Változó nyaralás: a fiatalok már nem utazási irodákkal utaznak

Aki teheti és igényli, az ezen a nyáron sem hagyja ki a külföldi kirándulást, tengerparti pihenést, de az utazási szokásaink jelentősen megváltoztak az utóbbi években. A koronavírus-járvány 2021-es tetőzése óta még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint a pandémia előtt, és akik megteszik, azok közül egyre többen saját maguk szervezik az útjukat. 

Ez főleg a harminc év alatti korosztályra jellemző, a frissen munkába állt vagy brigádozó fiataloknak eszük ágában sincs utazási irodának fizetni a kirándulás megszervezéséért. Ha tájékozódásról, szálláskeresésről van szó, megoldják a különböző appok és navigációk, a Booking vagy az Airbnb, nem utolsósorban pedig a nyelvtudásuk segítségével. Ez a generáció már Európától Ázsiáig mindenhol eligazodik, és viszonylag kevés pénzből is képes kihozni az élménydús nyaralást. 

Vagy betervezik szezon utánra, hiszen ez is egyre népszerűbb, sőt gyakran olcsóbb is (lásd kapcsolódó írásunkat). 

Rövidülnek a nyaralások 

A Szlovák Statisztikai Hivatal felmérése szerint az utazási irodákat inkább a kisgyermekes családok és az ötven év felettiek keresik, ők is mind kevesebben, nyilván azért sem meglepő, hogy minden évben akad egy-két utazási iroda, amelyik csődöt jelent. 

Míg a covid-járvány előtti nyáron, 2019-ben 3,4 millió 15 év feletti szlovákiai állampolgár nyaralt külföldön vagy belföldön, 2024-ben a 3 milliót sem érte el a számuk, és az eddigi adatok szerint ez idén sem lesznek többen, mert az áremelések miatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a hosszabb utazásokat. Míg a covid-járvány előtt nem volt ritka a tíznapos, sőt kéthetes tengerparti nyaralás sem, tavaly már csak az egyhetes utak fogytak, idén pedig hosszabb utakat alig lehet találni a hazai utazási irodák kínálatában. Ha igen, akkor átszállással, többórás reptéri várakozással és késő éjszakai, hajnali érkezéssel, miközben a szállodai szoba csak délután vehető át. 

A szlovákiai utazási irodák mind kevesebb szállást foglalnak le, ezeket sem a legdrágább kategóriában, mondják a bennfentesek. „A charterjárataink érkezési időpontja többnyire nem ideális. Ezért egy nyolcéjszakás útnál számolni kell azzal, hogy az első éjszakát a repülőn és a szálloda halljában töltik, az utolsót pedig a reptéren” – mondja egy utazási iroda alkalmazottja. Így lesz a nyolc éjszakából valóban hat, amin a szálloda is keres, és természetesen az utazási iroda is – amíg az ügyfelek a közösségi oldalalakon megjelenő értékeléseknek köszönhetően le nem leplezik a turpisságot. 

Legénybúcsúk Budapesten 

A gyakorlott utazók ma már igényesek, és mindenre odafigyelnek – a tapasztalatlanokat pedig szintén csak egyszer lehet becsapni, úgyhogy várhatóan csak idő kérdése, és a hazai szervezett utazás piaca is átalakul. Ezzel együtt fog járni az is, hogy kevesebben fogják tudni megfizetni, viszont egyre kevesebben fogják igénybe venni is, mert közvetítő nélkül is meg tudják szervezni a nyaralásukat. 

Akik tavaly utazási irodával utaztak, leginkább Horvátország, Olaszország és Törökország felé vették az irányt. Érdekesség, hogy a tengerparton nyaralók közül Horvátországba utaztak a legtöbben úgy is, hogy maguk kerestek szállást. A leghosszabb időt, átlagosan nyolc és fél éjszakát Törökországban töltötték a hazai turisták. A pandémia előtt Görögország volt a legkedveltebb úti cél, ott még átlagosan kilenc éjszakát töltöttek a szlovákiai turisták. Két-három napra leginkább Csehországba és Magyarországra utazunk, nem feltétlenül turistaként, gyakran családi látogatásokra. Míg Csehországba 2019-ben még 1,3 millió ember utazott Szlovákiából, tavaly már az egymilliót sem érte el a számuk. Magyarország esetében fordított a tendencia, nő az odautazók száma, de mindkét országban átlagosan három éjszakát töltenek a szlovákiai turisták. A Magyarországra utazók száma 2024-ben 130 ezerrel volt több, mint 2019-ben. A statisztikai hivatal adatai szerint főleg az egyre népszerűbb lány- és legénybúcsúknak, valamint az iskolai kirándulásoknak köszönhetően – ezért is a legnépszerűbb célpont Budapest. Egyre kevesebbet utazunk viszont Lengyelországba, Németországba, és Ausztria is inkább csak a síszezon idején népszerű. 

