Egyre gyakoribb, hogy téli áradásokkal néznek szembe a folyók mellet élők. Leggyakrabban hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék (eső) miatt következnek be ezek a villám-áradások, az egyre „melegebb” telek pedig már nem hoznak tartós hótakarót.
Az árvizek akkor alakulnak ki, amikor a folyóvíz a medréből kilép, és átmenetileg elönti a környező területeket. A téli hónapokban az árvizek is okozhatnak súlyos károkat az infrastruktúrában, például gátakban és védelmi rendszerekben. Mindemellett az apadás is lassabb.
A téli árvíz okai
• Hóolvadás: A gyors és nagymértékű hóolvadás jelentős vízmennyiséget zúdíthat a folyókba.
• Csapadék: Intenzív téli esőzések, különösen ha tartósak, szintén okozhatnak árvizeket.
• Gátak meghibásodása: A vízelvezető és védelmi rendszerek meghibásodása is vezethet árvízhez.
Eltérő készültségi szintek
Aki az Ipoly, vagy épp a Duna mellett él, az már az évtizedek alatt megfigyelhette, hogy Magyarországon jóval alacsonyabban vannak az árvízvédelmi szintek, s az áradások hamarabb jutnak be a lakott területekre, mint a szlovák oldalon.
A múlt hét elején történt intenzív esőzések, s az olvadó hó, nem kis kellemetlenséget okozott, vagy még okoz is az Ipoly-mentén élőknél. Múlt pénteken lezárták az Ipolyhídvég – Drégelypalánk határátkelőt, a Szent Borbála-hídon még vasárnap sem lehetett átmenni. Az Ipoly kilépett a medréből ezen a területen. A nagykürtösi járásbeli Szlovákgyarmatnál szombaton tetőzött az Ipoly 425 centiméteren, s várhatóan szerdára (dec. 3.) már 250 cm alá csökken a vízszintje. Jelenleg a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatai szerint nincs árvízvédelmi készültség a régióban.
Galéria
Ipolytarnócra betört az Ipoly
Az Ipoly által legjobban veszélyeztetett rész Losonc és Tőrincs között volt, ahol a magyarországi oldalon Ipolytarnócot megviselte a hirtelen áradás. Az ipolytarnóci önkormányzat már november 26-án elkezdte az árvízvédelmi készülődést a Magyar Honvédség, a Katasztrófavédelem és a HELP mentőegyesület önkénteseivel és gépjárműveivel.
Ipolytarnócon az Ipoly folyó 2025.11.27-én hajnali 02:00 órakor tetőzött 407 cm vízállással. Másnap reggelre a vízszint jelentősen csökkent. Gál István polgármester a közösségi oldalon annak is hangot adott, hogy a korábbi vezetés miért nem mérte fel annak a helyzetét, hogy három ház árvizes területre épül. Végül november 28-án vonták vissza a harmadfokú készültséget a településen, első szintre mérsékelték.
Ipolytarnóchoz a legközelebbi szlovákiai mérőállomás a losonci járásbeli Kalondán található, ahol az Ipoly tetőzését november 26-án, szerdán mérték közel 360 cm-en, a második árvízvédelmi szinten. Ezen a szakaszon az Ipolynak 410 cm magasra kell emelkednie, hogy elérje a harmadfokú készültséget.
Ipolyság mellett, Ipolyvisken múlt hét csütörtökön tetőzött az Ipoly 427 cm-en, majd a hirtelen apadást újabb emelkedés követte, jelenleg 3 méter felett stagnál december elsejével.
Lezárt határátkelők
Jelenleg le van zárva az Ipolyhídvég-Drégelypalánk, illetve az Ipolyvarbó-Őrhalom határátkelő. Az erre közlekedők már megfigyelhették, hogy az újonnan átadott Ipoly átkelőknek a magyarországi felhajtója alacsonyabban fekszik, ezért az út gyorsabban víz alá kerül, mint a szlovákiai oldalon. A Szent-Iványi, illetve a Szent-Borbála híd után, az Ipolydamásdot és Helembát összekötő Károly Róbert híd szokott veszélyhelyzetbe kerülni az Ipoly áradása miatt, azonban ez még járható.
Kapcsolódó cikkünk
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.