A magyar, egyházi és magániskolák képviselői, valamint a Magyar Szövetség oktatáspolitikusa egyelőre nem fogadták el azt a memorandumot, amelyet Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter tárt eléjük.
A dokumentum célja az lett volna, hogy stabilitást ígérjen a bizonytalanságba sodort intézményeknek – ez azonban nem sikerült. A tárgyalások folytatódnak, a memorandum äj syövegéről ma egyeztet az Oktatáspolitikai Műhely.
Miért került napirendre a méretszorzó csökkentése?
A miniszter szerdán terítette a kártyákat: magyar tannyelvű, egyházi és magániskolák vezetői, valamint a Magyar Szövetség képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák az alapiskolák finanszírozásának újragondolását. A minisztérium ugyanis azt tervezi, hogy a jelenlegi 1,495-ös méretszorzót jelentősen csökkenti, ami jövőre érzékenyen érinthetné a kisiskolákat. A kieső összeget csak azok az intézmények igényelhetnék vissza, amelyek részletes fejlesztési tervet dolgoznak ki és kitöltik a tárca kérdőívét.
A változás különösen a 250 fő alatti iskolákat érintené – a magyar alapiskolák több mint 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Az intézmények egy része akár 30–40 ezer eurós kieséssel is kénytelen lenne szembesülni.
Memorandum garanciák nélkül
A minisztérium egy memorandumot is összeállított, amely – legalábbis szándéka szerint – megnyugtatta volna a kisebb iskolákat. A dokumentum azonban nem tartalmazott világos pénzügyi biztosítékokat, így az érintett szervezetek végül nem írták alá.
Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatáspolitikai szakértője szerint ugyanakkor a napokban konstruktív megbeszélések zajlottak.
Drucker miniszter ígéretet tett arra, hogy azok a kisiskolák, amelyeknél a méretszorzó csökkentése a költségvetés több mint három százalékát érintené, garantált kompenzációra számíthatnak – amennyiben benyújtják fejlesztési tervüket.
A garancia a memorandum új változatában is megjelenhet, amelyet a felek még a héten véleményeznek.
Szorít az idő. januárban életbe léphet a szigorítás
A helyzet sürgető: a kompenzációs szabályt a kormánynak is jóvá kell hagynia. Erre azonban idén már csak egyetlen ülésen nyílik lehetőség.
A méretszorzó csökkentéséről szóló határozat január 1-jén automatikusan hatályba lép, így kevés idő maradt a finomhangolásra.
A tervezett változtatás különösen súlyosan érintené a nemzetiségi intézményeket. A 250 fő felettiek kapják meg teljes egészében a normatívát; a kisebb intézmények esetében a méretszorzó határozza meg a támogatás mértékét. A módosítás így 170 magyar alapiskola költségvetését csökkentené jelentősen.
Egyeztetés és kérdőív
A minisztérium december 20-ig készíti el azt a kérdőívet, amelyet az iskoláknak júniusig kell kitölteniük. Ebben a tervezett racionalizálási és hatékonyságnövelő intézkedéseket kell bemutatniuk.
Csak azok az intézmények igényelhetik vissza a kieső támogatást, amelyek részt vesznek ebben az eljárásban és kitültik a kérdőívet.
Tamás Erzsébet szerint a kérdőív nem jelent majd túlzott adminisztratív terhet, hiszen a szükséges adatokat az iskolák már most is nyilvántartják. Hozzátette: az Oktatáspolitikai Műhely szakemberei készek szakmai segítséget nyújtani a hosszú távú fejlesztési tervek elkészítéséhez.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.