Szent István a szlovákok között. Zsolnán még templomi éneket is írattak a tiszteletére

Amikor a Szent István királynak szentelt templomok papjait felhívtuk, Zsolna Závodie városrészének plébánosa, Štefan Fábry volt a leglelkesebb. Nem csoda, egy az 1200-as évek elején, román stílusban épült műemlék templom papja, amelyet nem csak a hívők, de a turisták is gyakran látogatnak. A freskókkal díszített, zsindelytetős templom valóban különös hangulatot áraszt, nem véletlen, hogy rengeteg itt az esküvő. 

A zsolnai kiskirály-templom

„A templom első időszaka a dominikánusokhoz kötődik, a 13- 14. században keletkeztek azok a freskók, amelyek a tizenkét apostolt, Krisztust, mint Pankrátort, a mindenség urát, és négy magyar szentet: Szent Istvát, Szent Erzsébetet, Szent Imrét és Szent Lászlót ábrázolják. A magyar szenteket későbbi festmények takarják, ma nem láthatók. Azt sem tudjuk, volt-e itt az a 19. századot megelőzően Szent Istvánt ábrázoló oltárkép, mert amit nagyon rossz állapotban megtaláltunk a padláson, az 1847-ből származik, Jo Wormutžech aláírással. Most restauráltattuk, remélhetőleg Szent István ünnepére elhelyezhetjük a templom falán, mert sajnos, a régi oltárból nem maradt semmi”- mondja a plébános. 

A templomban jelenleg csak egy minden bizonnyal máshonnan származó szonbor emlékeztet a védőszentre, de ez a hívőket nem zavarja. Štefan Fábry szerint minden mise teltházas, még kint is lócákat kellett elhelyezniük. 

Ide mindig szerettek járni az emberek, ma is azt mondják, a králikhoz, a kiskiályhoz mennek misére, mert a templom valóban kicsi, kb. hatvan férőhelyes. Mivel pontosan nem ismert a felszentelés ideje, de 1220 és 1250 közé tehető, úgy döntöttünk, 1225 pont jó dátum és idén augusztus 15. és 17. között ünnepeljük meg a 800. évfordulót. 

Lesz püspöki mise, szeretetlakoma, színészek olvassák fel Szent István Intelmeit, majd vasárnap hagyományos búcsús mise. Závodie még olyan mint egy falu, tartják az emberek a búcsút, vendégeket is hívnak és örülnek, hogy idén, még ünnepélyesebb lesz az egész.”

Koszorúk babérral és magyar trikolórral

A történelem paradoxona, hogy épp Zsolnáról származik Ján Slota, nacionalista szlovák politikus, a Szlovák Nemzeti Párt egykori elnöke is, aki 2008-ban lovon ülő bohócnak nevezte Szent Istvánt. Templomba valószínűleg nem jár Slota, Szent Istvánról sem tudhat többet, mint, hogy magyar volt, ezért Štefan Fábry szerint a hívőket sem érdekekelte a véleménye.

2017 óta vagyok itt, Szent Istvánról mindig úgy beszéltem, mint aki a kereszténységet terjesztette tájainkon abban az időben, amikor még nem volt fontos, hogy valaki szlovák vagy magyar. Egy nagy közös ország népei voltunk és egy nagy királynak köszönhetjük, hogy a kereszténységet és nyugati kultúrát választotta. Ilyen szempontból szerintem fontosabb számunkra, mint Cirill és Metód, bár ezzel sok szlovák kollégám nem értene egyet.

 Soha nem hallottam a hívektől nacionalista megjegyzéseket, természetesnek tartják, hogy Szent István a sajátunkként tiszteljük. Inkább az ide érkező magyar turisták tartják fontosnak, hogy piros, fehér, zöld szalaggal díszített koszorúkat helyezzenek el a templomban, de nem gond, elférnek itt“ - mondja a plébános és lefordíttatja velünk egy ceglédi csoport üzenetét. Nem lep meg, hogy köszönik a szíves fogadtatást. 

