Kép: Facebook/BROZ
A Duna mellékágrendszerének minőségi, mesterséges elárasztásáért folytatott küzdelem még mindig nem ért véget - olvasható a BROZ természetvédelmi egyesület közösségi oldalán.
A Duna mellékágrendszere egy 35 kilométer hosszú terület Doborgaz és Bős között. A bősi vízerőmű működése közvetlenül befolyásolja ezt az ágrendszert és a hozzá tartozó vizes élőhelyeket, amelyek az erőmű megépítése óta 80%-kal kevesebb vizet kapnak, mint korábban. A megoldást az úgynevezett szimulált áradások jelenthetik.
Ez azt jelenti, hogy tavasszal és nyáron nagyobb mennyiségű vizet engednek a területre, hogy utánozzák a Duna természetes vízszintemelkedéseit, és feltöltsék a mocsarakat, illetve a mellékágakat. Ilyenkor szaporodhatnak a kétéltűek és a halak, a ligeterdők öntözést kapnak, és a Duna menti ártéri természet legalább részben újra természetes módon működhet.
A folyamat megvalósítása azonban korántsem egyszerű. A dunai ökoszisztémáknak itt minden egyes liter vízért versenyezniük kell az energiatermeléssel, amely az erőmű malmára hajtja a vizet.
Jelenleg olyan dokumentum előkészítése zajlik, amely ezeket az elárasztásokat és azok mértékét jogilag is rögzíti. Ezt az anyagot a bősi vízerőművet üzemeltető állami vállalat vízügyi szakemberei dolgozzák ki, azonban a javasolt vízmennyiségek nem elegendőek a ligeterdők megfelelő és kellően hosszú ideig tartó elárasztásához.
A BROZ is részt vesz ebben a folyamatban, és célja, hogy a természet számára a lehető legjobb feltételeket vívják ki. Ennek kapcsán videókampányt is indítottak közösségi oldalaikon.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.