Kaszmán-Saróka Liliána Farnadon született, a helyi alapiskolában tanít, szakmai előadásaival más pedagógusoknak is segít, módszertani könyvet írt. A 2015-ben megalakult Estendøn zenekar énekesnője, egy kislány édesanyja.
Ez itt a Társalgó, ahol szlovákiai magyar közéleti szereplők 11+1 kérdésre válaszolnak, és megmutatnak néhány fényképet a családi albumukból a Vasárnap olvasóinak.
Mi a legmeghatározóbb gyermekkori emléke?
A családi kirándulások. A szüleim szerettek jönni-menni, velünk együtt felfedezni a körülöttünk lévő kincseket. Főleg felvidéki, szlovákiai helyeket kutattunk fel. Minden nyáron megismerhettük egy-egy apró részletét a magyar történelemnek. Rengeteg várat, kastélyt, barlangot bejártunk, nagyon sokat túráztunk. Ezek a kirándulások a mai napig esszenciális emlékként és lételemként élnek bennem. Folytattam ezt az életvitelt, nagyon szeretek kirándulni, új helyeket felkutatni, és gyönyörködni ebben a sok szépségben, amit a Jóistentől kaptunk.
Mi a kedvenc kirándulóhelye?
Az egész Kárpát-medence. Ennél messzebb még nem nagyon jutottam el, de nem is vágyom rá, mert még mindig akad itt felfedezni való. Selmecbánya igazi kincses város, de Budapestet is említhetném. S bármelyik erdő nagy kedvenccé tud válni.
A kérdéssor adott, ezért az énekesnőnek is feltesszük a kérdést: szokott énekelni?
Természetesen szoktam, ez is egy fontos része a személyiségemnek, a lételemem. Az énekhangom az a hangszerem, ami mindig kéznél van. Mostanság leginkább gyerekdalokat, mondókákat és népdalokat énekelek a kislányunknak. Régi vágyam, hogy egy énekkarban is énekelhessek, de ez talán egy következő életbe férne bele.

Mi tölti fel?
Szerencsés ember vagyok, mert meg tudom találni az örömöt és a feltöltődési lehetőséget a mindennapi teendőimben is. Élethelyzettől függ, hogy éppen milyen energiákra van szükségem. Legyen szó egy kis sétáról, kirándulásról, jógáról. Az elcsendesedés is feltölt, amikor leülök a naplóimhoz, és kiírom a gondolataimat. Átgondolom azt, hogy most éppen hol vagyok, és hová akarok eljutni, vagy azt, hogy mi történt velem, és ez hogyan hat rám. Nagyon szeretek elmélkedni, olvasni, zenét hallgatni, alkotni.
Mivel foglalkozna, ha nem a jelenlegi munkáját végezné?
Az a „baj”, hogy túl sok minden érdekel. Lehet, hogy valamilyen vállalkozást indítanék, amiben van kreatív munka, de mindeközben emberekkel is foglalkozhatnék. Nyughatatlan ember vagyok, mindig van egy jó ötlet, ami eszembe jut, amit megvalósítanék. Ezért jó a tanári szakma, nagyon univerzális, sok oldalamat tudom hasznosítani.
Mire a legbüszkébb?
Nem szoktam vállon veregetni magam azért, mert valamit elértem. Büszke vagyok a családomra, a férjemre, szüleimre, nagyszüleimre, testvéremre – mindenkinek van (illetve volt) valamilyen tehetsége, amit nem pazarolnak el.

Mi a fontos az egészség megőrzése szempontjából?
A legfontosabb a mentális egészségünk karbantartása. A másik alapvető dolog az, hogy tudjuk, hogyan működik a szervezetünk, és hallgassunk rá. Fontos, hogy ne veszítsük el a kapcsolatot a testünkkel, és időben reagáljunk szervezetünk igényeire. Ha az ember figyel a teste jelzéseire, tudja, mikor induljon el egy sétára, vagy igyon egy pohár vizet.
Melyik könyv vagy film volt önre a legnagyobb hatással?
Minden életszakaszomnak megvolt a maga nagy hatású könyve, de ha az általánosan érvényes hatásúakat nézem, akkor a Biblia és Márai Sándor Füves könyve az, amihez mindig visszatérek. Sok kedvenc filmem van, ezek közül hatásban kiemelkedik a Tizenkét dühös ember, Az ötödik pecsét, ami számomra nagyon megrendítő volt, a Száll a kakukk fészkére – ezek valójában irodalmi alkotásokon is nyugszanak. Ide tartozik még A remény rabjai és az Egy csodálatos elme.

Mi a legszebb magyar szó?
Jelenleg a Borbála, a kislányunk neve – hangzásban és jelentéstartalomban is ez a legszebb.
Mit tart a legfontosabb emberi tulajdonságnak?
Az emberséget és az igazságosságot. Ha ez a kettő egészséges módon minden emberben meglenne, akkor nem kellene fognunk a fejünket a nagyvilágban történő események miatt.

Hisz Istenben?
Evangélikus családban nevelkedtem, így élem a mindennapjaimat. Szlovákiai magyar evangélikusként hatványozottan kisebbségben vagyunk, nehéz kapcsolódni magyar evangélikusokhoz, mert mind messze esnek Farnadtól. Megtaláltam a helyem a közösségemben, ami a támaszom abban, hogy aktív maradjon az Istennel való kapcsolatom. Fontos, hogy kapcsolatban maradjak a Nagyfőnökkel, mert neki köszönhetem, hogy ilyen jó dolgom van, amiért mindennap hálát adok.
+1 Ha varázspálcával meg tudna változtatni valamit a világban, mi lenne az?
Azt, hogy minden ember döntése olyan értékek mentén történjen, ami kapcsolódik az igazságossághoz és az emberséghez. Ha így lenne, akkor talán elégedettebb lenne a világ a saját helyzetével.

A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. április 2-ai számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.