Koszorúkat látunk a templom falain is, kereszteket övező babér és tölgyfalevél fonatokat. „Ezek konszekrációs keresztek, azokat a pontokat jelzik, ahol a jezsuiták által végzett 1762-es nagy felújítást követően templom megszentelésekor a püspök krizmával megkente a falat. A koszorúban a babér a győzelmet,dicsőséget, a tölgy a az erőt és álhatatosságot jelképezi” – sorolja Štefan Fábry. A jezsuitákhoz fňződik az eredeti román stílzsú kis ablakok befaláza és barokk ablakok kialakítása, de a kórus bővítése is. „A karzatot is kiszélesítették, a fakazettás korlát eredetileg piros fehér, zöld volt, közepén pedig öt olajfestményt helyeztek el, amelyek Jézus feltámadásét, I. Lipót császárt, II. Szent Henrik császárt, aki István király feleségének , Gizellának a testvére volt,Salamon magyar királyt és és a háromkirályok egyikét, a szerecsen Boldizsárt ábrázolják. Máig is rejtély számunkra, hogy utóbbira miért esett a választás, de a kutatások során érhetnek még bennünket meglepetések.”

Szlovák himnusz Szent Istvánhoz

Engem akkor ér a legnagyobb meglepetés, amikor megkérdezem, léteznek-e Szent Istvánt dicsérő szlovák templomi énekek. „Nem léteztek, de mi írattunk egyet” – mondja büszkén és azonmód el is énekli nekünk, 

Ez a Király mindig Krisztust mellett állt. Ezt a királyt Istvánnak hívták. Mi évszázadok óta tiszteljük a szentet, öröksége szívünkbe rejtett” – tölti be zengő baritonja a templomot.

 „Amikor új orgonát vásároltunk templomunk számára, a poprádi származású Peter Franzen orogonaművész hangolta a sípokat és megkértem őt, hogy írjon egy himnikus éneket Szent István tiszteletére. Ez 2020-ban volt, 2022-bem a püspök jóváhagyta liturgikus énekként, azóta minden templombúcsúkor ezt énekeljük. A hívek nagyon hamar megtanulták és szeretik, mert valóban ünnepélyes. Énekelhetik máshol is, de számunkra van egy plusz sora, azzal fejezzük be, hogy Szent Istvánt, itt a legrégebbi zsolnai templomban dicsőítjük.”

A templomban Szent István ereklyéjôt is őrzik, egy a Szent Jobból származó csontszilánkot, amelyet Etdő Péter bíboros hozott ide 2020-bam. Körmenet ugyan nincs Závodie utcáin, de a templombúcsú napján kihelyezik az ereklyetartót és sokan leróják előtte kegyeletüket.

Öt réteg temető

A templom kívülről is impozáns, olyan, mint egy történelmi film díszlete, de annál sokkal szebb, mert igazi. Fal veszi körül, az udvarán szabadtéri kápolna is található, ahol régen talán az elhunytakat búcsúztatták. Óvatosan lépkedünk a templomudvarban, mert évszázadokon át temető volt. „Az archeológusok szerint öt rétegben vannak itt egymás alatt a sírok. Régen ha sírásás közben csontokra akadtak, a csontkamrába helyezték. Ennek a csontkamrának az alapjai ma is itt vannak., de a ha csontokra akadunk, már csak mélyebbre ássuk. Én még rózsaültetés közbem is találtam csontokat, el is gondolkoztam, milyen nagymúltú helyre vezérelt a Jóisten” – mondja Štefan Fábry.

Apai ágon magyar gyökereim vannak, a nagyapám, Fábry István a romániai Nagylakról származott, nagymamám, Csiba Cecília Diósförgepatonyról. 

Később Nyitrabányára, majd onnan Németprónára (Nitrianske Pravno) költöztek, én már ott születtem. Nagymama gyakran mondogatta nekem, hogy ha meg is tanult szlovákul, magyarul gondolkozik, mert úgy van behuzalozva az agya. Gyerekként ezt nem értettem, de ma már tudom, hogy a beszéd nem csak nyelvet, hanem kultutrális hátteret is jelent.A mi kulturális hátterünknek így része Szent István is.”