Mennyi jut a nyaralásra? 

A közhiedelemmel ellentétben nem a frissen diplomázott fiatalok utaznak a legtöbbet, hanem a 35 és 44 év közöttiek. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint, bár a hazai népesség alig húsz százalékát teszi ki ez a korosztály, a nyaralóknak mégis 28 százalékát ők alkotják. 

További tévhit, hogy a nyugdíjasok sokat utaznak. Az idejükből ugyan kitelik, de sok esetben az egészségi állapotuk és a pénztárcájuk sem engedi meg. A nyugdíjas utazók aránya az európai államok többségében sokkal kisebb, mint amilyen az arányuk az adott ország lakosságához mérten. Kivételt csak Svédország és Hollandia képez, már a német nyugdíjas turisták száma is jelentősen csökken. Szlovákiában a lakosság húsz százaléka nyugdíjas, de a nyaralóknak csak a tíz százaléka tartozik ebbe a korosztályba. 

Az utazási irodák katalógusait nézegetve hihetetlennek tűnik, hogy a statisztikai hivatal szerint átlagosan 700 euróba kerül egy külföldi nyaralás, de ez csak három-négy napot jelent. Ha több napról van szó, az átlag már 900 euró. A hazai üdülésekért átlagosan 400 eurót vagyunk hajlandóak kifizetni – az összeg ez esetben többnyire csak a szállást, esetleg a reggelit tartalmazza. 

Az Eurostat szerint a szlovákiai polgárok átlagban 350 eurót költenek a szabadságukra, 100 euróval többet, mint a csehek, holott ők sokkal jobban keresnek. Kevesebbet, kb. 250-300 eurót költenek a nyári szabadságra a magyarországi és lengyelországi utazók is, de hangsúlyozni kell, hogy ez mindig csak az átlag, amiben az egynapos strandolás és a többhetes luxusjachtozás is benne foglaltatik. Egyelőre csak irigyelhetjük a luxemburgiakat, akik átlagosan 1 200 eurót költenek a nyaralásukra, de szívesen cserélnénk a németekkel vagy az osztrákokkal is, akik 700-800 eurót költenek fejenként nyaralásra. 

Nem mindenki szeret utazni 

Fontos szempont, hogy Szlovákiában azért is jön ki 350 euróra egy átlagos nyaralás, mert a lakosság egyharmada, vagyis több mint másfél millió ember egyáltalán nem utazik – többnyire egészségügyi vagy anyagi okokból. Az arány javul, tíz éve még a lakosság fele nem engedhette meg magának a nyaralást, és nem mellékes az sem, hogy több mint 330 ezer ember akkor sem akar kimozdulni otthonról, ha megengedhetné magának. Nem mindenki képzeli el a pihenést úgy, hogy külföldre utazik, reptereken várakozik, egész éjszakákat tölt buszokon, vagy zsúfolt autópályákon több száz kilométert vezet le. Van, aki a megszokott környezetét részesíti előnyben, és számára már az is pihenés, hogy nem kell munkába mennie, a családjával lehet, rokonokat, barátokat látogathat. Aki autóval indul nyaralni, itt elolvashatja, mi legyen mindenképp az autós túlélő csomagban!

Mióta sok kertes házhoz medence is tartozik, sokan előnyben részesítik az otthoni pihenést. Nagyon kicsi gyerekekkel – hároméves korig az orvosok sem ajánlják a hosszú utazást, főleg tengerpartra nem, mert az ő hőháztartásuk még nem úgy működik, mint a felnőtteké, gyorsabban kimelegszenek. Ugyanez érvényes a 65-70 év felettiekre, esetükben is kimerítő lehet a tengerparti nyaralás, főleg, ha a hőmérő higanyszála a 30 fok fölé kúszik. A lényeg, hogy mindenki számára az az ideális nyaralás, ami őt pihenteti, kikapcsolja – ez pedig ugyanúgy lehet világkörüli út, tengerparti henyélés, mint itthoni sütögetés a barátokkal vagy egy jó könyv olvasása a hűvös szobában.