Az Áj-völgyi vízesések
Szlovákia területének mintegy 6,5%-át kilenc nemzeti park teszi ki, amelyek az ország természeti gazdagságának legértékesebb részeit őrzik. Mindegyik park egyedi természeti adottságokkal rendelkezik: magashegységek, mély szurdokok, vízesések, barlangok és ritka növény- és állatfajok jellemzik őket.
Szlovákia nemzeti parkjait bemutató sorozatunk korábbi részeit olvassa el itt és itt.
Tudta?
A természeti tájak védettségi szintje öt fokozatba sorolható, amelyben az 1-es a legenyhébb, az 5-ös a legszigorúbb korlátozásokat jelöli. Nemzeti parkjaink alapvetően 3-as besorolásúak, viszont a bennük található természeti rezervátumok ennél magasabb védettségi szinttel is bírhatnak. A hármas fokozat esetében például nem megengedett a turista ösvényekről letérni, tilos táborozni és sátorozni az arra kijelölt helyeken kívül, növényeket vagy terméseket gyűjteni a park területén. Ugyanakkor indulás előtt érdemes tájékozódni, hiszen vannak eltérések az adott nemzeti parkok szabályzatai között.
7. Szlovák-karszt Nemzeti Park
Szlovákia ez idáig egyetlen nemzeti parkja, amely a magyar nyelvterületet érinti. Több mint 1300 szakadékot és barlangot rejt. A barlangok gazdag élővilággal és ritka fajokkal rendelkeznek, megközelítőleg 35 000 év őskori kultúrájának leleteit őrizték meg, az idők során lakásként, szentélyként és sírként is szolgáltak. A Szlovák-karszt egyik legmeghatározóbb eleme a szlovák–magyar határtól alig pár kilométerre húzódó Szádelői-völgy, amelyet Szlovákia Grand Canyonjának is neveznek. A vadregényes táj és a szomszédos Áji-völgy vízesései maradandó élményt nyújtanak a turistáknak.
8. Pieninek Nemzeti Park
Bár ennek a legkisebb a területe a kilenc közül, de szépségével nem marad le a többi nemzeti parktól. A második legrégebbi park, amely a lengyel határ mentén húzódik. A vidék meghatározó eleme a Dunajec határfolyó, amelynek legfőbb attrakciója, hogy tutajozás közben csodálhatjuk meg a tájat, annak egyedi növény- és állatvilágát. Az itt élő gorálok pedig legendásan jó tutajosok. A Pieninekben kirándulva érdemes betérni a karthauzi rend által a 14. században épített, emblematikus Vöröskolostorba, amely élénk vörös színű tetőcserepeiről kapta nevét, s izgalmas kiállításoknak ad otthont.
9. Polonyinák Nemzeti Park
A Polonyinák Nemzeti Park a legkeletebbre fekvő nemzeti parkunk, a szlovák–lengyel–ukrán hármashatáron fekszik, s ezáltal az ország legkevésbé látogatottabb parkja. Ez a „hátrány” tulajdonképpen előnyére vált, hiszen az emberi behatás az élővilágra minimális. A parknak van egy másik – a csillagászok körében ismert – megnevezése is: Polonyinák Sötét Égbolt Park (Park tmavej oblohy Poloniny), ami abból adódik, hogy Szlovákiában itt a legkisebb a fényszennyezés mértéke, azaz éjjel itt van a legsötétebb. Sajátos „őserdőkkel”, endemikus – vagyis kizárólag e térségben előforduló – állat- és növényfajokkal is rendelkezik, vadon élő európai bölényeket is csak itt láthatunk.
Tíz, tíz, tiszta víz…
2002 óta nem kapott szlovákiai természeti táj nemzeti park besorolást – bár 2023 során heves viták zajlottak egy lehetséges Duna Menti Nemzeti Park ügyében. A természetvédők a Duna szlovákiai szakaszát szegélyező ártéri erdők kiszárádasára hívták fel a figyelmet. A jelenség látható és érzékelhető, de mégsem győzte meg a politikai döntéshozókat, hogy Szlovákia vízkészletei, fontos vízi élőhelyei nagyobb figyelmet és védelmet kapjanak. Ez lehetett volna Szlovákia tizedik nemzeti parkja, egyben az első, amely síkságon terül el, s amelynek központi eleme a víz, annak sokszínű és változatos élővilága. Jó, ha tudatosítjuk: a nemzeti parkok jövőnk zálogai…
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.