Kép: TANAP
Egy elárvult hiúzkölyök új esélyt kapott a túlélésre a Tátrai Nemzeti Park zoológusainak köszönhetően. A nagyjából öthónapos nőstény az éhség miatt került emberközelbe, most pedig egy rehabilitációs központban erősödik, hogy visszatérhessen a vadonba.
A TANAP Igazgatóság zoológusai a kölyköt a Csendes-völgyi (Tichá dolina) karanténállomásról egy rehabilitációs központba szállították, ahol az első felépülés után már vidáman játszik.
Az elárvult eurázsiai hiúzkölyköt (Lynx lynx) október közepén találták meg Liptovská Kokava közelében. A vadonban általában láthatatlan ragadozót az éhség árulta el, amikor a hiúz kölyök a tyúkólba ment élelemért. A sikeres befogás után állatorvos vizsgálta meg az állatot, hogy kizárják a betegségeket. A Vendy névre keresztelt nőstény kiszáradt és lesoványodott állapotban volt, ezért néhány napra a Csendes-völgy biztonságos, nyugodt környezetébe került, ahol a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (TANAP) munkatársai folyamatosan felügyelték.
A mentő- és karanténállomás létrehozásának gondolata négy évvel ezelőtt született meg. Akkor a természetvédők három zergegidának kerestek menedéket — ez a tátrai bennszülött faj rendkívül érzékeny a stresszre. Mivel a TANAP akkori igazgatósága nem rendelkezett megfelelő létesítménnyel, a három gida közül csak egyet sikerült megmenteni. E célból később felújították a Csendes-völgyben álló, korábban elhagyatott épületet. Bár az állomás elsősorban a zergék gondozására szakosodott, a zoológusok más fajokra is számítottak, így nem lepte meg őket, hogy az első páciens éppen egy hiúz lett.
„Jelenleg stabil állapotban van, napról napra erősödik, és – mint minden ragadozó – már nagyobb mozgásteret igényel. A teljes önállósodásig azonban még hosszú út vár rá, ezért a rehabilitációs központban marad mindaddig, amíg képes nem lesz önállóan élni a vadonban” – mondta Erika Feriancová, a TANAP zoológusa. A létesítmény célja, hogy segítséget nyújtson azoknak az élőlényeknek, amelyek valamilyen okból olyan állapotba kerültek, hogy a túlélésükhöz emberi támogatásra van szükségük.
„Leggyakrabban könnyebben sérült, alultáplált vagy elárvult kölykökről van szó, amelyek különösen érzékenyek a környezeti ingerekre és az ember közelségére” – magyarázta Feriancová.
„A legfontosabb, hogy az állatok ne veszítsék el az emberrel szembeni óvatosságukat, és mielőbb visszatérhessenek a vadonba."
(Forrás: TANAP)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.