunaszerdahelyen is megfigyelhető a magukat szlovák nemzetiségűnek valló lakosok számának növekedése. A járási székhelyen a 2001-es adatokhoz képest a magyarok létszáma 2004-gyel csökkent, míg a szlovákok száma 1042-vel növekedett.

A Dunaszerdahelyi járás falvainak többségében emelkedett a magyarság száma, de összességében az arányok nem pozitív irányba mozdultak el. A legnagyobb növekedés Hegyéte községben figyelhető meg: 2001-ben lakosainak száma 932 volt, 2011-ben ez a szám 1259-re nőtt. A településen jelenleg 994 magyar nemzetiségű ember él, de ez az előző népszámlálási adatokhoz viszonyítva csak 179-cel több. Mivel a falu lakóinak száma nagyobb arányban nőtt, a magyarság aránya csökkent a településen: a 2001-ben regisztrált 87,4 százalékról 79 százalékra csökkent. Hasonló arányváltozások figyelhetők meg a járás falvainak többségében.

Érdekesek az anyanyelv használatáról és a közösségi nyelvhasználatról szóló eredmények, mivel ezek néhol eltérnek a magukat magyarnak valló lakosok arányától. A Dunaszerdahelyi járásban a magukat magyarnak valló lakosok száma kisebb, mint a magukat magyar anyanyelvűnek vallóké: a 87 349 magyar lakoshoz képest 91 412 magyar anyanyelvű lakost mutatnak az eredmények, ebből 87 296-an használják aktívan a magyar nyelvet.

A 2011-es népszámlálás eredményei szerint a szlovákiai magyarság száma 62 ezerrel csökkent, viszont az egyes falvakban a magyarság növekedése figyelhető meg. Ezt összevetve sem pozitív az eredmény, mivel az arányok az egyes településeken még így is csökkenő tendenciát mutatnak.

Szabó Csilla