Ki fog húsz év múlva dolgozni a nyugdíjakra?

1

Tavaly mindössze 46 ezer gyerek született Szlovákiában – száz év óta a legkevesebb, és ez a szám a fele sem a 70-es évek elején világra jött évi 100 ezernek. Ha ez a trend folytatódik, 2050-re olyan helyzetben leszünk mint Japán, ahol már most több a nyugdíjas, mint a produktív korú felnőtt. Azzal a különbséggel, hogy nálunk még robotok sem lesznek, amelyek ellátnák az idős embereket. 

Ráadásul nem csak öregszik, de egyre gyorsabb tempóba fogy is a lakosság. Tavaly 7600-al többen haltak meg, mint születtek. 2020 és 2024 közütt az ország 40 ezer lakosát veszítette el a covid-járvány és ás természetes halálokok következtében, és további legalább 20 ezerre tehető azok száma, akik elhagyták az országot. Mivel utóbbiak szinte kizárólag fiatalok, a hiányuk nemzetgazdasági hatása is fokozott. 

Szükségünk lesz a bevándorlókra

A Szlovák Statisztikai Hivatal elemzése szerint már most munkaerőhiánnyal küzd az ország, amit csak némileg enyhítettek az ukrajnai menekültek. Több mint százezer betöltetlen munkahely van az országban, ennek fele a Pozsonyi Kerületben, míg a keleti régiókban alig r ezer. „Főleg az egészségügyben, ott is elsősorban a fogorvosi szakmában, de a szolgáltatásokban is sok urán dolgozik. Viszont a közlekedésben, a kereskedelemben és az építésügyben még mindig komoly a munkaerőhiány és a fiatalok nem is akarnak elhelyezkedni ezekben az ágazatokban. Ha fizikai munkát kell végezniük, azt inkább külföldön teszik, jobb pénzértt és még nyelvet is tanulnak, világot látnak. 

Átgondolt migrációs stratégiára lenne szükségünk, mint minden elöregedő országnak, de ez már a politika és ezért nehezen megvalósítható, főleg ha a migránsokat a ránk leselkedő veszélyekkel azonosítják”

 – olvasható a statisztikai hivatal elemzésében. 

Idén áprilisban 124 ezer migráns dolgozott Szlovákiában, hetven százalékuk az Európai Unión kívüli országokból, Ukrajnából, Szerbiából, Üzbekisztánból, a Fülöp-szigetekről, Indiából és Nepálból érkezett. Jelenleg mintegy öt százalékkal járulnak hozzá az állam szociális-és adóbevételeihez, de a jüvőben, amint emelkedik a nyugdíjasok száma, akár ennek a duplájára is szükség lesz. Számolni kell azonban azzal is, hogy míg tőlünk nagyrészt huszonéves fiazalok távoznajk külfüldre, elsősorban Csehországba, hozzánk javarészt harminc-negyven év közötti brvándorlók érkeznek, akik huszonöt -harminc év múlva szintén nyugdíjba vonulnak. 

Kevesen és kevés gyereket vállalnak 

A társadalom elöregedése nem csak a nyugdíjak finanszírozása terén jelent jóval nagyobb kiadásokat, de az egésségügyben és a szociális ellátásban is, miközben az adóbevételek csökkennek. „Mindez kihat az ország gazdasági növekedésre, a romló életszínvonal miatt nő a populista politikusok népszerűsége és a fiatalok még nagyobb számban távoznak külfüldre. Tulajdonképpen ki lehet mondani, hogy az ország egy demográfiai spirálba került, amelyből csak akkor lehetne kikerülni, ha mindenkori kormány ösztönözné a fiatalokat az itthonmaradásra, valamint a családalapításra. Erre vonatkozó eredeti elképzelések azonban nincsenek, olykor a magyarországi adókedvezményes és családtámogatási modellt emlegítik a kormány politikusai, de mint látjuk, déli szomszédainknál sem hozott nagy eredményt ez a módszer. A családok ugyanis nem pénzért vállaknak gyereke, hanem azért, mert úgy érzik, tisztességgel fel tudják nevelni, nem kell közben nélkülözniük és persektívát is látnak az életében. Ma ez sokkal nehezebb, mert igényesebbek vagyunk, a családalapító korban lévő fiatalok nem úgy látják, hogy a gyerekért mindenképp le kell mindaniuk a saját karrierjükről komfortjukról, érdeklődésükről” – magyarázza Michal Vašečka szociológus

2

Fogy az ország népessége

A hetvenes évek óta, amikor még nem volt ritkaság egy családban a három-négy gyerek, sokat változott a világ, a különórák, edzések, iskolai kirándulások de akár az egészségügyi ellátás is komolyan meg tudja terhelni egy család költségvetését, ha lépést akar tartani a többiekkel. Ezért nem ritkaság, az egy, maximum kettő gyerek és ritkaság a három – így jön ki az átlagosan másfél. Ahhoz, hogy a demográfia szintet fenntarthassuk, átlagosan két gyerekre lenne szükség, de erre már csak a hagyományosan vallásos árvai, szepességi és sárosi régióban van példa. Minél délebbre megyünk Szlovákiában, ammál kevesebb a gyerek és a magyarlakta régiókban a legkevesebb, az asszimiláció mellett ezért is küzdenek diákhiánnyal az iskoláink. 

