„Szeretnék a nagyimmal az anyanyelvén beszélgetni...” – Kik és hogyan tanulják idegen nyelvként a magyart?

Aki ma idegen nyelvet szeretne tanulni, rengeteg módon megteheti. Angol, francia, német, spanyol, arab, kínai – ezek a slágernyelvek, de vajon mi késztet valakit arra, hogy magyarul kezdjen el tanulni?

Érzelem és értelem

A magyar nyelv elsajátításának sokféle motivációja lehet. Itt az óra résztvevői közül a legtöbbeket érzelmi okok vezérelték, hogy belevágjanak. 

Sokan magyar párjuk vagy házastársuk miatt fognak bele a nyelvtanulásba – közülük többen kétnyelvű gyermeket nevelnek. Mások családi gyökereikhez szeretnének közelebb kerülni.

Amikor az óra résztvevőitől kérdezem, hogy miért tanulnak magyarul, az egyik szemüveges úriember például magyarul is válaszol: „A nagyim magyar, és szeretnék vele az anyanyelvén beszélgetni.” A legidősebb résztvevő viszont mosolyogva mondja, hogy erre még csak szlovákul tud válaszolni, őt a magyarországi kirándulások inspirálták a nyelvtanulásra. De vannak olyanok is, akik egyszerűen szeretik a kihívásokat, vagy közösségi élményként tekintenek a magyarórákra.

A diákok közt vannak fiatal egyetemisták, dolgozó felnőttek, de nyugdíjasok is.

„Sokan költöznek a környékről Magyarországra: Rajkára, Hegyeshalomra… Aztán szívesen beszélgetnének a szomszédaikkal, a helyiekkel. 

De olyan nyugdíjas diákom is volt már, aki tudatosan az Alzheimer-kór megelőzése érdekében kezdett magyarul tanulni, mert kutatások szerint a magyar nyelv különösen jó agytorna”

 – magyarázza a nyelvtanár. A kezdő csoportban most csak szlovákok vannak, de más nemzetiségű diákok is előfordulnak a nyelvkurzuson. Ilyenkor a legelején három nyelven: magyarul, szlovákul és angolul is magyaráznia kell Mariannának.

Közösségi élmény

A pozsonyi Liszt Intézet nyelvkurzusaira A1-től B2-ig bármilyen szinten lehet csatlakozni. A kezdők számára októberben indulnak a csoportok, de aki már tud egy kicsit magyarul – például képes egyszerű mondatok alkotására vagy bemutatkozásra –, év közben is csatlakozhat.

„Fontos, hogy valaki mennyire tud beszélni, de az is, hogy érti-e a nyelvtani szerkezeteket, tud-e olvasni, megérti-e az írásos feladatokat. Van, aki jól kommunikál, de nem tud írni vagy olvasni magyarul, mert otthon csak hallotta a nyelvet. Mások fordítani szeretnének, ezért célzottan a nyelvtani alapjaikat kell fejleszteni” – részletezi Marianna.

Az óra hangulata családias. A kezdők csoportjába összesen nyolcan járnak, de most ketten hiányoznak. Heti kétszer találkoznak: hétfőnként személyesen, szerdánként pedig online. A csoport tagjai már ismerik egymást, október óta rendszeresen tanulnak együtt. Teát főznek, mindenki eszik egy kis csokit, gumicukrot, hogy felélénküljön, majd kezdődik is az óra. A házi feladatot ellenőrizzük. Hétvégi programot kellett összeállítani egy idelátogató barátnak. 

Meglep, hogy milyen ügyesen képeznek komplex mondatokat. Van, akinek a kiejtésén se hallani, hogy nem magyar az anyanyelve. 

Jobbra-balra, vissza gyerekbe

A házi feladatok ellenőrzése után rátérünk az új anyagra: közlekedési eszközök, útba igazítás és sorszámnevek. Kis csoportokban kell beszélgetniük a diákoknak arról, hogy mit gondolnak egy-egy közlekedési eszközről, majd útba igazítást kell kérniük az utcán. Engem is bevonnak. Nagyon kell figyelnem arra, hogy milyen szavakat használok, egyszerűen kell magam kifejezni. Nem is olyan könnyű feladat, de a diákok élvezik a játékot. Budapest térképét nézegetik – onnan inspirálódnak „úti célok” iránt. Vannak, akik bonyolítják: nem csak a helyes szavakra figyelnek, hanem a buszok, villamosok valós útvonalát is ellenőrzik. Míg egy másik páros inkább Pozsonynál marad, azt ismerik, azon belül adnak meg útvonalakat, járnak be fejben utcákat, tereket. Szinte gyerekbe mennek át. Nem véletlenül! 

