Ez a volt kommunisták politikai bosszúja.
Szlovák színész, politikus és a bársonyos forradalom egyik kulcsfigurája. A ’80-as években a Szlovák Nemzeti Színház meghatározó művésze volt, majd 1989-ben társalapítója lett a „Nyilvánosság az Erőszak Ellen” mozgalomnak. Később külügyminiszterként és kulturális miniszterként is szolgált. Színészként és közéleti szereplőként ma is aktív, markáns véleménye és karizmatikus fellépése miatt sokan emlékeznek rá.
Ez a volt kommunisták politikai bosszúja. Annyi cég és önkormányzat ad szabadnapot az alkalmazottainak, hogy egy fityinget sem spórol meg az állam november 17-én. Szlovákia történelmében csak két olyan fontos történelmi fordulópont volt az utóbbi száz évben, amelyekre valóban büszkék lehetünk: az egyik a fasizmussal szembeni ellenállás a szlovák nemzeti felkeléssel, a másik a kommunizmus elleni szembenállás 1989-ben.
Ez a kormány már mindkettőt meggyalázta azzal, hogy a náci eszméket vallókkal kokettál, és ki akarja törölni november 17-ét az emberek emlékezetéből. De bízom abban, hogy az ünnep ennyire cinikus degradálása sokak szemében csak emelni fogja november 17-e rangját.
A fiatalok ma már tisztán látják, mi történik a világban, nem hisznek el olyan badarságokat, hogy négy égtáj felé lehet politizálni. Csak két irány van: a demokrácia vagy az autokrácia felé. Bármit mond Fico, nincs olyan, hogy felülről rányitott demokrácia, mert negyven évünk volt a szocializmusban, hogy ezt kipróbáljuk, és hová jutottunk?
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.