Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a balesetek száma Nyugat-Szlovákiában. A sürgősségi osztályok és traumatológiai ambulanciák szerint egyre több embert látnak el, akik jeges járdán vagy csúszós úton estek el. A kisebb zúzódások mellett súlyos fejsérülések és gerincsérülések is előfordulnak.
Egy ilyen baleset nemcsak fájdalmas, hanem költséges is: orvosi ellátás, gyógyszerek, munkából való kiesés. Kevesen tudják azonban, hogy bizonyos esetekben kártérítés járhat.
Ki a felelős a járdákért?
A jogszabályok szerint a közterületi járdák és utak karbantartásáért az önkormányzatok felelősek. Ez alól kivételt csak a magánterületen lévő utak – például parkolók vagy magánbejárók – jelentenek, amelyekért a tulajdonos felel.
Fontos tudni, hogy 2018 óta nem az ingatlantulajdonos dolga az épület előtti közjárda takarítása. Ez a kötelezettség az önkormányzatokra szállt át. Ha nem egyértelmű, ki az adott útszakasz kezelője, a helyi önkormányzati hivatal ad felvilágosítást.
Mit tegyünk baleset után?
A szakértők szerint az idő kulcsfontosságú. Minél hamarabb történik meg a bejelentés, annál könnyebb bizonyítani a felelősséget.
A kártérítési igényhez írásos bejelentést kell benyújtani az illetékes útszakasz kezelőjének. Ebben szerepeljen:
- a baleset pontos helye és ideje,
- a történtek részletes leírása,
- minden releváns körülmény.
Fotó, tanú, rendőrség – nem mindegy
Érdemes azonnal lefotózni vagy videón rögzíteni a helyszínt, különösen a jeges, csúszós felületet. Ha vannak tanúk, az elérhetőségüket is fel kell jegyezni. Súlyosabb sérülésnél célszerű városi rendőrt hívni, mivel hivatalos jegyzőkönyv készül a járda állapotáról.
A kérelemhez csatolni kell az orvosi dokumentációt is: sürgősségi ellátásról szóló leletet, vizsgálati eredményeket, valamint tartós sérülés esetén orvosszakértői véleményt.
Mennyi pénzt lehet igényelni?
A sérült jogosult:
- a gyógykezeléssel kapcsolatos költségek megtérítésére,
- fájdalomdíjra,
- maradandó egészségkárosodás esetén további kártérítésre.
A fájdalomdíjat törvényben rögzített pontrendszer alapján számítják. Például egy csuklótörés 20–80 pontot érhet, ami a tavalyi számítások szerint 600–2400 eurós összeget is jelenthet.
A pontszámot orvos vagy igazságügyi szakértő állapítja meg a gyógyulás lezárulta után.
Ki fizeti a kártérítést?
Az önkormányzatok többsége felelősségbiztosítással rendelkezik, így az ügyet a biztosító intézi. Ha nincs biztosítás, az önkormányzat saját forrásból köteles fizetni.
Nem minden esetben jár azonban kártérítés. Vis maior, például hirtelen ónos eső esetén a felelősség kizárható. Ugyanakkor, ha a járda tartósan elhanyagolt volt, a biztosító nem fizet – ilyenkor viszont az önkormányzat közvetlenül felel.
Elhúzódik az ügy? Van jogi út
Ha a biztosító vagy az önkormányzat elutasítja az igényt, bírósághoz lehet fordulni. Ez hosszadalmas és költséges eljárás, ezért elsősorban súlyos sérülések vagy jelentős anyagi kár esetén érdemes mérlegelni.
Ha eltörik a szemüveg?
Nemcsak az egészségügyi költségek téríthetők. Anyagi kártérítés is igényelhető, például:
- összetört mobiltelefon,
- sérült szemüveg,
- megrongálódott ruházat.
Emellett a sérült saját baleset- vagy életbiztosításából is kérhet kifizetést, az önkormányzati kártérítéstől függetlenül.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.