„A kezdőknél nem csak lassabban kell beszélni, hanem a már ismert szókincshez kell igazítani a magyarázatokat. 

A nyelvtanulás során sokak számára a legnagyobb kihívás az, hogy egy korlátozott szókincs segítségével fejezzék ki magukat.

 Olyan ez, mint amikor egy gyerek beszélni tanul: hibázik, újra megpróbálja, és néha bosszankodik magán. Gyakran mondom a diákjaimnak, hogy képzeljétek el, hogy egy kisgyerek próbálja elmagyarázni nekem, mit akar, de nincs hozzá szókincse. Ilyenkor mit csinál? Próbálja körülírni” – mondja Marianna Angouris Husáriková.

Nehézségek és félreértések

A magyar nyelv elsajátítása nem mindig egyszerű – ez nem az a nyelv, amit néhány hónap alatt meg lehet tanulni. A nyelvtanulási idő változó, de általában az alapok elsajátítása (A2-es szint) három évbe telik, míg az önálló nyelvhasználathoz szükséges B2-es szint eléréséhez legalább hat-nyolc év kellhet. 

„Vannak azonban diákjaink, akik már több mint tíz éve járnak magyarra – nem feltétlenül vizsgázni akarnak, egyszerűen szeretik a nyelvet és az órák közösségi élményét.”

A kiejtés különösen nagy kihívás lehet egy szlovák anyanyelvű számára. 

„Az a hang például labiális, az ajkakat is használni kell hozzá, míg a szlovákban nem. Emiatt gyakran ó-nak hangzik. Az ü és ö hangok szerencsére ismerősek a németet beszélők számára, de ezek gyakorlását sem hagyjuk ki.”

A hosszú és rövid magánhangzók különbségének megtanulása is kulcsfontosságú, mivel ez sok más nyelvben nem létezik. 

Az angol, az olasz, az orosz, az ukrán, de még a német sem tesz különbséget köztük, így a magyarban ez külön nehézséget jelenthet. Persze vicces félrehallások is előfordulnak. 

„Nagyon kell figyelni a -szor és -szar végződés közötti különbségre. Gyakori hiba, hogy a háromszor helyett háromszart mondanak, ami teljesen mást jelent. Az abba szó is sokaknak szokatlan, egyből a zenekarra gondolnak, de a fakanál hallatán is sápadtak már el néhányan” – teszi hozzá nevetve.

A ragozás szintén nehézséget jelent. A szeretek és a szeretem közötti különbséget sokan nem érzik. „Gyakran előfordul, hogy a tanulók az igéket ragozás nélkül próbálják használni, de erre mi nagyon odafigyelünk már az első órától kezdve. A helyes raghasználatot folyamatosan gyakoroltatjuk, hogy természetessé váljon.
 

Diákból lett tanár

Marianna Angouris Husáriková energiával teli, szenvedélyesen szereti a munkáját. Huszonkét éve tanítja magyarra a diákokat. Ő maga pedig épp a görög nyelvet igyekszik elsajátítani.

„Még egyetemista voltam, amikor Hizsnyai Tóth Ildikó tanárnő megkért, hogy két hétig helyettesítsem. Ő előre mindent előkészített, és így történt, hogy 22 évesen először álltam ki diákok elé – és nagyon élveztem. Lenyűgözött, hogy figyelnek rám, érdeklődnek, szeretik az órákat, ismételnek, és örömüket lelik a beszédben. Ez teljesen magával ragadott, azóta ezzel foglalkozom.”

Gyorsan elrepül a másfél óra. Észre se veszem, hogy már negyed kilenc van. 

Az órán utaztunk, számoltunk, útba igazítást kértünk, megtanultuk, hogy mi a különbség az egy patika és a patika közt, de azt is, hogy hogyan kell elmondani, hogy hányadik emeleten és melyik ajtó mögött található valami.

Hogy miért írom többes számban? Mert én is tanultam valamit. Anyanyelvi beszélőként máshogy tekintek a magyar nyelve, nem feltétlenül tudom megmagyarázni, hogy mit miért mondunk úgy, ahogy… Persze a magyar nyelv tanulása nem csupán szavak és nyelvtani szabályok elsajátítását jelenti. Ez egy hosszú, kihívásokkal teli út, amely során a tanulók nemcsak egy új kommunikációs eszközt kapnak, hanem egy új közösség részévé is válnak.