Ulekla Ildikó ügyvéd válaszol
Ha bármilyen oknál fogva elhunyt családtagunk valamely aktív, pozitív értelemben elkönyvelhető vagyontárgya kimaradt az eredeti hagyatéki tárgyalás elbírálásánál, lehetőségünk nyílik a hagyatéki tárgyalás újbóli megnyitására póthagyatéki eljárás keretén belül. Ha ez az újonnan felfedezett vagyon kizárólag tartozás jellegű, illetve nem kíséri aktív vagyon is, az eljárást a bíróság nem folytatja tovább.
Póthagyatéki eljárást szinte minden esetben a számításba vehető örökösök egyike egyénileg vagy akár mindegyike közös beadvánnyal kezdeményezhet az illetékes bíróságnál. Jelen esetben illetékes bíróságként az az intézmény tekinthető, amely az eredeti jogerős hagyatéki döntést kiadta, hisz érdemben a póthagyatéki eljárás annak módosításáról, bővítéséről szól majd. Ritkább esetben fordul csak elő, hogy az eljárást hivatalból rendelik el (bíróság, állami szerv, önkormányzat kezdeményezi). Tapasztalataim alapján viszont ez inkább kivételt képez, és komoly indok alapozza meg.
A közhiedelem megcáfolásaként fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy póthagyatéki eljárás kizárólag olyan vagyontárgy öröklését érintheti, mely az eredeti hagyatéki eljárás során nem volt ismert ‒ más, az eredeti hagyatéki tárgyalással vagy döntéssel kapcsolatos kérdés megváltoztatása póthagyatéki eljárás keretén belül nem jön számításba. Ebből kiindulva az esetleges örökösök számának bővítése vagy csökkentése, de a döntéssel kapcsolatos más eljárásjogi vagy éppen tényszerű hiba elhárítása sem orvosolható póthagyatéki eljárással. A póthagyatéki eljárás kizárólag az eredeti eljárás eredményére épül, és az eredeti örökösök közti jogi viszonyokat hivatott rendezni az újonnan felfedezett vagyonnal kapcsolatban.
A bírósági keresetnek tartalmaznia kell a törvény által általánosan megkívánt, kötelező elemek mellett (melyik bíróságra szánjuk a beadványt kézbesíteni; ki a kérvényező fél; milyen célt szolgál a kereset; melyik elbírálandó ügyet érinti, valamint végül, de nem utolsósorban a kereset beadójának aláírása) azokat a speciális tartalmi elemeket is, melyek részletezik az elbírálásra szánt jogi kérdést, választ adva így egyebek közt arra, mi volt az eredeti hagyatéki tárgyalás ügyiratszáma, és ki volt az eljáró közjegyző; mikor emelkedett az eredeti hagyatéki döntés jogerőre; illetve kik a számításba vehető örökösök. Ami talán a legfontosabb ezek közül az elvárt tartalmi elemek közül, az az eredeti hagyatéki döntésből kimaradt vagyon alapos, részletes leírása – ha adott esetben ingatlanról van szó, elengedhetetlen a kataszteri (telekkönyvi hivatali) adatok feltüntetése.
Ahhoz, hogy a bíróság eljárhasson a póthagyatéki keresettel kapcsolatban, minden kétséget kizáróan igazolni kell az örökhagyó tulajdoni viszonyát az újonnan felfedezett vagyontárggyal kapcsolatban.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.