A demográfiai kutatóintézet tanulmánya szerint a születések száma várhatóan a követjező években is csökkeni fog, még akkor is ha a nők több gyereket vállalnak, mert kevesebb a termékeny korban lévő nő is. A hetvenes évek generációja már elmúlt ötven éves, a nyolcvanas években születettek, 2000 után szültek, amikor szintén nagyon alacsony volt a gyermekvállalási hajlandóság, azóta pedig csak csökken a lakosság száma. Az előrejelzések szerint 2050 táján már kevesebb, mint ötmillió, 2080-ba, pedig 4,7 millió lakosa lesz Szlovákiának, azaz 2022 és 2080 között 14 százalékkal csökken az ország népessége. 

Négy nyugdíjas jut egy gyerekre

Az igazi társadalmi, szociális és gazdasági kihívást azonban az jelenti majd, hogy a lakosság fele ötven éven belül meghaladja a nyugdíjas kort. 

Míg 2005-ben 37 év volt a szlovákiai népesség átlagéletjkora, tavaly már 42,5 év, 2050-re pedig több, mint 50 év lesz. Ez azért probléma, mert egyre kevesebb fiatal jut egy nyugdíjas személyre, vagyis nagyon prózaian kifejezve, nemsokára nem lesz, aki a nyugdíjakra dolgozzon. 

Nálunk ugyanis szolidáris alapon műkődik a nyugdíjbiztosítási rendszer, a most dolgozók befizetett járulékaiból kapják a jogosultak a nyugdíjukat. Ha egyre kevesebben lesznek a befizetők, csakhamar nem telik majd a nyugdíjakra, a magánmegtakarításokra való átállás pedig önkéntes, és a lakosság pénnzügyi tájékozatlansága miatt nehézkes is. Ráadásul a kormány épp felszámolja a II. nyugdíjpillért, ami azokra az időkre jelenthetne biztosítékot, amikor már több lesz a nyugdíjas, mint az aktív munkavállaló. 

Létezik egy számítási módszer, az úgynevezett Sauvy-index, ami annak alapján mutatja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hány tizennégy éven aluli gyerek jut egy 65 éven felüli személyre. Az 1960-as években még négy fiatal gyerek jutott egy idős személyre, 2022 táján kiegyenlítődött az arány, mára pedig megfordult: négy nyugdíjas jut egy 14 éven aluli gyerekre. 2050-re minden gyerekre két és fél nyugdíjas jut majd, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a rendszer fenntarthatatlanná válik. Csak az elmúlt tíz évben 130 ezerrel nőtt Szlovákiában a nyugdíjasok száma, köszönhetően annak a jogszabálynak is, melynek alapján két éve még negyven ledolgozott év után korkedvezményes nyugdíjba mehettek az érintettek. Ezzel a lehetőséggel 42 ezren éltek, azért is, mert 2023-ban komoly nyugdíjemelést volt, a következő években azonban erre már nem lesz pénz. 

3

Üres a biztosító kasszája

A statisztikai hivatal számításai szerint 2035-ben már több, mint 1,3 millió nyugdíjas lesz Szlovákiában, vagyis a a lakosság negyede. Közben a produktív korban lévők, azaz a 15 és 65 év közöttiek aránya haz százalékkal, több mint 180 ezer járulékbefizetővel csökken. 

Szlovákiában ma a lakosság több mint fele, 2,6 millió ember dolgozik, de a szociális biztosítónak, amely a nyugdíjakat folyósítja, mégis, hárommilliárd euró volt a tavalyi hiánya. Ezt az állam pótolja, és annak ellenére, hogy nem telik rá, kitart a 13. nyugdíjak mellett is, mert a legerősebb kormánypárt, a Smer választói elsősorban nyugdíjasok. 

Tavaly 823 millió eurót költött az állam a 13. nyugdíjakra, idán 910 milliót fog , összesen pedig 2,72 milliárd eurót folyósított a szociális biztosítónak – ez annyi, amennyit az egész konszolidációs csomagtól vár. Mindeközben a 13. nyugdíj valójában nem megoldás a kisnyugdíjaok helyzetére, rajtuk inkább a habi juttatás emelése segítene. A migráns munkavállalók befizetett járulékaiból kb. 770 millió a biztosító bevétele. Ez kb. hat százalék. A jövőt tekintve azonban Michal Vašečka szerint nem olcsó munkaerő és összeszrelő üzemekre lenne szükségünk, hanem megújulásra.

Mi nem csak, hogy a külföldi tehetségek és magasan képzett szakemberek számára nem vagyunk vonzók, de a saját fiataljainkat sem tudjuk itthon tartani. Már nem vagyunk versenyképesek a munkaerő olcsósága tekintetében, de még az innovációk területén sem rúgunk labdába, középen ragadtunk, ahol nincs semmi

 – mondja Michal VašečkaHa ez így marad, akkor a mostani szociális és egészségügyi rendszer biztosan fenntarthatatlanná válik, de nem látom, hogy a politikusokat ez különösen izgatná. ” 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?