Hiába a korábbi ígéretek és a már bevezetett megszorítások: Robert Fico kormányának eddigi két költségvetési konszolidációs csomagja nem volt elegendő ahhoz, hogy az államháztartási hiányt és az államadósságot fenntartható pályára állítsa. A következményeket 2026-ban közvetlenül érezzük majd a pénztárcánkon.
rágább édességek, szűkülő adóvisszatérítések
A 2025-re elfogadott konszolidációs csomag egyik legfontosabb eleme az általános forgalmi adó alapkulcsának emelése volt: az áfa 20 százalékról 23 százalékra nőtt. A változások azonban itt nem állnak meg.
2026-tól a cukros és sós nassolnivalók – például a chipszek, lekvárok – áfája is 19-ről 23 százalékra emelkedik.
Ugyanez vonatkozik az édesített italokra, így a kólákra és gyümölcslevekre is, amelyek esetében a kormány már 2024-ben külön cukoradót vezetett be.
Pozitív kivételt jelent a nyomtatott sajtó: az öt százalékos kedvezményes áfakulcs a ritkábban megjelenő újságokra és magazinokra is kiterjed, ezzel támogatva a hagyományos médiát.
Céges autók: kevesebb visszaigényelhető áfa
Jelentősen változnak a céges személyautókhoz kapcsolódó elszámolási szabályok is.
Amennyiben a járművet üzleti és magáncélra egyaránt használják, az áfa-visszaigénylés mértéke 100 százalékról 50 százalékra csökken.
Ugyanez érvényes a kapcsolódó költségekre is: szervizelésre, üzemanyagra vagy gumiabroncsokra már csak a kiadások fele számolható el.
Kötelező kártyás fizetés: újabb teher a kereskedőknek
2026 márciusától minden egy euró feletti vásárlás esetén kötelezővé válik a készpénzmentes fizetés biztosítása.
A kereskedők nem utasíthatják el a bankkártyás, mobilos vagy QR-kódos fizetést, ami terminálbeszerzést és folyamatos tranzakciós díjakat jelent számukra.
Bár a lépés a pénzforgalom fehérítését szolgálja, a kisvállalkozók számára újabb költségtételt jelent.
Egyéni vállalkozók célkeresztben
A harmadik konszolidációs csomag legnagyobb vesztesei egyértelműen az egyéni vállalkozók (SZČO). Az eddigi 12 hónapos járulékmentes időszak hat hónapra rövidül, miközben jelentősen nőnek a minimális befizetések.
A társadalombiztosítási járulék alapja az átlagbér 50 százalékáról 60 százalékára emelkedik, ami a havi befizetést 252,60 euróról 303,12 euróra növeli. Ez mintegy 200 ezer vállalkozót érint. Az egészségbiztosítási járulék szintén nő: 15-ről 16 százalékra, havi 121,92 euróra.
Egyetlen könnyítés, hogy a 100 ezer euró alatti éves bevételű cégek és vállalkozók mentesülnek a tranzakciós adó alól.
A munkavállalók sem maradnak ki
2026-tól a munkavállalók és önfizetők magasabb egészségbiztosítási járulékot fizetnek: a kulcs 4-ről 5 százalékra nő. Egy 1500 eurós bruttó fizetés esetén ez havi 15 euróval csökkenti a nettó jövedelmet.
Újdonság, hogy járulékfizetési kötelezettség keletkezik olyan időszakokra is, amelyek eddig mentesek voltak – például betegszabadság vagy szülési szabadság idején.
A munkáltató által fizetett betegszabadság időtartama 10 napról 14 napra nő.
Szigorodó munkanélküli ellátások
A munkanélküli ellátások rendszere is átalakul. Az első három hónapban még a korábbi bér 50 százaléka jár, ezt követően azonban az összeg fokozatosan csökken: előbb 40, majd 30, végül 20 százalékra.
Progresszív adózás: aki többet keres, többet fizet
A kormány bevezeti a progresszív személyi jövedelemadót. Az évi 44 ezer euró alatti adóalap esetén marad a 19 százalékos kulcs, efelett azonban 25, 30, majd 35 százalékos adósávok lépnek életbe. A legmagasabb kulcs a havi 7300 euró feletti bruttó jövedelmeket érinti.
A nagyvállalatok sem kerülhetik el a szigorítást: az évi öt millió euró feletti adóköteles jövedelemmel rendelkező cégek adólicence háromszorosára, 11 520 euróra nő.
Három ünnepnapból munkanap
Három állami ünnep válik munkanappá: november 17. véglegesen, míg május 8. és szeptember 15. 2026-ban.
A pénzügyminisztérium szerint ez az egyik legnagyobb költségvetési hozadékkal járó intézkedés. A boltok többsége ünnepnapokon is nyitva tarthat.
Bankok, biztosítók, befektetők – végül az ügyfél fizet
A befektetési alapkezelők és nyugdíjpénztárak különadója 4,36-ról 15 százalékra emelkedik, amit várhatóan a lakossági befektetők magasabb díjak formájában éreznek meg. A nem-életbiztosítások adókulcsa 8-ról 10 százalékra nő, ami drágább lakás-, autó- és utasbiztosítást jelent.
A bankok továbbra is kulcsszereplők a költségvetés feltöltésében: különadót, magasabb társasági adót és a tranzakciós adó terheit is viselik – amelyeket nagy valószínűséggel az ügyfelekre hárítanak át.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.