Beckó és a tridenti misék

Zsolnáról Beckó felé vesszük az irányt, ahol a méltóságteljes várrom alatt két katolikus templom húzódik meg. Az egyik a helyi ferenceseké, a másik a Szent Istvánnak szentelt plébániatemplom. A plébános nincs itthon és bár megígérte, hogy a templom nyitva lesz, az ajtót zárva találjuk. A szemben lévő kolostorban az iskolanővéreknél próbálkozunk, nem tudják-e kinél lehet a templom kulcsa, hogy legalább az oltárképet lefényképezhessük. A recepción szolgálatot teljesítő nővér nagyon segítőkész, fél Beckót körbetelefonálja, mire megtalálja a templomgondnokot. Közben azt is elmondja, a rend tagjai már évek óta a ferencesekhez járnak, mert a helyi pap a latin rítusú tridenti misék híve „és nagyon bigott”. Ennek jeleit aztán a templomban is látjuk, a hatalmas szószéken nyitott evangélium fekszik, tehát nyilván onnan prédikál és mindenhol felhívások vannak, hogy csak a nyelvre áldozás az helyes és üdvőzítő. A helyi plébános számára nyilvánvalóan megállt az idő Benedek pápánál, a templomban több helyen is a régi liturgiát támogató egyházfő arcképe van kifüggesztve. Miután a rácsokon keresztül készítünk néhány fényképet, a templom előtt keresztet vető hölgytől megkérdezzük, jár-e ide misére. „Nem, pedig mindig ide járt az egész családom. De amióta ez a pap van itt, inkább a ferencesekhez megyek. Háttal állt nekünk, minden latinul volt, csak a a prédikáció szlovákul, de jobb lett volna, ha azt is latinul mondja, mert folyton dorgálta, kioktatta a híveket. Mondják, hogy a plébániatemplomokban már nincs tridenti mise, de a pap csak ugyanaz maradt, a gondolkodása nem változott meg. Nem jövök ide vissza, amíg ő itt lesz, pedig sok szép emlék fűz a Szent István templomhoz. Itt volt az esküvőm, itt keresztelték a gyerekeimet, itt voltak elsőáldozók, bérmálkozók” – sóhajt a hölgy. Kérdésünkre, tudja-e, ki volt Szent István, szinte meg is sértődik, azt mondja, hogyne tudná, az a király aki a katolikus hitre vezette és halála előtt Szűz Máriának ajánlotta országát.

Mert akkor még egy ország voltunk. Ő meg egy haladó gondolkodású király volt, de itt most visszafelé halad az idő

 – mondja, és ha már nyitva a templom, legalább betekint. 

Szent István és a görögkatolikusok

Nyitra a következő megállónk, az ottani Szent István templom csodával határos módon maradt meg a Párutca várorészben, amelyet a hatvanas években teljesen újjáépítettek. Az egykori zsidónegyedet a földdel tették egyenlővé, csak a kicsi román-kori katolikus templomot hagyták meg - katonai raktárnak. Később a lakosok szeméttelepnek használták, mivel a feltöltött talaj szintje alatt volt, a kitört ablakokon dobálták be a hulladékot. A nyitrai püspökség 1992-ben a görögkatolikus gyülekezet rendelkezésére bocsátotta a templomot, de máig katolikus miséket is tartanak itt. 

A templom papja, Martin Pavúk biritualista, azaz görögkatolikus és római katolikus felszentelésben is részesült és mindkét felekezet miséit végezheti. Mivel a templomban több a görögkatolikus szertartás, ennek megfelelően alakították át. Az egykori oltár helyén ikonosztázion van, királyi kapuval, amelyen csak a pap léphet be és diakónusi ajtókkal. A szentképeket ikonok helyettesítik, Szent Istvánt hiába keresnék közöttük, mert ő nem tartozik a görögkatolikus szentek sorába. „Szeretnénk valamelyik falon elhelyezni a képét, hogy emlékeztessük a híveket, ki a templom védőszentje, bár eredetileg Szent Andrásnak ajánlották. Ő ott is van az ikonosztázionon, Szent Miklós mellett, akit a görögkatolikusok különösen nagy tiszteletben tartanak.” 

Kérdésünkre, melyik liturgia áll a szívéhez közelebb, Martin Pavúk azt mondja, nem tesz különbséget, mert nagyon sok a két vallásban a közös. 

Már a szenteken sem gondolkozom, kivétel nélkül mindegyikhez imádkozom, hogy segítsenek fenntartani a templomot. 

A püspökség számára nem jelentünk prioritást, a hívek adományaiból nem tudjuk fedezni a karbantartást, viszont a műemlékvédők szigorúan megkövetelik az előírások betartását. Nedvesek a falak, teljes felújításra lenne szükség, de nem látok rá sok esélyt.”

Szent István ünnepén római katolikus mise lesz a párutcai templomban, de Martin Pavúk azt mondja, eljönnek a görögkatolikusok is, mert a legtöbben felekezetre való tekintet nélkül a templommal azonosulnak. Azt is tudják, hogy Szent István a védőszentje, de legtöbbjük számára a római és görögkatolikusok szentek tömkelegében csak egy a sok közül. És ez talán a mennyek országában is így van.