A szélsőséges időjárás lassan hétköznapivá válik tájainkon, tavasztól őszig viharok, zivatarok, árvizek pusztítanak. Egy-egy ilyen természeti katasztrófát követően mindig többen kötnek ingatlanbiztosítást is, de csak ott, ahol a baj megtörtént. Viola Tibor pénzügyi tanácsadó szerint az emberek többsége még mindig abban bízik, hogy vele nem eshet meg hasonló.
Az utóbbi pár évben egyre viharosabbak a nyarak. Még mindig csak a károsultak kötnek ingatlanbiztosítást, ha addig nem volt nekik?
Vagy azok, akik látták, hogy a szomszédot, a falubelit milyen kár érte, és ez mennyi gondot, bajt okozott. Amíg nem történik a környéken valami nagy katasztrófa, addig nincs az emberekben késztetés, hogy biztosítsák az ingatlanjaikat. Kivételek persze mindig vannak, a tavalyi kelet-szlovákiai földrengés után is volt néhány érdeklődő, de ez egy-két hét után mindig lecseng. Most a köbölkúti nagy vihart követően is tapasztalták a kollégáim, hogy pár szerződést kötöttek, vagy megújítottak a környéken, de az ingatlanbiztosításokat illetően még mindig nem jellemző a nagyon felelősségtudatos hozzáállás.
Az újabb, értékesebb ingatlanokat gyakrabban biztosítják, mint a régieket?
Igen, ez érvényes. Az újabb házak tulajdonosai jobban odafigyelnek, már csak azért is, mert több a védendő érték: medence, jakuzzi, elektromos kapu, napelem panelek a tetőn és még folytathatnám.
A biztosítók hogyan reagálnak a globális felmelegedés okozta viharkárokra? Folyamatosan frissítik a termékeiket. Régebben az embereknek az volt fontos, hogy ha a villanymotor vagy a hűtőszekrény elromlott, azt fizesse meg a biztosító, de most már mások az igények. Rendezettek az udvarok, drága a térkő, a fák, a házak hőszigetelése, a kerti teraszok, a kinti világítás – ezt mind lehet és kell is biztosítani.
A kertekre és az ott található építményekre, növényekre külön biztosítást kell kötni? Van, amelyik biztosítónál a szerződés részben magába foglalja ezeket is, leggyakrabban a kertet, de azt is külön bele lehet foglalni. Különösen a medencét és annak tetőszerkezetét vagy a termést ajánlatos bebiztosítani, de akár még a háziállatokat is természeti katasztrófa esetére.
Egy kutyával például mi történhet ilyenkor?
Mondjuk a viharban ráesik egy háztetőről lezuhanó cserép vagy egy faág, és ilyenkor az orvosi ellátását a biztosító állja.
Mi mindent tartalmaz egy jó ingatlanbiztosítás?
Az első az ingatlan maga, a második a háztartás – ebbe mindaz az ingóság és berendezés beletartozik, amely lepottyanna, ha a házat a feje tetejére állítanánk. A harmadik pedig a felelősségbiztosítás. Az utóbbi is nagyon fontos lehet, ha például egy bérlakásban kiáztatom az alsó szomszédot, a gyerekek megkarcolják a szomszéd autóját, a szomszéd házának tetejére rázuhan a diófám, vagy a boltban összetörök egy drága whiskyt, beletöröm a kulcsot a zárba, esetleg a telkemen kívül történik csőtörés, és elárasztja a víz a pincémet.
Mindhárom biztosítást külön kell megkötni?
Igen. Az ingatlant például már az építkezés folyamán is be lehet biztosítani, a berendezést pedig a beköltözés után.
Villámkárok esetén különbséget tesz a biztosító direkt villámcsapás vagy távolabbi elektromos kisülés okozta kár között?
Ha közvetlenül csap be a villám, az egyértelmű, mert nyomai vannak. Ha valahol távolabb, de az elektromos rendszer túltöltődése miatti túlfeszültség okoz kárt a berendezésekben, azt az elektromos művek tudják igazolni.
Szempont, hogy van-e az adott ingatlanon villámhárító?
Szlovákiában a régebbi, rendszerváltás előtt épült ingatlanokon még nem kötelező a villámhárító, kivétel, ha az ingatlant vállalkozásra használják.
Sok településen épülnek új lakónegyedek árterületeken, egykori mocsaras részeken. Ilyen esetekben lehet árvízkárokra biztosítást kötni?
Nem, vagy csak komoly kivételekkel, esetleg jóval nagyobb összeggel.
Egy jobb ingatlanbiztosítás, amelyben már minden benne van, aminek benne kell lennie, mennyibe kerül évente?
Lakások estében 100-150 euró, házaknál kb. 250-300 euró, de ez már négyzetméterektől és felszereltségtől is függ. Egy okosház éves biztosítása akár 500 euróba is kerülhet.
Ha káreset történik, semmihez nem szabad nyúlni, amíg nem látja a kárfelmérő, vagy azért betakarhatjuk a tetőt, ha beázik?
A mai világban ez rendkívül egyszerű: mindent le kell fényképezni, videózni. A pusztítást rögzítő fotókhoz összehasonlításként mellékelhetünk olyan felvételeket is, amelyek az eredeti állapotokat rögzítik – mondjuk egy családi ünnepség alkalmával a szobabelsőt. Ezen túl életszerűen kell eljárni, mert ha például egy falut elöntött a helyi patak, a lakosok nem hagyhatják takarítatlanul a házaikat addig, amíg a kárfelmérő minden portát bejár. A lakhatás és a fertőzésveszély elhárítása végett is takarítani kell, ezért a biztosító sem fogja azt mondani, hogy semmihez ne nyúljunk.
Pontosan meghatározzák a biztosítók, milyen erősségű szél vagy földrengés, milyen mennyiségű csapadék számít természeti katasztrófának?
Erre minden országnak mások az adatai, a biztosítók a meteorológusok, szeizmológusok által meghatározott értékekből indulnak ki.
Milyen gyakran érdemes aktualizálni az ingatlanbiztosításunkat?
Legalább ötévente, mert emelkednek az ingatlanárak, fejlődik a technológia, egyre több a házfelújítás.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.